Korea uralkodóinak listája

Ebben a szócikkben a koreai nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Az alábbi lista a koreai királyságok uralkodóit sorolja föl.^[1] A később Kodzsoszonnak nevezett első koreai királyságot a hagyomány szerint Tangun hozta létre valamikor i. e. 2333 környékén. A mai Észak- és Dél-Korea területén számos monarchia létezett, az utolsó a Koreai Császárság volt. A monarchiák korának az 1910-es év vetett véget, amikor is a japánok megszállták Koreát. A koreai történelem során összesen három nő uralkodott, mindannyian Sillában.

Kodzsoszon (i. e. 2333? – i. e. 108)

Bővebben: Kodzsoszon

#	Uralkodó	Uralkodási évek	Hangul	Handzsa	Megjegyzés
1.	Tangun	i. e. 2333? – ?	단군왕검 Tangun vanggom	檀君王儉	vitatott személy
?	Kidzsa	i. e. 1122? – i. e. 1082?	기자	箕子	vitatott személy
?	Pu	i. e. ? – ?	부왕 Pu vang	否王
?	Csun	i. e. ? – i. e. 194	준왕 Csun vang	準王
Üman Csoszon-korszak
1.	Üman	i. e. 194 – ?	위만	衛滿
2.	?	i. e. ? – ?			Üman fia
3.	Ugo	i. e. ? – 108	우거왕 Ugo vang	右渠王
Források:[2][3]

Pujo (i. e. 2. század – 494)

Bővebben: Pujo (állam)

Uralkodó	Uralkodási évek	Hangul	Handzsa	Megjegyzés[4]
Tongmjong	? – ?	동명왕 Tongmjong vang	東明王	[5]
Heburu	i. e. 86 – i. e. 47	해부루왕 Heburu vang	解夫婁王	[6]
Kumva	i. e. 47 – i. e. 6	금와왕 Kumva vang	金蛙王	[6]
Teszo	i. e. 6 – i. sz. 22.	대소왕 Teszo vang	臺素王	[6]
Kalsza	22–?	갈사왕 Kalsza vang	曷思王	[7]
Todu	?–68	도두왕 Todu vang	都頭王	[6]
Puthe	2. század	부태왕 Puthevang	夫台王	[8]
Üguthe	2. század	위구태왕 Üguthe vang	尉仇台王	[9]
Kanügo	2. század – 3. század	간위거왕 Kanügo vang	簡位居王	[10]
Majo	3. század	마여왕 Majo vang	麻余王	[11]
Irjo	?–285	의려왕 Irjo vang	依慮王	[12]
Ira	286–?	의라왕 Ira vang	依羅王	[13]
Hjon	?–346	현왕 Hjon vang	玄王	[14]

Kogurjo (i. e. 37 – 668)

