Konkoly Thege Miklós

Konkoly Thege Miklós
Kozmata Ferenc fotóján az 1890-es években
Életrajzi adatok
Született	1842. január 20. Pest
Elhunyt	1916. február 17. (74 évesen) Budapest
Sírhely	Ógyalla
Ismeretes mint	csillagász, meteorológus
Nemzetiség	magyar
Állampolgárság	magyar
Házastárs	Madarassy Erzsébet
Szülei	Konkoly-Thege Elek Földváry Klára
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Pesti Királyi Tudományegyetem (1860.)
Pályafutása
Szakterület	fizika
Kutatási terület	csillagászat, meteorológia
Tudományos fokozat	fizikatudományok doktora (1861.)
Szakintézeti tagság	Meteorológiai és Földmágnesességi Magyar Királyi Központi Intézet, igazgató
Munkahelyek
Ógyallai Csillagvizsgáló	igazgató
Más munkahelyek	hajóskapitány aljegyző országgyűlési képviselő
Akadémiai tagság	MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Konkoly Thege Miklós témájú médiaállományokat.

Konkoly Thege Miklós (e: konkoli-tege) (Pest, 1842. január 20. – Budapest, 1916. február 17.)^[1] csillagász, meteorológus, az MTA tagja, zeneszerző, országgyűlési képviselő.

Élete és munkássága

Gazdag felvidéki földbirtokos nemesi család egyetlen fiúgyermekeként született. Apja Konkoly-Thege Elek (1813-1884), Komárom vármegye szolgabírája, anyja bernátfalvi Földváry Klára (1820-1903) volt.^[2] Nagyszülei Konkoly-Thege Gábor (1780-1827) és Galambos Mária (1793-1839) voltak.

1842. január 25-én keresztelték meg Pesten, a Kálvin téri református templomban.^[3] Magánúton folytatott középiskolai tanulmányokat. 16 évesen a pesti egyetemen először jogot, majd érdeklődésének megfelelően fizikát tanult olyan mesterektől, mint Jedlik Ányos. Tanulmányait 1860-tól Berlinben folytatta, ahol megismerkedett a csillagászattal is, tanára Johann Franz Encke volt. 1861-ben szerzett doktori oklevelet.

1864-ben letette még a hajóskapitányi és hajógépészeti vizsgát, épített magának egy jachtot, amely később egy török személy birtokába került. 1867. április 26-án, az akkori politikai áramlatnak engedve, Komárom vármegye aljegyzője lett, azonban a hivatal viseléshez nem volt kedve, arról csakhamar lemondott, és kizárólag a csillagászati tanulmányoknak szentelte idejét.

1869-ben ógyallai birtokán csillagvizsgálót építtetett, amelyet az évek során nemzetközi hírű obszervatóriummá bővített. Megfigyelései 1871-ben kezdődtek. Leginkább a meteorok és üstökösök kutatása során ért el jelentősebb eredményeket, de foglalkozott bolygók észlelésével és spektroszkópiás (színképelemzéses) vizsgálatokkal is. A csillagászat műszaki oldala sem hagyta hidegen, több távcsövet, spektroszkópot is tervezett, illetve készített.

Az ő közreműködésének köszönhetően létesültek a következő csillagvizsgálók: 1878-ban a Haynald-obszervatórium Kalocsán, 1881-ben Gothard Jenő és Sándor obszervatóriuma Herényben, majd 1886-ban Podmaniczkyéké Kiskartalon.

1890. szeptember 19-től 1911-ben történt nyugállományba vonulásáig társadalmi munkában látta el a Meteorológiai és Földmágnesességi Magyar Királyi Központi Intézet igazgatói posztját. Ebbéli pozíciójában szervezte meg az egész országban az időjárás-előrejelzés távirati terjesztését.

Sokoldalúságát mutatta, hogy foglalkozott még közlekedéstervezéssel, hajótervezéssel, fényképészettel, sőt zenével (több saját zeneműve ismert) is. Anyanyelvén kívül németül, franciául, angolul, olaszul folyékonyan beszélt.

A Magyar Tudományos Akadémia 1876. június 8-tól levelező, majd 1884. június 5-től tiszteletbeli tagjai közé választotta. Tevékeny részt vett számos bel- és külföldi tudományos társulat működésében, s így szerzett érdemeiért 1881-ben a londoni Királyi Csillagászati Társaság, a liverpooli Astronomycal Society, az Association Scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a bécsi Photographische Gesellschaft és a bécsi Electrotechnischer Verein is megválasztotta tagjának.

A hazai csillagászat terén kifejtett tevékenysége elismeréséül 1887-ben a király a III. osztályú Vaskorona-renddel tüntette ki. Nemkülönben tulajdonosa volt a tudományért és művészetért adományozott nagy éremnek, a Mária Terézia aranyéremnek, a Voigtländer-féle és egyéb kiállítási aranyéremnek és díszokmánynak. 1913. július 11-én a Ferenc József-rend középkeresztje csillaggal fokozatát adományozta számára az uralkodó.

