Kirchheim in Schwaben

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kirchheim (egyértelműsítő lap)

Kirchheim in Schwaben
Kirchheim in Schwaben címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Unterallgäu járás
Polgármester	Susanne Fischer
Irányítószám	87757
Körzethívószám	08266
Rendszám	MN
Népesség
Teljes népesség	2770 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	86,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	581 m
Terület	31,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 48° 10′ 21″, k. h. 10° 28′ 31″48.1725, 10.47527777777848.172500°N 10.475278°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 21″, k. h. 10° 28′ 31″48.1725, 10.47527777777848.172500°N 10.475278°E
Kirchheim in Schwaben Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Unterallgäu járás térképén
Kirchheim in Schwaben weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirchheim in Schwaben témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kirchheim in Schwaben település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2770 fő (2022. december 31.).^[1]

A település részei

• Kirchheim i. Schw.
• Derndorf
• Hasberg
• Spöck
• Tiefenried

Fekvése

Krumbachtól délkeletre, Augsburgtól 38 km-rel délnyugatra, Münchentől 80 km-rel nyugatra, Memmingentől 30 km-rel északkeletre fekvő település.

Története

A településről az első írásos adatok krisztus előtt 8000 körülről valók, de a területet már a középső kőkor (Mesolithicum) idején benépesítették a nomád vadászok és gyűjtögetők. A bronzkorban mintegy ie. 1800 körül alakult ki az első jelentősebb, kb. 15 házból álló település. A római kor idejéből is maradtak fenn a településről dokumentált leletek. Valószínűleg két római ut is vezetett keresztül Kirchheim területén: A Via Julia untertürkheimi és a Kellmünz Augsburgi római út. Kirchheim Raetia (később Raetia Secundával / Vindelica) római tartomány volt. 500 körül északról az alemannok érkeztek a helyszínre, létrehozva Kirchheim (az otthon, a templomban) nevét.

A kora középkori időkben Kirchheim királyi birtok volt, a 8. és a 10. században az Augsburgi püspökök tartotta uralma alatt 1802-ig, a szekularizációig; Kirchheim a Mindelberg lovagok hűbérbirtoka. 1329-ben Ritter von Freyberg épített itt nagy várat.

1484-ben öröklés útján a Hürnheim lovagok birtokába került, később 1551-ben a gyermektelen Hans Walther von Hürnheim Kirchheimet eladta Anton Fugger birodalmi grófnak. A települést a harmincéves háború idején 1632-ben egy időre a svédek foglalták el.

1806-ban Kirchheim elvesztette a közvetlen birodalmi (reichsunmittelbar) függést és a Bajor Királysághoz került.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Itt születtek, itt éltek

• Angelus Dreher (1741-1809), domonkos zeneszerző
• Joseph-Ernst Fürst Fugger Glött (1895-1981
• Anna Fugger Glött (1893-1962)
• Hans Walther von Hürnheim (* 1500, † szeptember 1557 16)
• Johannes Fugger (1591-1638), a kereskedő és titkos tanácsos
• Johann Eusebius Fugger(1617-1672), császári kamarás
• Johann Pankraz Kober (1796-1832), festő számos templomot festett ki Mittelschwaben, beleértve Erpfting a Hiltenfingen és Nyugat Langerringen; Atyja József Kober
• Joseph Kober (1823-1884), festőművész
• Johann Jakob Kollmann (1714-1778), Deggendorfi városi orvos, a bajor Tudományos Akadémia tagja
• Manfred Lochbrunner (* 1945), teológus és dogmatikus
• Aemilian Rosengart (1757-1810) zeneszerző, bencés
• John Jones (1912-1975), politikus (WAV, DP)

Galéria

Kapcsolódó szócikkek

• Bajorország települései

További információk

• Hivatalos oldal

Források