Szabó Magda
| Szabó Magda | |
 | |
| Az 1990-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
| Élete | |
| Született | 1917. október 5. Debrecen |
| Elhunyt | 2007. november 19. (90 évesen) Kerepes |
| Sírhely | |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Jablonczay Lenke Szabó Elek |
| Házastársa | Tibor Szobotka |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | líra, próza, dráma |
| Alkotói évei | 1947-2007 |
| Első műve | Bárány (1947) |
| Fontosabb művei | Régimódi történet (1977) Az ajtó, Abigél, A freskó |
| Kitüntetései |
|
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1959, 1972) Kossuth-díj (1978), Femina-díj (2003) |
| Hatása | Grecsó Krisztián |
 | |
| Szabó Magda aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Magda témájú médiaállományokat. | |
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes,[1] 2007. november 19.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, tanár, bölcsészdoktor, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Életpályája
Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában[2] (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát (értekezésének címe: A római szépségápolás). A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun vármegye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.[3] Ismert tanítványai közé tartozott Egri János műsorvezető és Kovács P. József televíziós bemondó.[4]
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például A Danaida vagy a Pilátus.
1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.
Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.[5]
Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték.[6]
2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.[7]
Emlékezete
Szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szentmártonkátán a könyvtár viseli a nevét.[6] A Szabó Magda Magyar–Angol Kéttannyelvű Általános Iskola 2009-ben vette fel a nevét.
2021-ben közterületet neveztek el róla Budapest II. kerületében.[8]
Kerepesen emlékművet állítottak neki utolsó otthona közelében, házának kerítésén emléktábla mutatja, hol élt Szabó Magda. Kerepes város könyvtára és művelődési háza 2020-ban vette fel a Szabó Magda Művelődési Ház és Könyvtár nevet. Az intézmény 2021-től, az írónő születésnapját ünnepelve kulturális rendezvénysorozattal, a Szabó Magda Művészeti Napokkal emlékezik meg a nagy írónőről, kopjafájánál pedig halálának évfordulójakor koszorúznak.
2017. október 5-én a Google a 100. születésnapját ünnepelte egy lokális magyar Google doodle-lel.[9]
Díjai, elismerései
- Baumgarten-díj (1949, visszavonták)
- József Attila-díj (1959, 1972)
- Debrecen Város Csokonai-díja (1976, 1987)[10]
- Debrecen díszpolgára (1977)
- Kossuth-díj (1978)
- SZOT-díj (1982)
- Pro Urbe Budapest díj (1983)
- Getz Corporation-díj (1992)
- Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1993)
- Déry Tibor-díj (1996)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/ (1997)
- Szép Ernő-jutalom (1998)
- Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)
- A Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora (2001)
- Magyar Corvin-lánc (2001)
- Gundel művészeti díj (2003)
- Prima Primissima díj (2003)
- Femina-díj (2003)[11]
- Győri Könyvszalon alkotói díj (2003)[12]
- Premio Mondello-díj (2005)[13]
- Budapest díszpolgára (2006)
- Hazám-díj (2007)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje /polgári tagozat/ (2007)
- Tőkés László-díj (2007)
Dokumentumfilm
- Szabó Magda világsikere, magyar dokumentumfilm, 2018, rendezte: Papp Gábor Zsigmond
Művei
- A római szépségápolás; Beke, Debrecen, 1940 Online elérés
- Bárány. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1947
- Vissza az emberig. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1949
- Ki hol lakik?; vers Szabó Magda, ill. K. Bócz István; Móra, Bp., 1957 Online elérés
- Mondják meg Zsófikának! Regény; Magvető, Bp., 1958 | Online elérés
- Freskó. Regény; Magvető, Bp., 1958 Online elérés
- Bárány Boldizsár; Móra, Bp., 1958 Online elérés
- Neszek. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1958
- Marikáék háza; vers Szabó Magda, ill. F. Györffy Anna; Móra, Bp., 1959
