Dél-Amerika

Dél-Amerika
Népességi adatok
Népesség	423 581 078 (2018-as adat) fő
Népsűrűség	28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17 840 000 km²
Országok	12
Függő területek	1
Földtörténeti adatok
PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
Kor	140–0 Ma
Idő	kora kréta – holocén

Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között. Túlnyomó többsége a dél-amerikai kéreglemezen fekszik, míg Venezuela és Kolumbia északi parti sávja a karibi kéreglemezen. ^[1] Legnagyobb része a déli félgömbön található. Társadalmi-politikai-kulturális értelemben Amerika kontinens része Észak- és Közép-Amerikával együtt.

Dél-Amerikához 12 független ország tartozik, plusz 1 külbirtok. Ezen kívül egy terület egy európai ország területének része. Dél-Amerika területe 17 840 000 km², a Föld felszínének kb. 3,5%-a. 2018-as adat szerint népessége több mint 423 581 078 fő. Területe alapján a negyedik legnagyobb kontinens (Ázsia, Afrika és Észak-Amerika után), népessége alapján az ötödik (Ázsia, Afrika, Európa és Észak-Amerika után).

Földrajz

Földrajzi értelemben Dél-Amerika az amerikai földrész déli része, délre és keletre a Panama-csatornától, ami kettévágja a Panama-földszorost. Dél- és Észak-Amerikát gyakran egy kontinensként vagy szuperkontinensként tartják számon, egyes régióit pedig szubkontinensként. Geopolitikai értelemben egész Panama – közte a csatornától keletre eső rész is – gyakran Észak-Amerika részének számít.

Dél-Amerika földtörténeti szempontból csak nemrég kapcsolódott Észak-Amerikához, 3 millió éve; ekkor alakult ki a Panama-földszoros. A viszonylag fiatal, szeizmikus szempontból még igen aktív Andok hegység foglalja el a kontinens nyugati részét. Az Andoktól keletre nagyrészt trópusi esőerdők terülnek el, az Amazonas folyó medencéjében. A szárazabb területek közé tartozik Patagónia és a rendkívül száraz Atacama-sivatag.

Dél-Amerikához tartoznak még továbbá különböző szigetek, melyek közigazgatásilag a dél-amerikai parti országok részei. A karibi szigetvilág még Észak-Amerikához tartozik. A következő dél-amerikai országok határosak a Karib-tengerrel: Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana. Ezeket az országokat összefoglaló néven Karibi-Dél-Amerikának is nevezik.

Dél-Amerika főbb ásványkincsei közé tartoznak a réz, vasérc, ólom és kőolaj. Ezek az ásványkincsek azonban hátráltatták a sokszínű gazdaság kialakulását. A hullámvölgyek, melyeket az államok gazdaságában okoztak, gyakran politikai instabilitást is eredményeztek.

Dél-Amerika legnagyobb országa terület és népesség alapján is Brazília, utána Argentína. Dél-Amerika régiói: andokbeli államok, a Guyanák, a Déli kúp és Kelet-Dél-Amerika.

Élővilág

Dél-Amerikában van a legfajgazdagabb élőhely a Földön (Amazónia). További jellegzetes élőhelyei: a pampák, Patagónia, Andok. Dél-Amerika rendkívül sokszínű állatvilág hazája, többek között sok papagájfaj, tarantula, kígyó és emlős őshonos itt. A földrész eredeti emlőscsoportjai éppolyan endemikus faunát alkottak, mint a mai Ausztrália, mivel Dél-Amerika is szigetkontinens volt. Ezek vendégízületesek (Xenarthra) és az oposszumformák (Didelphinae). 3 millió évvel ezelőtt kapcsolódott össze Észak- és Dél-Amerika, ami jelentős hatással volt a faunára. Észak-Amerikából dél felé vándoroltak a macskafélék, kutyafélék, rágcsálók, patások, főemlősök. Akadnak ott is betelepített fajok, pl. jávai mongúz, vaddisznó stb.

