Keresztes Szilárd

Keresztes Szilárd
Született1932. július 19. (91 éves)[1]
Nyíracsád[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • címzetes püspök (1975. január 7. – )
  • segédpüspök (1975. január 7. – )
  • megyéspüspök (1988. június 30. – 2007. november 10.)
  • apostoli kormányzó (1988. június 30. – 2007. november 10.)
Iskolái
hajdúdorogi püspök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása
Pappá szentelés1955. augusztus 7.
Nyíregyháza
Püspökké szentelés1975. február 8.
Nyíregyháza
Szentelők
  • Timkó Imre (főszentelő)
  • Szegedi Joachim (társszentelő)
  • Cserháti József (társszentelő)
HivatalHajdúdorogi segédpüspök
Hivatali idő1975–1988
HivatalHajdúdorogi püspök
Hivatali idő1988–2007
ElődjeTimkó Imre
UtódjaKocsis Fülöp
HivatalMiskolci apostoli adminisztrátor
Hivatali idő1988–2007
ElődjeTimkó Imre
UtódjaKocsis Fülöp
Szentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Kocsis Fülöp2008. június 30.
  • Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztes Szilárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Keresztes Szilárd (Nyíracsád, 1932. július 19. –) magyar görögkatolikus pap, nyugalmazott hajdúdorogi megyés püspök, miskolci apostoli adminisztrátor.[2] Húsz évig vezette a Magyar görögkatolikus egyházat (Hajdúdorogi egyházmegye, Miskolci apostoli exarchátus), 2008-ban vonult nyugállományba.[3]

Pályafutása

Gimnáziumi tanulmányait Sátoraljaújhelyen végezte.[2] Az újonnan alapított Nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet első évfolyamának volt a tagja, 1950-től 1955-ig tanult az intézményben. 1955. augusztus 7-én szentelte pappá Dudás Miklós püspök Nyíregyházán. Budapesten tanult tovább; 1957-ben teológiai doktorátust szerzett a Hittudományi Akadémián. 1957-től 1960-ig szervező lelkész volt Kispesten,[2] majd 1960 és 1970 között segédlelkész, illetve kántor Nyíregyházán. 1961-től 1975-ig teológiai tanárként dolgozott a Nyíregyházi Hittudományi Főiskolán. Főiskolai tanárként dogmatikát, filozófiát, szónoklattant és egyházi éneket oktatott.

1966-tól 1969-ig ösztöndíjas volt Rómában a Pápai Magyar Intézetben, ahol a Pápai Keleti Intézetben a Keleti Egyházi Tudományok Fakultásán licenciát szerzett.[2] Bizonyíthatóan a Belügyminisztérium ügynöke volt Nyíri és Keleti fedőnéven;[4][5] Szabó Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettesének kutatásai szerint 1967-ben szervezte be a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség, és ebben az időszakban írta jelentései többségét paptársairól és a római emigráció tagjairól, de egyes dokumentumok szerint 1970 után is aktív maradt.[6][7]

1970-ben székesegyházi kanonok lett. 1971-től 1976-ig adminisztrátor paróchus volt Nyíregyházán, 1973-ben a szeminárium rektorhelyettesének tették meg.[2]

Keresztes Szilárd 2007 húsvétján

Püspöki pályafutása

1975. január 10-én VI. Pál pápa kunáviai címzetes püspökké és hajdúdorogi segédpüspökké nevezte ki. Február 8-án[2] Nyíregyházán szentelte püspökké dr. Timkó Imre, Szegedi Joachim és Cserháti József pécsi megyés püspök segédletével. 1975–1988 között a Budapesti helynökségen püspöki helynök, valamint a Miskolci apostoli exarchátus általános helynöke volt. 1984-től 1988-ig a Keleti Kódexrevíziós Pápai Bizottság konzultoraként dolgozott. 1987–1988 között volt a római Pápai Magyar Intézet rektora. Hosszú szünet után 1987-ből újra ismertek ügynöki jelentései Keleti fedőnéven.[7]

1988. június 30-án[8] II. János Pál pápa hajdúdorogi megyés püspökké és a Miskolci apostoli exarchátus kormányzójává nevezte ki. 1990 és 1991 szeptembere között II. János Pál pápa magyarországi látogatásának szervezője volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről. Hajdúdorogon 1990-ben megalapította az első magyarországi görögkatolikus általános iskolát, 1991-ben pedig gimnáziumot és mezőgazdasági szakközépiskolát a baziliták egykori rendházában, melyet fiú- és leánykollégiummal bővített. Nevéhez fűződik a máriapócsi zarándok- és lelkigyakorlatos ház, a hittudományi főiskola nyíregyházi levelező tagozata, valamint a Bessenyei György Tanárképző Főiskola hittanári szakának létrehozása. A nyíregyházi hittudományi főiskolát 1995. május 26-án a Pápai Keleti Intézet alsóbbfokú egyetemként affiliálta. Keresztes Szilárd számos új egyházközséget, templomot is alapított, és fejlesztette a szórvány lelkipásztori ellátását.[2] 2000. február 28-án ünnepelte püspökké szentelésének 25 éves évfordulóját Máriapócson, II. János Pál pápa személyes levélben köszöntötte.[9]

Szakmai tisztségek

  • 1988–1990: a Keleti Kódexrevíziós Pápai Bizottság tagja.
  • 1989–1994: a Keleti Egyházak Kongregációjának tagja.
  • 2000. szeptember 11-étől a Vándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsának tagja.[2]
  • 2008-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Migrációs Bizottságának és Gazdasági Bizottságnak elnöke.