Bővebben: Kogurjo

#	Portré	Uralkodó	Uralkodási évek	Hangul	Handzsa	Megjegyzés
1.		Tongmjong	i. e. 37 – i. e. 19	동명왕 Tongmjong vang	東明王
2.		Juri	i. e. 19 – i. sz. 18	유리왕 Juri vang	琉璃王
3.		Temusin	18–44	대무신왕 Temusin vang	大武神王
4.		Mindzsung	44–48	민중왕 Mindzsung vang	閔中王
5.		Mobon	48–53	모본왕 Mobon vang	慕本王
6.		Thedzso	53–146	태조[대]왕 Thedzso [te]vang	太祖[大]王
7.		Cshade	146–165	차대왕 Cshade vang	次大王
8.		Sinde	165–179	신대왕 Sinde vang	新大王
9.		Kogukcshon	179–197	고국천왕 Kogucshon vang	故國川王
10.		Szanszang	197–227	산상왕 Szanszang vang	山上王
11.		Tongcshon	227–248	동천왕 Tongcshon vang	東川王
12.		Csungcshon	248–270	중천왕 Csungcshon vang	中川王
13.		Szocshon	270–292	서천왕 Szocshon vang	西川王
14.		Pongszang	292–300	봉상왕 Pongszang vang	烽上太王
15.		Micshon	300–331	미천왕 Micshon vang	美川王
16.		Kogugvon	331–371	고국원왕 Kogukvon vang	故國原王
17.		Szoszurim	371–384	소수림왕 Szoszurim vang	小獸林王
18.		Kogugjang	384–391	고국양왕 Kogukjang vang	故國攘王
19.		Kvanggetho	391–413	광개토왕 Kvanggetho vang	廣開土王
20.		Csangszu	413–491	장수왕 Csangszu vang	長壽王
21.		Mundzsa	491–519	문자왕 Mundzsa vang	文咨王
22.		Andzsang	519–531	안장왕 Andzsang vang	安藏王
23.		Anvon	531–545	안원왕 Anvon vang	安原王
24.		Jangvon	545–559	양원왕 Jangvon vang	陽原王
25.		Phjongvon	559–590	평원왕 Phjongvon vang	平原王
26.		Jongjang	590–618	영양왕 Jongjang vang	嬰陽王
27.		Jongnju	618–642	영류왕 Jongnju vang	榮留王
28.		Podzsang	642–668	보장왕 Podzsang vang	寶藏王
Források:[15][16]

Pekcse (i. e. 18 – 660)

Bővebben: Pekcse

#	Portré	Uralkodó	Uralkodási évek	Hangul	Handzsa	Megjegyzés
1.		Ondzso	i. e. 18 – i. sz. 28	온조왕 Ondzso vang	溫祚王	Tongmjong kogurjói király fia
2.		Taru	28–77	다루왕 Taru vang	多婁王
3.		Kiru	77–128	기루왕 Kiru vang	己婁王
4.		Keru	128–166	개루왕 Keru vang	蓋婁王
5.		Cshogo	166–214	초고왕 Cshogo vang	肖古王
6.		Kuszu	214–234	구수왕 Kuszu vang	仇首王
7.		Szaban	234	사반왕 Szaban vang	沙泮王
8.		Koi	234–286	고이왕 Koi vang	古爾王
9.		Cshekkje	286–298	책계왕 Cshekkje vang	責稽王
10.		Punszo	298–304	분서왕 Punszo vang	汾西王
11.		Pirju	304–344	비류왕 Pirju vang	比流王
12.		Kje	344–346	계왕 Kje vang	契王
13.		Kuncshogo	346–375	근초고왕 Kuncshogo vang	近肖古王
14.		Kunguszu	375–384	근구수왕 Kunguszu vang	近仇首王
15.		Cshimnju	384–385	침류왕 Csimnju vang	枕流王
16.		Csinsza	385–392	진사왕 Csinsza vang	辰斯王
17.		Asin	392–405	아신왕 Asin vang	阿莘王
18.		Csondzsi	405–420	전지왕 Csondzsi vang	腆支王
19.		Kuisin	420–427	구이신왕 Kuisin vang	久爾辛王
20.		Piju	427–455	비유왕 Piju vang	毗有王
21.		Kero	455–475	개로왕 Kero vang	蓋鹵王
22.		Mundzsu	475–477	문주왕 Mundzsu vang	文周王
23.		Szamgun	477–479	삼근왕 Szamgun vang	三斤王
24.		Tongszong	479–501	동성왕 Tongszong vang	東城王
25.		Murjong	501–523	무령왕 Murjong vang	武寧王
26.		Szong	523–554	성왕 Szong vang	聖王
27.		Üdok	554–598	위덕왕 Üdok vang	威德王
28.		Hje	598–599	혜왕 Hje vang	惠王
29.		Pop	599–600	법왕 Pop vang	法王
30.		Mu	600–641	무왕 Mu vang	武王
31.		Idzsa	641–660	의자왕 Idzsa vang	義慈王
Források:[17][18]

Silla (i. e. 57 – 935)

Bővebben: Silla (ókori királyság)