- Sziget-kék; Magvető, Bp., 1959 Online elérés
- Az őz. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1959 Online elérés
- Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
- Disznótor. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1960 Online elérés
- Kígyómarás (színmű, 1960) Online elérés
- Álom-festék (verses képeskönyv, 1960)
- Álarcosbál. Regény; Móra, Bp., 1961 | Online elérés
- Születésnap. Regény; Móra, Bp., 1962 Online elérés
- Pilátus Regény; Magvető, Bp., 1963 Online elérés
- A Danaida. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1964 Online elérés
- Hullámok kergetése. Útijegyzetek; Szépirodalmi, Bp., 1965 Online elérés
- Tündér Lala. Meseregény; ill. Würtz Ádám; Móra, Bp., 1965; ISBN 963 11 3229 3 Online elérés
- Eleven képét a világnak. Színművek, rádiójátékok; Magvető, Bp., 1966
- Fanni hagyományai (dráma, 1966) (Kármán József regénye alapján)
- Alvók futása; Szépirodalmi, Bp., 1967 Online elérés
- Mózes egy, huszonkettő. Regény; Magvető, Bp., 1967 Online elérés
- Zeusz küszöbén. Útijegyzetek; Szépirodalmi, Bp., 1968 Online elérés
- Katalin utca. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1969 | Online elérés
- Abigél. Regény; Móra, Bp., 1970 | Online elérés
- Ókút. Regény; Magvető, Bp., 1970 Online elérés
- Mondják meg Zsófikának! Ifjúsági színmű; színpadra alkalmazta Tarbay Ede, rendezői utószó Balogh Géza; NPI, Bp., 1972 (Színjátszók kiskönyvtára)
- Kiálts, város! (színmű, 1971)
- A szemlélők. Regény; Magvető, Bp., 1973 Online elérés
- Az órák és a farkasok. Kiálts, város! / Az a szép fényes nap. Történelmi drámák; Magvető, Bp., 1975
- Szilfán halat. Összegyűjtött versek; bev. Kardos Tibor; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1975 (Szabó Magda művei)
- Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
- Régimódi történet. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1977 Online elérés
- Abigél (filmforgatókönyv, 1976–1977)
- Kívül a körön; Szépirodalmi, Bp., 1980 Online elérés
- Erőnk szerint; Magvető, Bp., 1980
- Megmaradt Szobotkának; Magvető, Bp., 1983 Online elérés
- Béla király. Történelmi drámatrilógia a meráni Gertrúd fiáról; Magvető, Bp., 1984
- Az ajtó. Regény; Magvető, Bp., 1987 Online elérés
- Az öregség villogó csúcsain. Válogatott műfordítások; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1987 (Szabó Magda művei)
- Záróvizsga; Református Zsinati Iroda, Bp., 1987 Online elérés
- A pillanat. Creusais. Regény; Magvető, Bp., 1990 Online elérés
- A félistenek szomorúsága; Szépirodalmi, Bp., 1992 (Szabó Magda művei)
- Az a szép fényes nap. Drámák; Magvető, Bp., 1994 (Szabó Magda művei) Online elérés
- Szüret. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Bp., 1995 (Örökségünk)
- A lepke logikája. Színképelemzés: Vörösmarty-költemények; Argumentum, Bp., 1996 Online elérés
- Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával; szerk. Aczél Judit; Csokonai, Debrecen, 1997 Online elérés
- A csekei monológ; Európa, Bp., 1999 Online elérés
- Mézescsók Cerberusnak. Novellák; Osiris, Bp., 1999 Online elérés
- Sziluett; Európa, Bp., 2000 Online elérés
- Merszi, Möszjő; Európa, Bp., 2000 Online elérés
- Für Elise. Regény; Európa, Bp., 2002 Online elérés
- Fazekas Valéria: A hűséges asszony. Beszélgetések Szabó Magda írónővel; szerzői, Debrecen, 2002
- A macskák szerdája. Négy dráma; Európa, Bp., 2005 Online elérés
- Szüret. Összegyűjtött versek, 1935–1967; Európa, Bp., 2005 Online elérés
- Békekötés. Hangjátékok; Európa, Bp., 2006 Online elérés
- Örömhozó, bánatrontó. Levelek a szomszédba; összeáll. Tasi Géza; Európa, Bp., 2009
- Drága Kumacs! Levelek Haldimann Évának; összeáll. Haldimann Éva; Európa, Bp., 2010
- Liber Mortis. Naplók 1982. május 25–1990. február 27.; sajtó alá rend. Tasi Géza; Európa, Bp., 2011 ISBN 978 963 07 9033 8
- Egy meszely az fél icce. Szabó Magda ízei; szerk. Tasi Géza; Jaffa, Bp., 2016
- Szüret. Összegyűjtött versek; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
- Nyusziék. Naplók 1950–1958; előszó Zeke Zsuzsanna, szerk. V. Detre Zsuzsa; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