Oktatási intézmények alapítása

  • Szent Miklós Óvoda, Nyíregyháza

A Szent Miklós Óvodát 1990-ben alapította Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspök Nyíregyházán. Az előkészületek után az államtól visszakapott zeneiskola épületében (Bethlen G. utca) kezdte meg a működését az óvoda 1996 szeptemberében. Majd a püspök 2004 májusában szentelte meg az új épületet (Síp utca), szeptember 1-jétől működik ott az óvoda.

  • Görögkatolikus Oktatási Központ, Hajdúdorog[10]

Keresztes Szilárd 1991 júniusában alapította a Görögkatolikus Gimnáziumot, a bazilita szerzetesek által működtetett, 1942-ben létrehozott hajdúdorogi Magyar Görögkatolikus Fiúlíceum és Kántor–Tanítóképző Intézet helyén. 1998-ra felépült a régi kolostor épület köré az az épületkomplexum, amely otthont ad az oktatási épületnek, a kápolnának és diákotthonnak. 2006. szeptember 1-jétől Görögkatolikus Oktatási Központ néven működik tovább az intézmény

  • Szent Miklós Óvoda, Miskolc[11]
  • Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola[12]
  • Újfehértó Görögkatolikus Óvoda

Művei

  • A Szentlélek származásának kérdése. Budapest, 1957. Disszertáció, kézirat
  • II. János Pál pápa: Orientale lumen apostoli levele XIII. Leó A keletiek méltósága kezdetű apostoli levele centenáriumáról. Ford. Budapest, [1996] (Pápai Megnyilatkozások. XXIX.)[2]
  • A Biblia lelkipásztori konkordanciája. A Biblia lelkipásztori szempontból fontos szavainak és fogalmainak elemző és összehasonlító szótára; szerk. Keresztes Szilárd; Szent István Társulat, Bp., 2013
  • Az én Bibliám. Homíliák: karácsony – vízkereszt; Szent István Társulat, Bp., 2014
  • Az én Bibliám. Homíliák: Máriapócs, boldogságok; Szent István Társulat, Bp., 2015
  • Az én Bibliám. Homíliák: nagyhét – húsvét; Szent István Társulat, Bp., 2015
  • Az én Bibliám. Homíliák: nagyböjt, lelki napok; Szent István Társulat, Bp., 2016
  • Az én Bibliám. Homíliák: testvéreim szolgálata; Szent István Társulat, Bp., 2017
  • Az én Bibliám. Homíliák: a lélek mélységei; Szent István Társulat, Bp., 2018
  • Az én Bibliám. Homíliák: eucharisztia, jubileumok; Szent István Társulat, Bp., 2019
  • Az én Bibliám. Homíliák: templom, papság; Szent István Társulat, Bp., 2020
  • Az én Bibliám. Homíliák: ünnepek, ökumené; Szent István Társulat, Bp., 2021

Elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ a b Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
  2. ↑ a b c d e f g h i Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.  
  3. ↑ Magyar Kurir
  4. ↑ Bocsánatot kér a Vatikán? (magyar nyelven). Népszava, 2013. szeptember 7. [2017. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  5. ↑ Gülch Csaba: Beszervezett papokból egyházi vezetők – második kötet (magyar nyelven). Kisalföld, 2007. szeptember 12. [2017. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  6. ↑ Napi sajtószemle (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2007. augusztus 22. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  7. ↑ a b Kácsor Zsolt: Hallgatnak a fölszentelt ügynökök (magyar nyelven). Népszabadság, 2007. augusztus 23. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
  8. ↑ más forrás szerint július 30-án (Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.  )
  9. ↑ személyes atanaz.hu. [2007. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 5.)
  10. ↑ Görögkatolikus Oktatási Központ
  11. ↑ Szent miklós Óvoda. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 29.)
  12. ↑ Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola
  13. ↑ Magyar Kurír híre

További információk

  • Bishop Szilárd Keresztes, Catholic-Hierarchy (angol)
  • Miért sírt Mária Máriapócson?
  • II. János Pál pápa halálakor
  • A zarándoklásról
  • Interjú a Vatikáni Rádióban[halott link]
  • Magyar Görögkatolikus Egyház
  • Ecclesiam aedificans. A 70 éves Keresztes Szilárd püspök köszöntése; szerk. Ivancsó István; Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2002
  • Hálaadó szent liturgia Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök miskolci apostoli kormányzó püspökké szentelésének 25. évfordulóján. Máriapócs, 2000. február 8.; Hajdúdorogi Püspöki Hivatal, Nyíregyháza, 2002
  • Velünk az Isten! II. Emlékkönyv Keresztes Szilárd püspök aranymiséjére a kispapoktól; szerk. Ivancsó István; Görögkatolikus Papnevelő Intézet, Nyíregyháza, 2005
Nemzetközi katalógusok
  • katolicizmus Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap