Kovács András Ferenc

Ez a szócikk az erdélyi magyar költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács András (egyértelműsítő lap).

Kovács András Ferenc
Kaiser Ottó felvétele 2007-ben
Született	Kovács András Ferenc 1959. július 17.[1] Szatmárnémeti, Románia
Elhunyt	2023. december 30. (64 évesen)[2][3]
Művészneve	KAF
Állampolgársága	magyar román
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Gyéresi Júlia[4]
Szülei	Elekes Emma Kovács Ferenc
Foglalkozása	költő műfordító
Iskolái	Kölcsey Ferenc Főgimnázium (–1978) Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–1984)
Kitüntetései	Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1994) Alföld-díj (1995) Magyarország Babérkoszorúja díj (2006) Kossuth-díj (2010)
PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács András Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kovács András Ferenc (Szatmárnémeti, 1959. július 17. – Marosvásárhely,^[5][6] 2023. december 30.) Kossuth-díjas és Artisjus-nagydíjas^[7] erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Életpályája

Érettségi vizsgát 1978-ban tett szülővárosában, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári egyetemen folytatott, 1984-ben magyar-francia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1984–1989 között a székelyudvarhelyi régióban (Szentábrahám, Siménfalva, Székelykeresztúr) tanított. Több kötetnyi versválogatás összeállítója. A rendszerváltás után néhány hónapig a marosvásárhelyi Nemzeti Színház aligazgatója (a magyar társulat művészeti vezetője), a marosvásárhelyi Látó c. szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője és 2008-tól 2019-ig a lap főszerkesztője volt.

Költészete

Az úgynevezett negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja, akit a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakjának tartanak. Verseiben számos kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg, a kritika „a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként” értékeli írásait.^[8]

Költői alteregói

Kovács András Ferenc költészete rendkívül sokrétű, és több költői alteregó álarca mögött is publikál (ezek lehetnek létező vagy általa kitalált fiktív személyiségek), melyeken keresztül különféle korokba, világokba, élethelyzetekbe vetíti líráját.^[9]

• Caius Licinius Calvus (i. e. 1. század) fiktív római szónok és költő, az atticista szónoki iskola képviselője, Catullus kortársa és barátja.^[10]
• John Coleman, művésznevén Jack Cole (1958–) fiktív szabadfoglalkozású költő, író. Dél-Kaliforniában született és nőtt fel, de több amerikai államban és Európában is lakott rövidebb-hosszabb ideig.^[11]
• Lázáry René Sándor (1859–1929) fiktív költő, műfordító, latin és francia szakos tanár; Kovácsnál éppen száz évvel idősebb. Édesanyja francia volt, rokonai Béziers-ben éltek. Tanulmányait szülővárosában, Kolozsváron kezdte, majd Franciaországban folytatta, de sosem tudott egy helyen megtelepedni, állandóan utazott és bolyongott; versaláírásaiból ismert, hogy Angliában és Marokkóban is megfordult. Főként magántanárként dolgozott, 1890-től Marosvásárhelyen élt.^[12]