#	Dinasztia	Portré	Uralkodó	Uralkodási évek	Hangul	Handzsa	Megjegyzés
1.	Pak (박)		Hjokkosze	i. e. 57 – i. sz. 4	혁거세 거서간 Hjokkosze koszogan	朴赫居世居西干	A koszogan (거서간) cím a király megfelelője volt a korai Silla korszakban[19]
2.			Namhe	4–24	남해 차차웅 Namhe cshacshaung	南解次次雄	A cshacshaung (차차웅) egyfajta sámán jelentésű korai uralkodói cím volt a Silla korban[20]
3.			Juri	24–57	유리이사금 Juri iszagum	儒理尼師今	Az iszagum (이사금) uralkodói titulus volt a korai Silla korban.[21]
4.	Szok (석)		Thalhe	57–80	탈해이사금 Thalhe iszagum	脫解尼師今
5.	Pak (박)		Phasza	80–112	파사이사금 Phasza iszagum	婆娑尼師今
6.			Csima	112–134	지마이사금 Csima iszagum	祗摩尼師今
7.			Ilszong	134–154	일성이사금 Ilszong iszagum	逸聖尼師今
8.			Adalla	154–184	아달라이사금 Adalla iszagum	阿達羅尼師今
9.	Szok (석)		Polhju	184–196	벌휴이사금 Polhju iszagum	伐休尼師今
10.			Nehe	196–230	내해이사금 Nehe iszagum	奈解尼師今
11.			Csobun	230–247	조분이사금 Csobun iszagum	助賁尼師今
12.			Cshomhe	247–261	첨해이사금 Cshomhe iszagum	沾解尼師今
13.	Kim (김)		Micshu	262–284	미추이사금 Micshu iszagum	味鄒尼師今	A kjongdzsui Kim klánból
14.	Szok (석)		Jurje	284–298	유례이사금 Jurje iszagum	儒禮尼師今
15.			Kirim	298–310	기림이사금 Kirim iszagum	基臨尼師今
16.			Hulhe	310–356	흘해이사금 Hulhe iszagum	訖解尼師今
17.	Kim (김)		Nemul	356–402	내물마립간 Nemul maripkan	奈勿麻立干	A maripkan (마립간) uralkodói titulus volt Nemultól kezdődően Szodzsival bezárólag.[22]
18.			Silszong	402–417	실성마립간 Silszong maripkan	實聖麻立干
19.			Nuldzsi	417–458	눌지마립간 Nuldzsi maripkan	訥祗麻立干
20.			Csabi	458–479	자비마립간 Csabi maripkan	慈悲麻立干
21.			Szodzsi	479–500	소지마립간 Szodzsi maripkan	炤智麻立干
22.			Csidzsung	500–514	지증왕 Csidzsung vang	智證王
23.			Pophung	514–540	법흥왕 Pophung vang	法興王
24.			Csinhung	540–576	진흥왕 Csinhung vang	眞興王
25.			Csindzsi	576–579	진지왕 Csindzsi vang	眞智王
26.			Csinphjong	579–632	진평왕 Csinphjong vang	眞平王
27.			Szondok	632–647	선덕여왕 Szondok jovang	善德女王	királynő
28.			Csindok	647–654	진덕여왕 Csindok jovang	眞德女王	királynő
29.			Mujol	654–661	무열왕 Mujol vang	武烈王
Egyesített Silla-korszak
30.	Kim (김)		Munmu	661–681	문무왕 Munmu vang	文武王
31.			Sinmun	681–692	신문왕 Sinmun vang	神文王
32.			Hjoszo	692–702	효소왕 Hjoszo vang	孝昭王
33.			Szongdok	702–737	성덕대왕 Szongdok vang	聖德大王
34.			Hjoszong	737–742	효성왕 Hjoszong vang	孝成王
35.			Kjongdok	742–765	경덕왕 Kjongdok vang	景德王
36.			Hjegong	765–780	혜공왕 Hjegong vang	惠恭王
37.			Szondok	780–785	선덕왕 Szondok vang	宣德王
38.			Vonszong	785–798	원성왕 Vonszong vang	元聖王
39.			Szoszong	798–800	소성왕 Szoszong vang	昭聖王
40.			Edzsang	800–809	애장왕 Edzsang vang	哀莊王
41.			Hondok	809–826	헌덕왕 Hondok vang	憲德王
42.			Hungdok	826–836	흥덕왕 Hungdok vang	興德王
43.			Higang	836–838	희강왕 Higang vang	僖康王
44.			Mine	838–839	민애왕 Mine vang	閔哀王
45.			Sinmu	839	신무왕 Sinmu vang	神武王
46.			Munszong	839–857	문성왕 Munszong vang	文聖王
47.			Honan	857–861	헌안왕 Honan vang	憲安王
48.			Kjongmun	861–875	경문왕 Kjongmun vang	景文王
49.			Hongang	875–886	헌강왕 Hongang vang	憲康王
50.			Csonggang	886–887	정강왕 Csonggang vang	定康王
51.			Csinszong	887–897	진성여왕 Csinszong jovang	眞聖女王	királynő
52.			Hjogong	897–912	효공왕 Hjogong vang	孝恭王
53.	Pak (박)		Sindok	912–917	신덕왕 Sindok vang	神德王
54.			Kjongmjong	917–924	경명왕 Kjongmjong vang	景明王
55.			Kjonge	924–927	경애왕 Kjonge vang	景哀王
56.	Kim (김)		Kjongszun	927–935	경순왕	敬順王
Források:[23][24]