Lásd még: Nagy amerikai faunacsere

Lásd még: Kategória:Dél-Amerika élővilága

Történelem

Bővebben: Dél-Amerika történelme

Dél-Amerika első lakói a Bering-földnyelven (ma: Bering-szoros) átvándorló népek lehettek, bár az is lehetséges, hogy a déli Csendes-óceánról is vándoroltak be.

Indián civilizációk

Régészeti leletek alapján a Chavín-kultúrában jelent meg először a mezőgazdaság és kereskedelem, i. e. 900 körül. A kultúra a ma Peru területén található Chavín de Huantarról kapta a nevét, ami 3177 méter magasan található. A chavíni civilizáció i. e. 900 és i. e. 300 közt virágzott.

Az Inka Birodalom (fővárosa Cuzco) 1438 és 1533 közt uralta az Andok vidékét. A kecsua nyelven Tahuantinsuyu, „a négy régió országa” néven ismert inka civilizáció különleges és fejlett volt. Városaik mértani pontossággal épített kőépületekből álltak a hegyes területeken. Ismerték a teraszos földművelést. Bizonyíték van rá, hogy remekül munkálták meg a fémeket.

Az európai hódítás

1494-ben Portugália és Spanyolország, a kor két tengeri nagyhatalma, arra számítva, hogy nyugat felé újabb földeket fognak felfedezni, aláírta a tordesillasi szerződést, melyben megegyeztek, hogy minden Európán kívüli területet egyenlő arányban osztanak fel egymás között. A szerződés képzeletbeli vonalat húzott észak–déli irányban kb. 2060 km-re a Zöld-foki szigetektől nyugatra (46° 37' W körül). A szerződés értelmében a vonaltól nyugatra minden föld Spanyolországé (ez Dél-Amerika nagy részét is jelenti), keletre pedig Portugáliáé. Mivel a földrajzi hosszúság mérése akkoriban még nem állt magas szinten, a vonalhoz nem igazodtak pontosan, így sikerült Portugáliának megszereznie Brazíliát is, ami a meridiántól nyugatra volt.

Az 1530-as évektől Dél-Amerika népét és természeti kincseit egyre inkább kihasználták az idegen konkvisztádorok, először a spanyolok, aztán a portugálok. Az egymással versengő gyarmatosítók gyarmatokra osztották a területet.

Az európai betegségek (himlő, influenza, kanyaró és tífusz), amelyre a helyi népesség immunrendszere nem volt felkészülve, valamint a kegyetlen kényszermunka az haciendákon és a bányákban alaposan megtizedelte az őslakosságot. Helyükre afrikai rabszolgákat hoztak.

A spanyolok igyekeztek az őslakosságot áttéríteni a kereszténységre, és siettek véget vetni minden hagyománynak és kulturális gyakorlatnak, ami hátráltatta őket ebben. Mindez azonban csak részben járt sikerrel, mert az őslakosok keverték a katolikus vallást hagyományos hitükkel. A nyelvüket a spanyolok nem igyekeztek olyan mértékben rákényszeríteni a népességre, mint a vallásukat, és a katolikus egyház kecsua, nahuatl és guaraní nyelvű evangelizációja segítette az amerikai nyelvek terjedését azzal, hogy írással látta el őket.

Az őslakosok végül keveredtek a spanyolokkal, megalkotva a mesztic népességet. A meszticeknek és az őslakosoknak hatalmas adókat kellett fizetniük a spanyol kormányzat számára, és a törvények megszegéséért keményen megbüntették őket. A spanyolok az őslakosok rengeteg művészi alkotását pogány bálványnak tekintették, és elpusztították; számos arany- és ezüstszobrot beolvasztottak, mielőtt Európába szállították.