1885-ben Komárom vármegyénél kitüntetésre javasolták.^[4] Tagja volt a Komáromvármegyei és Városi Muzeum-Egyesületnek,^[5] majd haláláig az utódjának, a Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesületnek.^[6]

Konkoly-Thege Tata város szabadelvű programmal megválasztott országgyűlési képviselőjeként (1896 és 1905 között) elsősorban a csillagászat és a közlekedés ügyéért lobbizott. 1896-ban miniszteri tanácsosi címet kapott.

1899. május 16-án kelt „Ajándékozási szerződés”-ben ógyallai birtokát és az obszervatóriumot a magyar államnak adományozta. Fegyvergyűjteménye és más tárgyai a komáromi múzeum gyűjteményébe kerültek.

Felesége Madarassy Erzsébet volt.

Érdekesség

Konkoly Thege Miklós zenét is szerzett, a Rózsavölgyi és társa zeneműboltban kapható volt a Több is veszett Mohácsnál, és a Helyre Kati lassu és csárdás kottája, a darabokat Konkoly Thege Miklós írta át zongorára. 1861-ben a Zenészeti Lapokban Mosonyi Mihály elemezte a Szegény paraszt című csárdását, a részletes elemzést Mosonyi a következő méltató szavakkal kezdi: „Mennyi kedélyesség és minő természetes pathost találunk a Szegény paraszt című csárdásban!”^[7] A zongoraműveken kívül pedig nyitányt is komponált Jókai Mór Milton című drámájához, melynek 1876. április 3-án volt a bemutatója.^[8]

