Karibi manátusz
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Egy floridai példány | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető       | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Trichechus manatus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 A zöld színű terület a karibi manátusz előfordulási helye | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Karibi manátusz témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Karibi manátusz témájú médiaállományokat és Karibi manátusz témájú kategóriát. |
A karibi manátusz (Trichechus manatus) az emlősök (Mammalia) osztályának tengeritehenek (Sirenia) rendjébe, ezen belül a manátuszfélék (Trichechidae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: karibi manáti vagy lamantin.
Előfordulása
A karibi manátusz az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részének trópusi és szubtrópusi vizein Texasig, a Karib-tenger szigetei környékén, valamint Dél-Amerika északi partjainál is megtalálható. Legdélebbre az Amazonas torkolatvidékén él. A vörös lista a sebezhető fajok között tartja nyilván.
Megjelenése
Az állat hossza 2,5–4,5 méter, testtömege 200–600 kilogramm, átlagosan 150–350 kilogramm. Masszív teste némiképpen a bálnákéra emlékeztet. Szőrzete néhány sertére és tapintó-szőrre korlátozódik. Szívós, szürkésbarna bőre a járulékos rétegekkel együtt 5 centiméter vastag. Kicsi fején serteszerű szakállszőrök nőnek a felső ajaknál. Szemei kicsik. Külső füle nincs, ennek ellenére igen jó a hallása. A pofáján mélyen bevágott a felső ajak, melynek mindkét fele önállóan mozgatható. A mellső végtagok úszókká alakultak. A fiatal állatok úszóikat csak úszásra használják, a kifejlett állatok kormányzásra is az ár elleni úszásnál. Az úszók könyökszerűen befelé hajlíthatók, segítségükkel sekély vízben az úszók hegyén „futni” tudnak az állatok. A kifejlett állatok farkukat úszásra és egyensúlyozásra is használják.
Életmódja
A karibi manátusz általában magányosan, néha kis csoportokban él. Táplálékát vízinövények alkotják. Az állat 30–60 évig élhet.
Szaporodása
Az ivarérettséget 4–6 éves korban éri el. A párzási időszaknak nincs meghatározott ideje. A vemhesség egy évig tart. Általában egy, alkalmanként két utód jön a világra. Az elválasztás 1–3 év után következik be.
Érdekesség
David Attenborough „Titokzatos állatok nyomában” című könyvében leírja, hogy ez az emlősállat szoptatja utódait, mégpedig úgy, hogy kiemelkedik a vízből és az újszülött kicsinyét uszonyaival átölelve tartja a melléhez. Ez a viselkedés lehet a rend latin elnevezése (sirenia) eredete.
Források
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed). Archiválva 2010. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Linnaeus: Systema Naturae, 10th ed., 1: 34.
- Mammal Species of the World, A Taxonomic and Geographic Reference, 3rd edition, 2005 ISBN 0801882214
- [1] Listed animal in CITES Appendix I
- David Attenborough: Titokzatos állatok nyomában: Utazások Guyanába, Indonéziába és Paraguayba. Kaposvár: Holló és társa. 1993. 118 második bekezdés. o. ISBN 963-08-3800-1 (Eredeti kiadás:David Attenborough:The Zoo Quest Expedition Lutterworth Press, Ltd, London 1980)
További információk
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
- North American Mammals: Trichechus manatus [2]
- Holló és Társa kiadó székhely adata[3]
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