Függetlenség

A spanyol gyarmatok a 19. század első felében, a dél-amerikai függetlenségi háborúk során nyerték el függetlenségüket. A harcokat Simón Bolívar és José de San Martín vezették. Brazíliában (ami portugál gyarmat volt) I. Dom Pedro (IV. Péter), a portugál VI. Dom João király fia kiáltotta ki az ország függetlenségét 1822-ben. Ő lett Brazília első császára. A portugál király ezt elfogadta. Bár Bolívar megpróbálta egységben tartani a kontinens spanyol nyelvű országait, azok gyorsan függetlenné váltak egymástól is, és több további harcot is vívtak, például a hármas szövetség háborúját és a salétromháborút.

Néhány ország csak a 20. században lett független:

• Trinidad és Tobago az Egyesült Királyságtól 1962-ben;
• Guyana az Egyesült Királyságtól, 1966-ban;
• Suriname Hollandiától 1975. november 25-én.

Francia Guyana a mai napig Franciaországhoz tartozik, itt található az Európai Űrügynökség fő űrrepülőtere, a Guyana Űrközpont.

A közelmúlt történelme

A 20. század második felében, a hidegháborúban Dél-Amerika is csatamezővé vált. Chile kormányát az 1970-es évek elején megdöntötték, az Egyesült Államok Monroe-elvének következményeként. Peru az 1980-as és 1990-es évek alatt belső zavargásoktól szenvedett (Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom és a Fényes Ösvény). Gyakoriak voltak a forradalmak és a katonai diktatúrák, az 1980-as évektől azonban a kontinens egyre inkább demokratizálódott. A korrupció vádja időnként felmerül, és több ország elnöke is lemondásra kényszerült, de az utódlás rendben ment. Komoly gondot jelent az államadósság.

Gazdaság

A Dél-amerikai Nemzetek Közössége egy, a tervek szerint majd az egész kontinensre kiterjedő szabad kereskedelmi zóna, ami két korábban létező szabad kereskedelmi szervezet, a Mercosur és az Andok Közösség egyesítésével jött létre.

Dél-Amerikában hatalmas szakadék tátong a gazdagok és a szegények közt. Venezuelában, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és több más országban a leggazdagabb 20% birtokolja az ország vagyonának 60%-át, a legszegényebb 20% pedig mindössze az 5%-át. Ez a hatalmas szakadék szemmel látható több dél-amerikai nagyvárosban, ahol a nyomornegyedek a felhőkarcolók és luxusvillák mellett terülnek el. Az utóbbi időben a legtöbb dél-amerikai ország a végsőkig eladósodott.

Mezőgazdaság

A legerősebb mezőgazdasággal rendelkező négy ország: Brazília, Argentína, Chile és Kolumbia.

Brazília a világ legnagyobb termelője a következő növényekből: cukornád, szója, kávé. További fontos növények: narancs, brazil dió, kukorica, papaja, dohány, ananász, banán, gyapot, bab stb.

Argentínában jelentős termesztett növények: a szója, a kukorica, a napraforgó, szőlő, dohány, gyapot, búza, cukornád stb.

Chile a világ egyik legnagyobb cseresznye- és áfonyatermelője, kiemelkedő még a borszőlő, alma, őszibarack, szilva és mogyorótermesztés.

Kolumbiában kiemelkedő a kávé, az avokádó és a pálmaolaj, valamint a cukornád, a banán, az ananász és a kakaó.

Bányászat

Dél-Amerika ásványkincsekben igen gazdag földrész. A kitermelés azonban nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok monopóliumainak kezében van. A külföldi bányatársaságok működését több országban állami ellenőrzés alá próbálják vonni.

Fő ásványkincsek földrajzi régiók szerint:

• Kordillerák (Kolumbia, Ecuador): színesércek, nemesfémek
• Andok (Peru, Chile): rézérc
• Bolívia: ón
• Brazil ősmasszívum (Brazília, Venezuela): vasérc
• Brazília és Suriname: a világ legnagyobb bauxittermelői
• Venezuela: kőolajtelepek

Ipar

A feldolgozóipar a II. világháború után gyors fejlődésnek indult. A nehézipar egyharmada két nagyvárosi gócban összpontosul: Sao Paulo (elektrotechnikai ipar és gépjárműgyártás) és Buenos Aires (Volkswagen do Brasil, General Motors, Ford autógyárak stb.)

