Karlštejn vára

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Karlštejn
A vár
Ország	Csehország
Mai település	Karlštejn
Tszf. magasság	320 m
Épült	1348–1355 között
Építő	I. Károly cseh király
Állapota	jó
Építőanyaga	kő
Tulajdonos	IV. Károly német-római császár
Látogatható	igen
Elhelyezkedése
Karlštejn Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 56′ 23″, k. h. 14° 11′ 16″49.939722222222, 14.18777777777849.939722°N 14.187778°EKoordináták: é. sz. 49° 56′ 23″, k. h. 14° 11′ 16″49.939722222222, 14.18777777777849.939722°N 14.187778°E
Karlštejn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlštejn témájú médiaállományokat.

„Karlštejn” lehetséges további jelentéseiről lásd: Karlstein (egyértelműsítő lap).

Karlštejn (németül: Karlstein) Csehország egyik leglátványosabb, teljesen épen maradt gótikus vára, a középkori Cseh Királyság egyik jelképe. Prágától mintegy 50 km-rel délnyugatra épült, a Berouni járásban, a hasonnevű falu fölé emelkedő 320 m magas mészkősziklán.^[1]

Története

A várat 1348–1355 között építtette IV. Károly német-római császár (I. Károly néven cseh király) eredetileg pihenőhelyül. A hosszú építkezés közben azonban módosította rendeltetését: végül a császári és a cseh királyi koronát és a koronázási ékszereket, valamint szentek ereklyéit őriztette itt. IV. Károly alatt főként reprezentatív székhely volt — nagy előnyének számított, hogy mindössze egy napi lovaglásnyira feküdt fővárosától, az európai politikai elit találkozó helyének számító Prágától.

A Szent Kereszt-kápolnát 1357 tavaszán szentelték fel.

Azt, hogy jól védhető is, a huszita háborúkban igazolta, amikor 1422-ben hiába ostromolták a prágaiak.

A 15. század végén késő gótikus stílusban változtatásokat hajtottak végre rajta; körvonalait a templomtorony átépítése módosította. II. Rudolf császár 1578 és 1597 között reneszánsz stílusban átépíttette. 1625-ben II. Ferdinánd megszüntette kiváltságos státuszát; a várat és a hozzá tartozó uradalmat a cseh királynők hozománybirtokává tette. Mária Terézia a várat a Nemeskisasszonyok Intézetének adományozta — az intézet itt rendezte be az uradalom gazdasági és igazgató központját.

Karlštejn történelmi jelentőségét a 18. század végén kezdték el értékelni. Az 1887-ben, Josef Mocker építész felügyelete alatt kezdett átépítéssel igyekeztek visszaadni a vár purista gótikus stílusát: egyes épületeket lebontottak, másokat újonnan emeltek — a vár ekkor nyerte el mai alakját. 1910 óta látogatható.

A vár

A három szinten elterülő vár külső formája lenyűgöző.

A legalsó szint volt a „halandók szintje” itt lakott a császár, felesége és kíséretük.

A megtisztulást jelképező második szinten emelték a Szűz Mária-templomot, amit keskeny folyosó kötött össze IV. Károly magánkápolnájával, az uralkodó oltalmazójának szentelt Szent Katalin-kápolnával.

A legmagasabbra a szögletes torony nyúlik, aminek falvastagsága helyenként eléri a 7 métert. Ennek legfelső emeletén rendezték be a vár legszentebb szakrális helyiségét, az „égi Jeruzsálemet” megjelenítő Szent Kereszt-kápolnát. A kápolna falait aranyfüst borítja, boltíveit kereszt alakban kirakott féldrágakövek díszítik. A boltozat a csillagos égboltot ábrázolja a Holddal, a Nappal és az akkoriban ismert öt bolygóval. A falakon eredeti táblaképek függenek — Olaszországon kívül sehol másutt nem maradt fenn ekkora, 14. századi festményegyüttes. A százhuszonkilenc kép túlnyomó része Theodorik mester műve — szentek, szent pápák és püspökök, szent uralkodók és egyházi tanítók idealizált vagy hozzávetőleges képmásait örökítik meg. Az oltár fölötti, aranyozott ráccsal lezárt fülkében őrizték a birodalmi koronázási ékszereket és az ereklyéket.

A látogatás rendje

A vár előzetes megrendelés alapján helyi idegenvezetővel tekinthető meg.

Nyitva hétfő kivételével:

• január 9.00-15.00
• február zárva
• március 9.00-15.00
• április 9.00-16.00
• május 9.00-17.00
• június 9.00-17.00
• július 9.00-18.00
• augusztus 9.00-18.00
• szeptember 9.00-17.00
• október 9.00-16.00
• november 9.00-15.00
• december 9.00-15.00

A környék egyéb látnivalói

A dombvidéken alakították ki a Cseh Karszt Természeti Rezervátumot, aminek fő nevezetességei a Koněprusyi barlangok. A barlangrendszer egy része látogatható.

Jegyzetek

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Karlštejn vára témájú médiaállományokat.

• Honlap
• Karlštejn vára 1 Archiválva 2009. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Jan Skřivánek: Egynapos kirándulások Prágából PDF (Sign-Print pro Prága, 2009) 8–9. o.
• Czechtourism.com: Karlstejn^{[halott link]}