Kaja államszövetség (42–562)

Bővebben: Kaja államszövetség

#	Uralkodó	Uralkodási évek	Hangul	Handzsa	Megjegyzés
Kumgvan Kaja (금관가야)[25]
1.	Szuro	42–199	수로왕 Szuro vang	首露王	[26]
2.	Kodung	199–259	거등왕 Kodung vang	居登王	[27]
3.	Maphum	259–291	마품왕 Maphum vang	麻品王	[28]
4.	Kodzsilmi	291–346	거질미왕 Kodzsilmi vang	居叱彌王	[29]
5.	Isiphum	346–407	이시품왕 Isiphum vang	伊尸品王	[30]
6.	Csvadzsi	407–421	좌지왕 Csvadzsi vang	坐知王	[31]
7.	Cshühi	421–451	취희왕 Cshühi vang	吹希王	[32]
8.	Csildzsi	451–492	질지왕 Csildzsi vang	銍知王	[33]
9.	Kjomdzsi	492–521	겸지왕 Kjomdzsi vang	鉗知王	[34]
10.	Kuhjong	521–532	구형왕 Kuhjong vang	仇衡王	[35]
Tegaja (대가야)[36]
1.	Idzsinasi	?–?	이진아시왕 Idzsinasi vang	伊珍阿豉王	[37]
?	Hadzsi	?–?	하지왕 Hadzsi vang	荷知王	[38]
?	Kasil	?–?	가실왕 Kasil vang	嘉悉王	[39]
9.	Inö	?–?	이뇌왕 Inö vang	異腦王	[40]
10.	Volgvangthedzsa	?–?	월광태자	月光太子	[41]
16.	Toszoldzsi	?–562	도설지왕 Toszoldzsi	道設智王	Tegaja utolsó uralkodója.[42]

Palhe (698–926)

Bővebben: Palhe

#	Uralkodó	Uralkodási évek	Hangul	Handzsa	Megjegyzés
1.	Ko Vang	698–719	고왕	高王	születési neve Te Dzsojong (Dae Jo-yeong), Te Dzsungszang (Dae Jung-sang) kogurjói (goguryeói) tábornok fia
2.	Mu Vang	719–737	무왕	武王
3.	Mun Vang	737–793	문왕	文王
4.	Te Voni	793	대원의	大元義
5.	Szong Vang	793–794	성왕	成王
6.	Kang Vang	794–809	강왕	康王
7.	Csong Vang	809–812	정왕	定王
8.	Hi Vang	812–817	희왕	僖王
9.	Kan Vang	817–818	간왕	簡王
10.	Szon Vang	818–830	선왕	宣王
11.	Te Idzsin	831–857	대이진	大彝震
12.	Te Gonhvang	857–871	대건황	大虔晃
13.	Te Hjonszok	871–893	대현석	大玄錫
14.	Te Ühe	894–906	대위해	大瑋瑎
15.	Te Inszon	907–926	대인선	大諲譔
Források:[43]