• Brazília: a földrész ipari termelésének közel a fele Brazíliából, főként Rio de Janeiro, Belo Horizonte és Sao Paulo városokból származik. A Volta Redonda a kontinens legnagyobb vaskombinátja, az Itaipu pedig, amely a Parana folyón a 80-as években, a dél-amerikai kontinens legnagyobb vízierőműve (12 600 MW).
• Argentína: vaskohászat, fémfeldolgozás, vegyipar
• Uruguay: húsipar, bőripar

Kereskedelem

Dél-Amerika az ásványi nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek exportjával jelentősen részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban.

Országonként

Gazdasági adatok az országok összehasonlításában, rendezhető táblázatban:

Ország	Össz. GDP (nominális) 2017 (millió USD)[2]	GDP (PPP) 2017 (millió USD)[2]	GDP (PPP) per fő 2017 [2]	Áru export (milliárd USD), 2011[3]	HDI 2017 [4]	Százalék kevesebb mint 2 USD (PPP) per fő per nap
Argentína	&0000000000628935.000000628 935	&0000000000912816.000000912 816	&0000000000020707.00000020 707	&0000000000000083.70000083,7	&0000000000000000.8250000,825	&0000000000000002.6000002,6
Bolívia	&0000000000039267.00000039 267	&0000000000083608.00000083 608	&0000000000007552.0000007 552	&0000000000000009.1000009,1	&0000000000000000.6930000,693	&0000000000000024.90000024,9
Brazília	&0000000002140940.0000002 140 940	&0000000003216031.0000003 216 031	&0000000000015485.00000015 485	&0000000000000250.800000250,8	&0000000000000000.7590000,759	&0000000000000010.80000010,8
Chile	&0000000000251220.000000251 220	&0000000000455941.000000455 941	&0000000000024796.00000024 796	&0000000000000086.10000086,1	&0000000000000000.8450000,845	&0000000000000002.7000002,7
Kolumbia	&0000000000306439.000000306 439	&0000000000720151.000000720 151	&0000000000014609.00000014 609	&0000000000000056.50000056,5	&0000000000000000.7470000,747	&0000000000000015.80000015,8
Ecuador	&0000000000097362.00000097 362	&0000000000184629.000000184 629	&0000000000011004.00000011 004	&0000000000000022.30000022,3	&0000000000000000.7520000,752	&0000000000000010.60000010,6
Falkland-szigetek[5] (UK)	&0000000000000206.400000206,4	&0000000000000206.400000206,4	&0000000000070800.00000070 800	&0000000000000000.2600000,26
Francia Guyana[6] (Franciao.)	&0000000000004456.0000004 456	&0000000000004456.0000004 456	&0000000000019728.00000019 728	&0000000000000001.3000001,3
Guyana	&0000000000003591.0000003 591	&0000000000006398.0000006 398	&0000000000008306.0000008 306	&0000000000000000.9000000,9	&0000000000000000.6540000,654	&0000000000000018.00000018,0
Paraguay	&0000000000028743.00000028 743	&0000000000068005.00000068 005	&0000000000009779.0000009 779	&0000000000000009.8000009,8	&0000000000000000.7020000,702	&0000000000000013.20000013,2
Peru	&0000000000207072.000000207 072	&0000000000429711.000000429 711	&0000000000013501.00000013 501	&0000000000000046.30000046,3	&0000000000000000.7500000,750	&0000000000000012.70000012,7
Suriname	&0000000000003641.0000003 641	&0000000000007961.0000007 961	&0000000000013934.00000013 934	&0000000000000001.6000001,6	&0000000000000000.7200000,720	&0000000000000027.20000027,2
Uruguay	&0000000000058123.00000058 123	&0000000000077800.00000077 800	&0000000000022271.00000022 271	&0000000000000008.0000008,0	&0000000000000000.8040000,804	&0000000000000002.2000002,2
Venezuela	&0000000000251589.000000251 589	&0000000000404109.000000404 109	&0000000000012856.00000012 856	&0000000000000092.60000092,6	&0000000000000000.7610000,761	&0000000000000012.90000012,9
Össz.	&0000000003836569.0000003 836 569	&0000000006642623.0000006 642 623	&0000000000017852.00000017 852	&0000000000000669.100000669,1	&0000000000000000.7720000,772	&0000000000000011.30000011,3

