Konkvisztádor

Pedro Lira: Santiago megalapítása
(Santiago de Chile városát Pedro de Valdivia alapította 1541. február 12-én Santiago de Nueva Extremadura néven)

A konkvisztádorok vagy konkisztádorok[1] (a spanyol conquistador ’hódító’ szóból, a conquistar ’hódítani’ igéből) a 16–17. században Közép- és Dél-Amerikát gyarmatosító spanyol és portugál felfedezők és hódítók gyűjtőneve.

Származásuk, tetteik

Többségük elszegényedett spanyol nemes, ún. hidalgo, kalandor vállalkozó volt, akiket az amerikai bennszülöttek arany- és ezüstkincsei motiváltak. A területek, amelyeket elfoglaltak, Spanyolország, illetve Portugália gyarmatai lettek. A hódításokért különböző jutalmakban részesültek, címeket, feudális kiváltságokat, birtokokat, illetve a gyarmatokon vezető pozíciókat kaptak. Az indiánokat kifosztották, a nőket megerőszakolták, majd tömegesen legyilkolták a lakosságot. Ha szükséges volt, egymást is gátlástalanul eltették az útból kapzsiságuk és kegyetlenségük által vezérelve. Pedro Ávila Pizarro által Balboát ölette meg. Később a Pizzaro-fivérek Diego de Almagro konkvisztádort is megölték. Ezután Almagro fia fegyvereseivel betört F. Pizarro palotájába és őt küldte másvilágra.[2]

Kolumbusz, bár a bennszülöttekkel szándékosan barátságosan viselkedett, a népes lakosságban már első utazásakor hatalmas rabszolgaforrást látott. Bár Izabella katolikus királynő szabadnak nyilvánított minden őslakost, ennek ellenére már a hódítás kezdetétől fogva rabszolgasorsba taszították őket, azokat pedig, akik ellenálltak, lemészárolták. Az addig sűrűn lakott karib-tengeri szigetek elsősorban az Európából behurcolt betegségek következtében (amelyekre az Újvilágban élők immunrendszere nem volt felkészülve) néhány év alatt elnéptelenedtek, s ez később átterjedt a kontinensre is.[2] (A Karib-szigeteket ma leginkább feketék, fehérek és azok keverékei lakják.)

A későbbiekben a hódítás nem állami vállalkozás keretében folyt: a szerencsevadászok spekulánsok és kereskedők anyagi támogatásával vezettek magánexpedíciókat Amerikába. A hódítók jelentős része idegen volt: génovai, velencei, francia, angol; a hajók legénysége pedig jórészt Európa minden kikötőjéből összeszedett börtöntöltelékekből állt.[2] A spanyol korona kizárólag azzal törődött, hogy a zsákmányból leszedje a sápot, azaz a király ötödét, amelynek behajtása egy királyi tisztségviselő, a Contador feladata volt.[2]

Híres konkvisztádorok

Francisco Pizarro

Spanyolország szolgálatában

Spanyol (kék színnel) és portugál fennhatóság (zöld) alatt álló területek Amerikában és a világon 1790-ben
  • Hernán Cortés (Mexikó, 1518–1522, Baja California, 1532–1536)
  • Pedro de Alvarado (Mexikó, 1519–1521, Guatemala, El Salvador 1523–1527, Peru, 1533–1535, Mexikó, 1540–1541)
  • Francisco Pizarro (Peru, 1509–1535)
  • Pedro de Candia (Panama, 1527, Kolumbia és Ecuador, 1528, Peru, 1530)
  • Francisco Vásquez de Coronado (mai USA, 1540–1542)
  • Juan de Oñate (Új-Mexikó, 1598–1608)
  • Juan Vásquez de Coronado y Anaya (Costa Rica)
  • Diego de Almagro (Peru, 1524–1535, Chile, 1535–1537)
  • Rodrigo de Bastidas (Kolumbia és Panama, 1500–1527)
  • Vasco Núñez de Balboa (Panamá, 1510–1519)
  • Juan Ponce de León (Puerto Rico, 1508, Florida, 1513–1521)
  • Álvar Núñez Cabeza de Vaca (mai USA, 1527–1536, 1540–1542)
  • Lucas Vázquez de Ayllón (mai USA, 1524–1527)
  • Sebastián de Belalcázar (Ecuador és Kolumbia, 1533–1536)
  • Domingo Martínez de Irala (Argentina és Paraguay, 1535–1556)
  • Gonzalo Pizarro (Peru, 1532–1542)
  • Diego Velázquez de Cuéllar (Kuba, 1511–1519)
  • Diego de Ordaz (Venezuela, 1532)
  • Juan Pizarro (Peru, 1532–1536)
  • Francisco Hernández de Córdoba (Yucatán-i conquistador) (Yucatán, 1517)
  • Francisco Hernández de Córdoba (Nicaragua alapítója) (Nicaragua, 1524)
  • Hernando Pizarro (Peru, 1532–1560)
  • Jerónimo de Alderete (Peru, 1535–1540 ; Chile, 1550–1552)
  • Diego Hernández de Serpa (Venezuela, 1510–1570)
  • Juan de Grijalva (Yucatán, 1518)
  • Gonzalo Jiménez de Quesada (Kolumbia, 1536–1537, Venezuela, 1569–1572)
  • Francisco de Montejo (Yucatán, 1527–1546)
  • Nicolás Federmann (Venezuela és Kolumbia, 1537–1539).
  • Pánfilo de Narváez (Spanyol Florida, 1527–1528)
  • Diego de Nicuesa (Panama, 1506–1511)
  • Cristóbal de Olid (Honduras, 1523–1524)
  • Francisco de Orellana (Amazonas, 1541–1543)
  • Hernando de Soto (mai USA, 1539–1542)
  • Inés Suárez, (Chile, 1541)
  • Francisco de Aguirre, Peru,(1536–40), Bolivia,(1538–39) Chile, (1540–1553) és Argentina (1562–64)
  • Martín de Urzúa y Arizmendi, count of Lizárraga, (Petén, Guatemala, 1696–1697)
  • Pedro de Valdivia (Chile, 1540–1552)
  • Pedro Menéndez de Avilés (Florida, 1565–1567)
  • Pedro de Mendoza (Argentina, 1534–1537)
  • Alonso de Ribera (Chile 1599–1617)
  • Alonso de Sotomayor (Chile 1583–1592, Panamá 1592–1604)
  • Martín Ruiz de Gamboa (Chile 1552–1590)
  • Juan Garrido (1502–1530, Hispaniola, Puerto Rico, Kuba, Florida, Mexikó)
  • Miguel López de Legazpi (Fülöp-szigetek, 1565–1572)
  • Juan de Salcedo (Fülöp-szigetek, 1565–1576)
  • Diego Romo de Vivar y Pérez (Mexikó, 17. sz.)

Portugália szolgálatában

Jegyzetek

  1. ↑ A spanyol conquistador szó helyes kiejtése [konkisztádor], azonban a magyarban az íráskép alapján a latinosított [konkvisztádor] hangalakkal honosodott meg. Spanyolul [kv]-vel ejteni durva hiba lenne.
  2. ↑ a b c d Walter Kramer: Új látóhatárok, 1979

Forrásművek

  • Új magyar lexikon IV. (K–Me). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1961.
  • Jacques-Yves Cousteau, Philippe Diole: Kincskeresés a tenger mélyén, 1983.
  • Walter Kramer: Új látóhatárok, 1979.
Nemzetközi katalógusok
  • spanyol világ A spanyol világ portálja
  • földrajz Földrajzportál
  • történelem Történelemportál