Hubekcse (900–936)

Bővebben: Hubekcse

#	Uralkodó	Uralkodási évek	Hangul	Handzsa
1.	Kjon Hvon	900–935	견훤	甄萱
2.	Singom	935–936	신검	神劍
Források:[44]

Thebong (901–918)

Bővebben: Thebong

#	Uralkodó	Uralkodási évek	Hangul	Handzsa
1.	Kung Je	901–918	궁예	弓裔
Források:[45]

Korjo (918–1392)

Bővebben: Korjo

Korjo uralkodói a Vang-dinasztiába (왕) tartoztak.^[46] A Thedzsót követő első 23 uralkodót az úgynevezett „templomi nevükön” (종 csong utótaggal) említik, a többieket a posztumusz (halál utáni) nevükön (王 vang, „király” utótaggal).^[47][48] Ennek oka, hogy Cshungnjol uralkodásától számítva Korjo a mongol Jüan-dinasztia (Yuan-dinasztia) vazallusa lett, így a koreai királyok csak a Jüan (Yuan) császárétól kisebb titulust viselhettek.^[49]

#	Portré	Uralkodó	Uralkodási évek	Élt	Hangul	Handzsa	Megjegyzés
1.		Thedzso	918–943	877–943	태조	太祖
2.		Hjedzsong	943–945	912–945	혜종	惠宗
3.		Csongdzsong	945–949	923–949	정종	定宗
4.		Kvangdzsong	949–975	925–975	광종	光宗
5.		Kjongdzsong	975–981	955–981	경종	景宗
6.		Szongdzsong	981–997	961–997	성종	成宗
7.		Mokcsong	997–1009	980–1009	목종	穆宗
8.		Hjondzsong	1009–1031	992–1031	현종	顯宗
9.		Tokcsong	1031–1034	1016–1034	덕종	德宗
10.		Csongdzsong	1034–1046	1018–1046	정종	靖宗
11.		Mundzsong	1046–1083	1019–1083	문종	文宗
12.		Szundzsong	1083	1047–1083	순종	順宗
13.		Szondzsong	1083–1094	1049–1094	선종	宣宗
14.		Hondzsong	1094–1095	1084–1097	헌종	獻宗
15.		Szukcsong	1095–1105	1054–1105	숙종	肅宗
16.		Jedzsong	1105–1122	1079–1122	예종	睿宗
17.		Indzsong	1122–1146	1109–1146	인종	仁宗
18.		Idzsong	1146–1170	1127–1173	의종	毅宗
19.		Mjongdzsong	1170–1197	1131–1202	명종	明宗
20.		Sindzsong	1197–1204	1144–1204	신종	神宗
21.		Hidzsong	1204–1211	1181–1237	희종	熙宗
22.		Kangdzsong	1211–1213	1152–1213	강종	康宗
23.		Kodzsong	1213–1259	1192–1259	고종	高宗
24.		Vondzsong	1259–1274	1219–1274	원종	元宗
25.		Cshungnjol	1274–1308	1236–1308	충렬왕 Cshungnjol vang	忠烈王
26.		Cshungszon	1308–1313	1275–1325	충선왕 Cshungszon vang	忠宣王
27.		Cshungszuk	1313–1330 1332–1339	1294–1339	충숙왕 Cshungszuk vang	忠肅王
28.		Cshunghje	1330–1332 1339–1344	1315–1344	충혜왕 Cshunghje vang	忠惠王
29.		Cshungmok	1344–1348	1337–1348	충목왕 Cshungmok vang	忠穆王
30.		Cshungdzsong	1348–1351	1338–1351	충정왕 Cshungdzsong vang	忠靖王
31.		Kongmin	1351–1374	1330–1374	공민왕 Kongmin vang	恭愍王
32.		U	1374–1388	1365–1389	우왕 U vang	禑王	Korea történelmének egyetlen királya, aki nem kapott posztumusz nevet.[50]
33.		Cshang	1388–1389	1381–1389	창왕 Cshang vang	昌王
34.		Kongjang	1389–1392	1345–1394	공양왕 Kongjang vang	恭讓王
Források:[46][51]