Kötetei

• Tengerész Henrik intelmei (versek, 1983) Kriterion
• Tűzföld hava (versek, 1988) Kriterion
• Kótya-lapótya (gyermekversek, 1990) Ion Creanga
• Költözködés (versek, 1993) Jelenkor–Kriterion
• Lelkem kockán pörgetem (versek, 1994) Jelenkor–Kriterion
• Üdvözlet a vesztesnek (versek, 1994) Héttorony
• Manótánc (gyermekversek, 1994) Polis–Talentum
• És Christophorus énekelt (versek, 1995) Jelenkor–Kriterion
• Scintilla animae (esszék, tanulmányok, 1995)
• Jack Cole daloskönyve (versek, 1996) Jelenkor–Polis
• Adventi fagyban angyalok (versek, 1998) Jelenkor
• Deoressio Transsylvaniae ("négykezes" versek Tompa Gáborral közösen, 1998)
• Saltus Hungaricus (versek, 1999) Jelenkor
• Fragmentum (versek magyar, ill. német, angol, francia nyelven, 1999)
• Kompletórium. Válogatott és új versek, 1977–1999; Jelenkor, Pécs, 2000
• Csipkébűl tekert gúzs. Jegyzetek a magyar manierizmus kérdésköréhez; Mentor, Marosvásárhely, 2000
• Miénk a világ (gyermekversek, 2000) Polis
• Egerek könyve (gyermekversek, 2001) Pallas-Akadémia
• Téli prézli (versek, 2001) Jelenkor
• Aranyos vitézi órák (versek, 2002) Mentor
• Fattyúdalok (versek, 2003) Magvető Kiadó
• Dzsinbüge; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2003 (Mesevonat)
• Vásárhelyi vásár. Versek kicsiknek, nagyoknak; Koinónia, Kolozsvár, 2003
• A kártyázó kakadu; ill. Csillag István; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004 (Mesevonat)
• Überallesbadeni dalnokversenyek. Burleszkek és szatírák; Koinónia, Kolozsvár, 2005
• Víg toportyán. Versek kicsiknek, nagyoknak; ill. Deák Ferenc; Koinónia, Kolozsvár, 2005
• Hazatérés Hellászból (Kavafisz-átiratok, 2006) Magvető Kiadó
• Álmatlan ég. Versek, 2002–2004; Éneklő Borz, Kolozsvár, 2006
• Időmadárkönyv 69 haiku; ill. Kohsei; Koinónia, Kolozsvár, 2007
• Hajnali csillag peremén (gyermekversek, 2007) Magvető Kiadó
• Sötét tus, néma tinta (versek, 2009) Magvető Kiadó
• Alekszej Pavlovics Asztrov Hagyatéka (versek, 2010) Bookart
• Bohócöröklét. Impromptuk és divertimentók, 2003–2009; Magvető, Budapest, 2011
• Napsugár-csízió; ill. Faltisz Alexandra; Gutenberg, Csíkszereda, 2011
• York napsütése / Zengő tombolás. Kettős verseskönyv, 1980–2014; Magvető, Budapest, 2014
• Lözsurnál dö lüniver. Füstpanoráma, 2010–2017; Bookart, Csíkszereda, 2017
• Kovács András Ferenc: Árdeli szép tánc; zene Sebő Ferenc, ill. Kürti Andrea; Gutenberg, Csíkszereda, 2018 + CD
• Requiem tzimbalomra. Örömzene – darabokban; Magvető, Budapest, 2019
• Lázáry René Sándor: Néhány egykori költemény; Bookart, Csíkszereda, 2019

Díjai^[13]

• Déry Tibor-díj (1992)
• Füst Milán-díj (1994)
• Artisjus irodalmi díj (1994)
• Poesis-díj (1994)
• Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1994)
• Ady Endre-díj (1995)
• Alföld-díj (1995)
• József Attila-díj (1996)
• Kortárs-díj (1996)
• Székelyföld-díj (1998)
• Tiszatáj-díj (1998)
• Szépíró-díj (2002)
• Palládium díj (2003)
• Üveggolyó-rend (2005)
• Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2006)
• Kossuth-díj (2010)^[14]
• Artisjus irodalmi nagydíj (2020)
• Prima díj (2022)^[15]
• Bertók László Költészeti Díj (2023)^[16]

Jegyzetek

Források

• Markó Béla: Mire jó a forma? Igaz Szó, 1984.
• Cs. Gyimesi Éva: A rejtőzködő lírikus. Utunk, 1984. március 23.
• Mózes Attila: A forma öröme. Utunk, 1989. március 31.
• Szőcs István: Könyv átutazóban. A Hét, 1989. június 1.
• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1115. o. ISBN 963-05-6806-3  

Kapcsolódó szócikkek

• Marosvásárhely magyar irodalmi élete

További információk

• http://www.lato.ro
• http://www.emir.hu Archiválva 2011. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• http://www.lira.hu
• http://www.hunlit.hu/kovacsandrasferenc Archiválva 2007. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• http://www.litera.hu
• Várad kulturális portál
• http://irodalom.elender.hu/erdely/kovacsaf.htm Versei az interneten^{[halott link]}
• Kovács András Ferenc a PORT.hu-n (magyarul)
• Kovács András Ferenc profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
• Kovács András Ferenc művei fordításokban Bábel Web Antológia
• KAF-olvasókönyv. Válogatott kritikák, tanulmányok Kovács András Ferenc költészetéről; szerk. Korpa Tamás, Mészáros Márton, Porczió Veronika; FISZ, Bp., 2017 (Minerva könyvek)