Kilija
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Kilija (Кілія) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Odesszai terület | ||
| Járás | Kilija | ||
| Község | Kilija község (2018. április 29. – ) | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 68303 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Népsűrűség | 117 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 5 m | ||
| Terület | 195 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 27′ 01″, k. h. 29° 16′ 00″45.45028, 29.266745.450280°N 29.266700°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 01″, k. h. 29° 16′ 00″45.45028, 29.266745.450280°N 29.266700°E | |||
| Kilija weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kilija témájú médiaállományokat. | |||
Kilija (ukránul Кілія; oroszul Килия, románul Chilia (Nouă) ukrán város a Duna-delta vidékén, a román határ közelében.
Fekvése
Odesszától délnyugatra fekvő település.
Története
Kilija fontos kereskedelmi város a Duna-delta vidékén, az északi torkolatnál (Chilia-ág) a Dunán, egy pár km-re a jelenlegi Chilia Veche (Ó-Kilia) falutól, megkülönböztetésként a románul Chilia Nouănak (Új-Kilia) nevezett Kilijától, ami a 14. század végén a bal parton alakult ki.
A 11. század óta Kilija néven bizánci város, melyet 1324-ben említettek először. 1360–1361 között Kilija görög fennhatóság alatt állt. Lakói görögök, örmények, oláhok, tatárok és liguriánsok voltak.
A város kiindulópontja volt a nagy kereskedelmi útvonalaknak (Magyarország, Moldávia, Lengyelország). Kilija a 15. században Magyarország, a román fejedelmek, Lengyelország és a Porta közötti vita tárgya volt. 1412-ben moldovai ellenőrzés alá került, Luxemburgi Zsigmond azt követően, Kiliját Magyarország részére szerette volna megnyerni, ami 1448-ban Hunyadi Jánosnak sikerült is.
1465-ben Nagy István fejedelem foglalta el a várost, de később visszafoglalták tőle, amellyel a konfliktusok sorozata indult meg Magyarországgal, Havasalföld és az Oszmán Birodalom között. Kiliját a törökök 1476-ban sikertelenül próbálták meghódítani, az csak 1484 július 14-én sikerült nekik.
1790-ben a várost az Ivan Gudovics vezette orosz csapatok hódították meg az Orosz Birodalom számára.
Galéria
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