Gazdaságilag legfontosabb városok

No.	Város	Ország	GDP (milliárd USD)[7]	Népesség [7]	GDP per fő (2015)
1	São Paulo	Brazília	$430	20,847,500	$20,650
2	Buenos Aires	Argentína	$315	13,381,800	$23,606
3	Lima	Peru	$176	10,674,100	$16,530
4	Rio de Janeiro	Brazília	$176	12,460,200	$14,176
5	Santiago	Chile	$171	7,164,400	$32,929
6	Bogotá	Kolumbia	$160	9,135,800	$17,497
7	Brasília	Brazília	$141	3,976,500	$35,689
8	Belo Horizonte	Brazília	$84	5,595,800	$15,134

Demográfia

2009	385 742 554

Nyelvek

A spanyol és a portugál a leginkább beszélt nyelvek Dél-Amerikában. A spanyol a legtöbb ország hivatalos nyelve, néhány országban más anyanyelvekkel együtt. A portugál Brazília hivatalos nyelve.

Suriname hivatalos nyelve a holland; Guyana hivatalos nyelve az angol, bár ebben az országban legalább tizenkét más nyelvet beszélnek, beleértve a portugált, a kínait, a hindusztánit és számos anyanyelvet.^[8]

A Falkland-szigeteken angolul beszélnek.

A francia Francia Guyana hivatalos nyelve és a brazil Amapá állam második nyelve.

Jelentősebb nyelvek még ezeken kívül:

• Ajmara: Bolíviában, Peruban.
• Kecsua: Bolíviában, Ecuadorban és Peruban.
• Guaraní: Paraguayban.
• Hindi: Guyanában és Suriname-ban.
• Olasz kisebb csoportokban Argentínában, Chilében, Brazíliában és Uruguayban,
• Német kisebb csoportokban Brazíliában, Chilében és Paraguayban.

Vallás

Bővebben: A vallás Amerikában

A dél-amerikaiak mintegy 90% -a keresztény ^[9] zömük római katolikus. A többségében keresztény kontinensen Guyana és Suriname a kivétel, itt három vallás él egymás mellett: a kereszténység, a hinduizmus és az iszlám.

Az afroamerikai vallások és kultuszok szintén elterjedtek egész Dél-Amerikában, például a candomblé, umbanda és encantados.

A kardecista spiritizmus több országban jelentős hívőtáborral megtalálható.

Vallási megoszlás 2013-as adatok alapján ^[10]

Ország	Keresztény	Római katolikus	Más keresztény	Nem vallásos (ateista és agnosztikus)
Argentína	88%	77%	11%	11%
Bolívia	96%	74%	22%	4%
Brazília	88%	64%	22%	8%
Chile	70%	57%	13%	25%
Kolumbia	92%	80%	12%	7%
Paraguay	96%	87%	9%	2%
Peru	94%	81%	13%	3%
Suriname	51%	29%	22%	5%
Uruguay	58%	47%	11%	41%
Venezuela	88%	71%	17%	8%

Népcsoportok

Dél-Amerika fő népcsoportjai:

• indiánok: avák, banavék, zse indiánok, guaraník, inkák, mapucsék, sukuruk, zaparo-konambo indiánok stb.
• kaukázusiak (fehérek), különösen spanyolok, portugálok és olaszok
• meszticek
• mulattok
• ázsiaiak (kínaiak, indiaiak, pakisztániak stb.)
• zambók

