Knauz Nándor

Knauz Nándor
Életrajzi adatok
Született1831. október 12.
Óbuda
Elhunyt1898. április 26. (66 évesen)
Pozsony
Ismeretes minttörténetíró
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Jelentős munkáiKortan
A Wikimédia Commons tartalmaz Knauz Nándor témájú médiaállományokat.

Knauz Nándor (Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.) történetíró, választott katolikus püspök,[1] az MTA tagja.

Életpályája

Bölcsészetet Nagyszombatban, teológiát Esztergomban tanult. 1854. december 7-én szentelték áldozópappá. Előbb a nagyszombati papnevelőben tanár, majd Pozsonyban tanulmányi felügyelő. 1860-tól Esztergomban főegyházmegyei alkönyvtárnok és érseki levéltárnok volt. 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban apáttá, 1890-ben címzetes püspökké nevezték ki, 1895-ben prépost. 1862-ben Nagy Ivánnal együttesen szerkesztette a Magyar Tudományos Értekezőt, 1863-69-ig pedig a Magyar Siont.

Felhívására alakult meg 1894-ben az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat, illetve ásatásokat végzett Esztergom területén.

Levelezését az Akadémiára hagyta, de hiányosan került be a végrendeletének végrehajtása körüli mulasztások miatt.[2] Több mint 3 ezer darabos értékes tudományos könyv- és kézirattárát végakarata ellenére elárverezték.[3]

Akadémiai tagsága

  • levelező tag (1858),
  • rendes tag (1873).
Sírja a pozsonyi temetőben

Főbb művei

  • Az országos tanács és országgyűlések története 1445–1452 (Pest, 1859) Internet Archive Google
  • A budai kir. várpalota kápolnája (Esztergom, 1862);
  • Georgii Fejér Codex Diplomaticus Hungariae. Tabula chronologica (Fejér György magyar okmánytárához évmutató). (Buda, 1862)
  • Az esztergomi főegyháznak okmánytára. (Esztergom, 1863-1966)
  • A nápolyi Margit-legenda (Esztergom, 1868.) Google
  • II. Endre szabadságlevelei (Ért. a tört. tud. köréből I. 10. Bp., 1869)
  • A magyar egyház szokásai. Régi misekönyvek. In: Magyar Sion (1869)
  • A pozsonyi káptalan kéziratai (Esztergom, 1870) Google
  • A magyar nyelv történeti joga az egyház és hazában (Esztergom 1870)
  • A magyar egyház régi mise- és zsolozsma-könyvei. (Esztergom, 1870)
  • Tinódi Sebestyénnek eddig ismeretlen versezete Zsigmond királyról. (Pest, 1871)
  • Monumenta ecclesiae Strigoniensis
    • Tomus I. (Esztergom, 1874) Bayerische Staatsbibliotek Google
    • Tomus II. (Esztergom, 1878)
  • Kortan. (Budapest, 1876)
  • A pozsonyi prépostság. (Esztergom, 1881)
  • A János-lovagok Esztergomban. In: Magyar Sion (1865)
  • Buda ostromához (Budapest, 1886)
  • A Garan-melletti Szent-Benedeki Apátság (Budapest, 1890)

Emlékezete

  • Kollányi Ferenc: Emlékbeszéd Knauz Nándor felett (MTA Emlékbeszédek, 1911).
  • Sírja Pozsonyban található.

Jegyzetek

  1. http://lexikon.katolikus.hu/K/Knauz.html
  2. Körmendy Kinga 1979: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa. Budapest, 12.
  3. Varjú Elemér 1899: Knauz könyvtárának sorsa. Magyar Könyvszemle 7/4, 409-410.

Források

  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 940. o.  
  • Magyar katolikus lexikon

További információk

  • Múlt-kor Panteon

Kapcsolódó szócikkek

Nemzetközi katalógusok