Csoszon (1392–1897)

Bővebben: Csoszon és Címek és megszólítások a Csoszon-dinasztiában

#	Portré	Uralkodó	Uralkodási évek	Élt	Hangul	Handzsa
1.		Thedzso	1392–1398	1335–1408	태조	太祖
2.		Csongdzsong	1398–1400	1357–1419	정종	定宗
3.		Thedzsong	1400–1418	1367–1422	태종	太宗
4.		Szedzsong	1418–1450	1397–1450	세종	世宗
5.		Mundzsong	1450–1452	1414–1452	문종	文宗
6.		Tandzsong	1452–1455	1441–1457	단종	端宗
7.		Szedzso	1455–1468	1417–1468	세조	世祖
8.		Jedzsong	1468–1469	1450–1469	예종	睿宗
9.		Szongdzsong	1469–1494	1457–1494	성종	成宗
10.		Jonszangun	1494–1506	1476–1506	연산군	燕山君
11.		Csungdzsong	1506–1544	1488–1544	중종	中宗
12.		Indzsong	1544–1545	1515–1545	인종	仁宗
13.		Mjongdzsong	1545–1567	1534–1567	명종	明宗
14.		Szondzso	1567–1608	1552–1608	선조	宣祖
15.		Kvanghegun	1608–1623	1575–1641	광해군	光海君
16.		Indzso	1623–1649	1595–1649	인조	仁祖
17.		Hjodzsong	1649–1659	1619–1659	효종	孝宗
18.		Hjondzsong	1659–1674	1641–1674	현종	顯宗
19.		Szukcsong	1674–1720	1661–1720	숙종	肅宗
20.		Kjongdzsong	1720–1724	1688–1724	경종	景宗
21.		Jongdzso	1724–1776	1694–1776	영조	英祖
22.		Csongdzso	1776–1800	1752–1800	정조	正祖
23.		Szundzso	1800–1834	1790–1834	순조	純祖
24.		Hondzsong	1834–1849	1827–1849	헌종	憲宗
25.		Csholdzsong	1849–1863	1831–1863	철종	哲宗
26.		Kodzsong	1863–1897	1852–1919[52]	고종	高宗
Források:[53]

Koreai Császárság (1897–1910)

Bővebben: Koreai Császárság

Kodzsong 1897-ben császárrá koronázta magát és Csoszon új neve Koreai Császárság lett.^[54]

#	Portré	Uralkodó	Uralkodási évek	Élt	Hangul	Handzsa
1.		Kodzsong	1897–1907	1852–1919	고종	高宗
2.		Szundzsong	1907–1910	1874–1926[55]	순종	純宗
Források:[53]

Jegyzetek

Források

• ↑ Hubekcse: 후백제 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
• ↑ Kodzsoszon: 고조선 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
• ↑ Kogurjo: 고구려 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 22.)
• ↑ Korjo: 고려 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
• ↑ Nahm: Nahm, Andrew C. Korea: Tradition and Transformation — A History of the Korean People, második kiadás, Elizabeth, NJ: Hollym International (1996). ISBN 1-56591-070-2 
• ↑ Palhe: 발해 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
• ↑ Pekcse: 백제 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
• ↑ Silla: 신라 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
• ↑ Thebong: 태봉 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 / Nate. (Hozzáférés: 2013. október 26.)^{[halott link]}

További információk

• List of Rulers of Korea. The Metropolitan Museum of Art. (Hozzáférés: 2013. október 26.)