Dél-Amerika etnikai megoszlása^[11][12]

ország	indián	fehér	mesztic	mulatt	fekete	zambó	ázsiai
Argentína	1%	85%	14%	0%	0%	0%	0%
Bolívia	55%	12%	30%	2%	0%	<1%	0%
Brazília	<1%	48%	23%	20%	8%	0%	1.%
Chile	3%	64%	33%	0%	0%	0%	0%
Kolumbia	2%	37%	49%	8%	2%	0%	0%
Ecuador	39%	10%	41%	5%	5%	0%	0%
Paraguay	3%	20%	75%	4%	0%	0%	0%
Peru	45%	15%	35%	2%	0%	0%	3%
Uruguay	0%	88%	8%	4%	0%	0%	0%
Venezuela	3%	43%	60%	8%	2%	0%	1%

Legnagyobb várostömörülések

Nº	Agglomeráció neve (Región metropolitana)	Ország	Terület (km2)	Népesség (2019 Citypopulation)[13]	Népesség (2017 ENSZ)	Népesség (hivatalos)
1	São Paulo	BRA	2943	33 652 991	33 652 991[14]	22 672 582[15][16]
2	Nagy-Buenos Aires	ARG	7998	15 180 953	15 042 367	15 875 587[17]
3	Rio de Janeiro	BRA	12 645	12 960 768	12 526 719	10 838 752[18]
4	Lima	PER	2900	12 140 535	10 161 038	9 283 771[19]
5	Bogotá	COL	2820	9 876 069	9 793 193	10 555 058[20]
6	Nagy-Santiago	CHI	13 770	7 115 937	7 123 189	6 428 590[21]
7	Belo Horizonte	BRA	9800	5 828 923	5 836 032	4 035 194[22]
8	Brasília	BRA	9435	4 201 737	4 532 648	3 553 856[22]
9	Medellín	COL	1250	3 866 200	4 505 797	3 775 000[23]
10	Porto Alegre	BRA	9800	4 275 926	4 378 628	4 035 194[22]
11	Recife	BRA	2768	4 097 667	4 097 667	3 805 901[22]
12	Caracas	VEN	17 879	2 958 936	3 127 612	2 923 959[24]

Kultúra

Bővebben: Dél-Amerika kultúrája

Dél-Amerika zenei kultúrája igen gazdag. A legelterjedtebb műfajok a szamba (Brazíliából), a tangó Argentínából és Uruguayból, és a cumbia Kolumbiából.

Mivel Dél-Amerika etnikai szempontból igen kevert, a konyhaművészetben afrikai, indián és európai hatások keverednek. A brazil Bahia jól ismert nyugat-afrikai jellegű konyhájáról.

Dél-Amerika országai

Bővebben: Dél-Amerika országai

Független államok

Argentína  Bolívia  Brazília  Chile  Ecuador  Guyana  Kolumbia  Paraguay  Peru  Suriname  Uruguay  Venezuela

Függő területek

Falkland-szigetek[25]

Európai országok dél-amerikai területei

Francia Guyana[26]

Jegyzetek

További információk

• Vogel Dávid., Brazília – különutas politikával a nagyhatalmi státusz felé
• Vogel Dávid., Bolívia: az indiánok és a koka földje
• Vogel Dávid., Venezuela a bolivári úton- Az elmúlt két évtized politikai történelme -

Hírek

• NOTISUR -- Political and social news of South America (in Spanish)

Sport

• CONMEBOL -- Confederación Sudamericana de Fútbol (The South American Footbal Confederation) in Spanish and Portuguese

Földrajz

• Dél-Amerika nagyítható földrajzi térképe

Kapcsolódó szócikkek

• Amerika
• CONMEBOL
• A vallás Amerikában
• Latin-Amerika
• Közép-Amerika
• Amerika történelme
• Dél-Amerika vasúti közlekedése