Kelemen Adolf

Kelemen Adolf
SzületettWeisz Adolf
1861. június 21.[1]
Veszprém
Elhunyt1917. február 19. (55 évesen)
Dutovlje
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • teológus
  • rabbi
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (12. parcella, 41. sor, 33. sírhely)
Sablon • Wikidata • Segítség

Kelemen Adolf, születési és 1888-ig használt nevén Weisz Adolf[2] (Veszprém, 1861. június 21. – Dutovlje, 1917. február 19.) zsidó származású magyar hittudós, rabbi.

Életútja

Weisz József és Kollin Léni fiaként született Veszprémben. A főgimnázium befejezése után egyetemi tanulmányait az Országos Rabbiképző Intézetben (1882-től) és a Berlini Zsidó Tudományi Főiskolán végezte. Ezt követően Gyöngyösön működött hittanárként. 1889 augusztusában a nagyatádi zsidó hitközség, melynek korábbi rabbija, Steinherz Jakab székesfehérvári főrabbi lett, Kelemen Adolfot választotta rabbijának.[3] 1893-ban pancsovai kerület rabbijának választották.[4] 1899 és 1904 között a nyíregyházi hitközségnél szolgált mint hitoktató és iskolaigazgató. 1904. július 10-én tartott közgyűlésén a fogarasi hitközség egyhangúlag rabbijává választotta; hivatalát augusztus 30-án foglalta el.[5]

Az első világháború idején, 1914. október 15-től a 41-ik honvédhadosztály tábori rabbija volt. Az olasz harctéren – a 704. számú dutovljei tábori kórházban – ötvenöt éves korában, február 19-ikén hősi halált halt, majd másnap délelőtt ugyanott, zsidó rítus szerint örök nyugalomra helyezték. 1917. április 29-én az Egyenlőség olvasói által felajánlott gyűjtés segítségével exhumálták és a Kozma utcai izraelita temetőben újratemették.[6]

Tagja volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat választmányának.

Cikkei felekezeti hetilapokban, továbbá az Egyetértés és a Pester Lloyd hasábjain jelentek meg. Több beszéde és egy Hagadája nyomtatásban is megjelent. Munkatársa volt A zsidók egyetemes története című műnek.

Munkái

  • Peszach Hagada. Budapest, 1888
  • Ünnepi beszéd. Pancsova, 1896

Jegyzetek

  1. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 56648/1888. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1888. év 11. oldal 36. sor
  3. Egyenlőség, 1889. augusztus 4. (8. évfolyam, 28. szám)
  4. Pesti Napló, 1893. szeptember 9. (44. évfolyam, 254. szám)
  5. „Rabbiválasztás”, Egyenlőség, 1904. július 24. (Hozzáférés: 2022. november 1.) 
  6. Egyenlőség, 1917. május 5. (36. évfolyam, 17. szám)

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
Nemzetközi katalógusok
  • történelem Történelemportál
  • zsidóság Zsidóságportál