Művei

• Az ó-gyallai csillagda leírása s abban történt napfoltok észlelete, néhány spectroscopicus észlelés töredékeivel. 1872 és 1873. Budapest, 1874. Három táblával. (Értek. a mathem. tud. kör. III. 2.)
• Csillagászati megfigyeléseim 1874. és 1875-ben. 3. tábl. Uo. 1876. (Ért. a math. t. kör. IV. 4.)
• Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagdában, egy tábl. Ugyanott, 1876. (Értekezések a math. tud. kör. IV. 5.)
• A napfoltok és napfelületének kinézése 1876-1881-ig. Képtáblákkal. Uo. 1877-82. (Ért. a mathem. tudom. kör. V. 9., VI. 9., VII. 4., VII. 13., IX. 4.)
• A teljes holdfogyatkozás 1877. febr. 27. (Borelli) 1. sz. üstökös színképének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán. Uo. 1877. (Ért. a math. t. kör. V. 8.)
• 160 álló csillag szinképe. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1876-ban. Uo. 1877. (Ért. a math. t. kör. V. 10.)
• Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1871-1882. Uo. 1877-83. (Ért. a math. t. kör. VI. 1., 2., 8., VII. 3., 11., VIII. 5., IX. 6., X. 3.)
• Mercur átvonulása a nap előtt. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán, 1878. máj. 6. Uo. 1878. (Ért. a math. tud. kör. VI. 10.)
• Mars felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán az 1877. oppositio után, 1 tábla rajz. Uo. 1879. (Ért. a math. t. kör. VII. 1.)
• Álló csillagok szinképének mappirozása. Uj módszer a csillagok szinképét könnyen megfigyelhetni. Uo. 1879. (Ért. a math. t. kör. VII. 2.)
• Beobachtungen angestelt am astrophysikalischen Observatorium in Ó-Gyalla. Halle, 1879-95. XVIII. köt.)
• Annalen der Sternwarte in Ó-Gyalla, I-VIII. Band (VIII. Spectroscopische Durchmusterung des südlichen Himmels von O° bis ‐15° Declination) IX., X. Halle. (Összesen 133 ív.)
• Spectroscopicus megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Bpest, 1880. (Ért. a math. t. kör. VII. 7.)
• Hulló csillagok radiatió pontjai. Levezetve a magyar korona területén tett megfigyelésekből 1871-től 1878 végéig. Uo. 1880. (Ért. a math. tud. kör. VII. 12.)
• Adatok Jupiter és Mars physikájához. 1879. 3 tábla rajz. Uo. 1880. (Ért. a math. t. kör. VII. 14.)
• Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1880 és 1881-84-ben. Uo. 1880-1885. Rajztáblákkal. (Ért. a math. t. kör. VIII. 1., IX. 1., X. 2., X. 11., XI. 1., XII. 2.)
• Adatok Jupiter physikájához 1880-ban. Uo. 1881. (Ért. a math. t. kör. VIII. 2.)
• Napfoltok megfigyelése 1880-ban és 1382 napfolt micrometricus mérése. Két tábla rajz. Uo. 1881. (Ért. a math. tud. kör. VIII. 4.)
• Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1881-83-ban. Uo. 1881. (Ért. a math. tud. kör VIII. 6., IX. 5., X. 5., XI. 7.)
• 102 hullócsillag kisugárzó pont levezetve 518 megfigyelésből, melyek a magyar korona területén 1879-80-ban tétettek. Uo. 1881. (Ért. a math. tud. kör. VIII. 7.)
• Új villámzáró vagy nyitó készülék normál-órán és a Jurgensen-féle óraszerkezet. 1 képtábla. Uo. 1881. (Ért. a math. t. kör. VIII. 8.)
• Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón Budapest, 1882 (Értk. a math. t. kör. IX. 5.)
• Adatok Jupiter és Mars physikájához az 1881-ki megfigyelésből. 3. tábl, Uo. 1882. (Ért. a math. t. kör. IX. 7.)
• Az üstökösök vegytani alkotása. Uo. 1882. (Ért. a math. t. kör. IX. 8.)
• Egy új reversio spectroscop s annak használata. 1 tábl. Uo. 1883. (Ért. a math. t. kör. X. 4.)
• Néhány szó az üstökösök vegytani alkotásáról. Összehasonlítva a meteoritekkel. Uo. 1883. (Értk. a math. t. kör. X. 6.)
• Egy uj szerkezetű spectorscop. 1 tábl. Uo. 1883. (Ért. a math. t. kör. X. 7.)
• Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen. Braunschweig. 1883. 345 ábrával.
• A nap felületének megfigyelése 1882-83-ban az ó-gyallai csillagdán. Bpest, 1883-84. (Ért. a math. t. kör. X. 1., XI. 2.)
• Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1883-ban és azok 47 kisugárzó pontjának levezetése. Uo. 1884. (Ért. a math. tud. kör. XI. 3.)
• 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának első része 0°-tól 15°-ig (Hora 12-2.). Uo. 1884-85. (Ért. a math. t. köz. XI. 4. XII. 5.)
• Előleges vizsgálatok néhány szénhidrogén-gáz spectrumán spectralphotometerrel. 3 tábl. és 2 fametszet. Uo. 1884. (Ért. a math. t. kör. XI. 8.)
• Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen. Braunschweig, 1885.
• A napfoltok és nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. Egy fametszet. Bpest, 1885. (Ért. a math. t. kör. XII. 1.)
• Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben 26 radiatio-ponttal. Uo. 1885. (Ért. a math. t. kör. XII. 4.)
• A napfoltok gyakorisága 1872-től 1884 végéig. Az ó-gyallai megfigyelésekből s azok összehasonlításával s részben kiegészítésével, a zürichi megfigyelésekkel. 2. kőny. tábl. Uo. 1885. (Ért. a math. t. kör. XII. 6.)
• Adatok Jupiter physikájához. Az 1883-84. oppositióból. 2 tábl. Uo. 1885. (Ért. a math. t. ör. XII. 7.)
• Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885-ben. Uo. 1886. (Ért. a math. t. kör. XIII. 2.)
• Az égitestek fizikai alkotásáról. Uo. 1886. (Természettudományi előadások gyűjteménye 54.)
• 855 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának III. része 0°-tól 15°-ig. Uo. 1887. (Ért. a math. t. kör. XIII. 3.)
• Praktische Anleitung zur Himmelsphotographie nebst einer korzgefassten Anleitung zur modernen photographischen Operation und der Spectralphotographie im Cabinet. Mit 218 Textabbildungen. Halle a. S., 1887. (A Himmelsphotographie cz. része a Trewendt-féle nagy természettud. Encyclopediának).
• Handbuch f. Spektroscopiker im Cabinet u. am. Fernrohr. Praktische Winke für Anfänger auf dem Gebiete der Spectralanalyse. Uo. 1890.
• Bevezetés a fotographozásba. Útmutatásul kezdő műkedvelőknek. Bpest, 1891.
• A m. kir. országos meteorológiai intézet pavillonjának magyarázattal ellátott catalogusa. Uo. 1896.
• Adalékok a 252 m/m refractor, egy theodolit és egy chronograph átépítéséhez. Bpest, 1905.
• Az újabban beszerzett műszerek ismertetése. Bpest, 1906.
• Az 1908. év kezdetétől az 1911. év végéig az ógyallai M. Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatoriumon az újonnan beszerzett és házilag előállított műszerek ismertetése. Bpest, 1912.
• Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium történetének rövid vázlata. Komárom - A Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesület hivatalos értesítője 1913, I, 15-22.

Emlékezete

• 
  Szobra Ógyallán

Alapítóként róla nevezték el az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetét, amely Budapest XII. kerületében a róla elnevezett utcában található. Több csillagászati társaság is viseli a nevét.

Források

• Bencze Cs. Attila 2005: Konkoly-Thege Miklós - amikor a földön járt. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14, 110-117.
• Komárom - A Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesület hivatalos értesítője 1916, 62.
• 1916 Komáromi Lapok XXXVII/ 8.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  

További információk

• Schmidt Anikó 2022: A Konkoly-Thege család iratanyaga. Levéltári Szemle 72/2
• ELKH CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének honlapja Archiválva 2006. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Vargha Domokosné tanulmánya Konkoly-Thege Miklósról
• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1901-1906-ban
• https://web.archive.org/web/20120403124337/http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/k/konkoly.htm
• Művei a REAL-EOD-ban Konkoly Miklós néven
• Művei a REAL-EOD-ban Konkoly-Thege Miklós néven
• Beobachtungen_Astrophysikalischen_Observatorium_O_Gyalla

Kapcsolódó szócikkek

• ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
• Kövesligethy Radó

Jegyzetek