Konstanz

Konstanz
Konstanz címere Konstanz zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Boden-tói járás
Polgármester	Ulrich Burchardt (CDU)
Irányítószám	78462–78467
Körzethívószám	7533 7531
Rendszám	KN
Testvérvárosok	Lista Fontainebleau (1960. május 28. – ) Richmond upon Thames kerület (1983–) Lodi Tábor Szucsou
Népesség
Teljes népesség	85 859 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	1 503 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	405 m
Terület	55,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 39′ 48″, k. h. 9° 10′ 31″47.663333333333, 9.175277777777847.663333°N 9.175278°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 48″, k. h. 9° 10′ 31″47.663333333333, 9.175277777777847.663333°N 9.175278°E
Konstanz Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Boden-tói járás térképén
Konstanz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Konstanz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Konstanz egy több mint 84 000 lakosú, Németország délnyugati, Svájccal határos csücskében, Baden-Württemberg tartományban fekvő egyetemi város, a Boden-tó (vagy Konstanzi-tó) partján.

Fekvése

Konstanz a Boden-tó azon részén helyezkedik el, ahonnan a Rajna, jelentősen megnőve, elhagyja a tavat. A folyótól északra helyezkedik el a város nagyobbik része, mely lakótelepeknek, ipari területeknek és a Konstanzi Egyetemnek ad helyet. A folyótól délre az óváros fekszik, az adminisztrációt és a kereskedelmi szektort is magába foglalva, valamint a Hochschulét (Alkalmazott Tudományok Egyeteme). Komppal a tavon Meersburgba lehet jutni, Friedrichshafenbe a Katamaran szállít (csak gyalogosokat). Délen Kreuzlingennel határos.

Éghajlata

Kerületek

Konstanz 15 közigazgatási kerületre van osztva (Stadtteile). Mainau szigete Litzelstetten községhez tartozik, s 1971. december 1-jén kapcsolták Konstanzhoz. A Rajnától délre az Óváros (Altstadt) fekszik.

Történelme

A civilizáció első nyomai a késő kőkorszakig vezethetőek vissza. Az első római telepesek i. sz. 50 környékén települtek meg itt. A település neve eredetileg Constantia volt, amit Constantius Chlorus császárról (aki 300-ban megerősítette a várost), vagy unokájáról, II. Constantiusról (aki 354-ben látogatta meg a környéket) kapott.

585 körül megjelent az első püspök, akkortól kezdve a város fontos vallási központtá vált a környéken. A késő középkorban Konstanz akkori, 6000 fős lakosságának körülbelül negyede adómentes volt vallási jogokból kifolyólag.

A középkorban virágzott a kereskedelem. Konstanz városa rendelkezett az egyetlen híddal a környéken, amely átívelte a Rajnát, így stratégiailag is fontos volt. A vászongyártás nemzetközi szinten is elismert volt, ugyancsak emelve a város jólétét. 1192-ben szabad birodalmi városi rangot szerzett, így csak a Német-római Birodalom császárának volt alárendelve.

1414–1418 közt itt ülésezett a konstanzi zsinat. 1415. július 6-án Husz Jánost itt elítélték és máglyán megégették. A zsinat alatt az egyházszakadást is felszámolták. Az eseményekről Ulrich Richental krónikája (Chronik des allgemeinen Konzils zu Konstanz) ad hiteles beszámolót, de a középkori Konstanz életébe is betekintést nyújt. 1993-ban emelték az Imperia nevű szobrot a zsinat emlékére.

1460-ban a Svájci Konföderáció elfoglalta Thurgaut, mely Konstantz határában volt. Ekkor Konstanz megpróbált csatlakozni Svájchoz, de szándékát nem fogadták el, erős városállamoktól tartva. Ekkor a város a Sváb Ligához csatlakozott. Az 1499-es sváb háborúban Konstanz utolsó privilégiumait is elvesztette Thurgau fölött.

Az 1520-as évektől a reformáció Konstanzban is éreztette hatását, Ambrosius Blarer vezetése alatt. Nem sokkal később a várost hivatalosan is protestánsnak nyilvánították, képeket távolítottak el a templomokból, a püspököt pedig a közeli Meersburgba helyezték át. Először a tetrapolita, majd az ágostai hitvallást követték. 1548-ban azonban V. Károly birodalmi átokkal sújtotta, és a városnak meg kellett adnia magát a Habsburg Birodalomnak, amely azonnal támadott. Az új Habsburg uralkodók igyekeztek újra katolikussá tenni a várost. 1604-ben egy jezsuita iskolát nyitottak, az 1610-ben befejezett, az iskolához tartozó színház pedig a legrégebbi Németországban, melyben még mindig rendszeresen tartanak előadásokat. 1806-ban a Badeni Nagyhercegség részévé vált, 1821-ben pedig a konstanzi püspökség megszűnt, helyette a freiburgi főegyházmegyéhez került.

Németország egyesítésekor, 1871-ben a Német Birodalomba került. Az első világháború után Baden tartomány részévé vált.

Mivel nagyon közel van Svájchoz, a második világháborúban nem bombázták le. Éjjel minden fényt felkapcsolva hagytak, így a pilóták azt hitték, hogy Svájc fölött járnak.

A háború után először Dél-Baden majd az új Baden-Württemberg tartomány fennhatósága alá került.

Az Altstadt (óváros), amely a modern Konstanz méreteihez viszonyítva jelentős alapterületű, sok régi épületet és kanyargó utcácskát megőrzött. A Münster (Münster Unserer Lieben Frau) székesegyház uralja a tájképet. Fontosak még a templomok, és három bástya, melyek a városfalból maradtak. Az egyikük jelöli a középkori, stratégiai és kereskedelmi jelentőséggel bíró híd egykori helyét.

1966-ban alapították meg a Konstanzi Egyetemet. Kiváló könyvtára körülbelül kétmillió könyvvel rendelkezik, amelyek minden nap 24 órában állnak rendelkezésre. Az egyetemnek botanikus kertje is van (Botanischer Garten der Universität Konstanz).

Konstanz híres szülöttjei

• Ferdinand von Zeppelin, a Zeppelin-léghajók gyártója
• Barabás Miklósné, született Bois de Chesne Zsuzsanna, Barabás Miklós magyar festőművész felesége
• Ian Murdock szabad szoftver úttörő, a Debian projekt alapítója (1973-2015)

Testvérvárosai

• Fontainebleau, Franciaország
• Richmond-upon-Thames, Nagy-Britannia
• Lodi, Olaszország
• Tábor, Csehország
• Szucsou, Kína

Jegyzetek