- Magdaléna. A másik Für Elise nyomában; szerk. Tasi Géza, V. Detre Zsuzsa; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
- Csigaház; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
- Nekem a titok kell. Kötetben meg nem jelent írások; szerk. Urbán László; Jaffa, Bp., 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
- Egy czitrom hajával. Szabó Magda ízei II.; Jaffa, Bp, 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
- Gurul a sok-sok pillanat. Szabó Magda élete képekben; Jaffa, Bp, 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
- Üzenet odaátra. Kiadatlan novellák és kisprózai írások; szerk. Jolsvai Júlia; Jaffa, Bp, 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)
- Az élet újrakezdhető. Interjúk és vallomások; szerk. Jolsvai Júlia; Jaffa, Bp, 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)
Megfilmesített művei
- Vörös tinta (1960, Gertler Viktor)
- Rola (1971, Krzysztof Zanussi)
- A Danaida (1971, Zsurzs Éva)
- Kiálts, város (1974, Hajdufy Miklós, tv-film)
- Abigél (1978, Zsurzs Éva)
- Tündér Lala (1981, Katkics Ilona)
- Az a szép, fényes nap (1981, Szőnyi G. Sándor)
- Nemkívánatos viszonyok (1997, Esztergályos Károly) Szemlélők
- Régimódi történet (2006, Bereményi Géza)
- Nenő (2006, Soós Péter)
- Az ajtó (2012, Szabó István)
- Pilátus (2020, Dombrovszky Linda)
Származása
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
- ↑ Elhunyt Szabó Magda. origo.hu, 2007. november 19. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
- ↑ Szilágyi János: Szabó Magda. doczy.drk.hu, 2009. november 13. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
- ↑ KIÁLLÍTÁSAINK. fazekas.hu. [2015. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
- ↑ Szabó Magda: Az élet újrakezdhető: Interjúk és vallomások. Budapest: Jaffa Kiadó. 2019. 48–49. o. = Szabó Magda életműsorozat, ISBN 9786155418259
- ↑ Szabó Magda Az ajtó című könyve felkerült a The New York Times rangos listájára. nlcafe.hu, 2015. december 4. (Hozzáférés: 2017. március 30.)
- ↑ a b https://www.tapiokultura.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2485:szabo-magda-konyvtar-szentmartonkatan&catid=15&Itemid=101
- ↑ Szabó Magda részvétkönyve. gyaszhir.hu. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
- ↑ Sétányt és utcát neveznek el Budapesten négy kiváló magyar nőről. Travelo.hu. 2021. ápr. 27.
- ↑ Magda Szabó's 100th Birthday Doodle - Google Doodles (angol nyelven). doodles.google. (Hozzáférés: 2024. január 27.)
- ↑ (1987. október 7.) „Csokonai-díj Szabó Magdának”. Népszava 115. (236.), 5.. o. (Hozzáférés: 2016. május 12.)
- ↑ Sándor Zsuzsanna: Szabó Magda ajtói. 168ora.hu. 168 Óra, 2005. szeptember 27. [2015. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
- ↑ DALLAMBÓL KIHALLHATÓ ÜZENET. gyoriszalon.hu. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
- ↑ LE SILHOUETTE - Dialógus a női identitásról a Szabó Magda-centenárium keretében. litera.hu, 2017. május 29. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
- ↑ Szabó János gyászjelentése. rakovszky.net. [2015. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
- ↑ Egyház és kultúra 1848-tól a világháborúig
- ↑ Szabó Jánosné Szabó Mária gyászjelentése. rakovszky.net. [2015. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
- ↑ Szabó Lajos gyászjelentése. rakovszky.net. [2015. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
- ↑ Jablonczay Kálmán gyászjelentése. dspace.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ id. Jablonczay Kálmán gyászjelentése. dspace.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Jablonczay Kálmán házasságkötési bejegyzése a debreceni rk. házassági akv. 13/1859. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Jablonczay Imre halotti bejegyzése a debreceni rk. halotti akv. 133/1892. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Jablonczay Kálmánné Rickl Mária gyászjelentése. dspace.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Rickl József Zelmos gyászjelentése. rakovszky.net. [2017. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- ↑ Rickl Józsefné Brunner Mária gyászjelentése. familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Gacsáry Károly házasságkötési bejegyzése a füzesgyarmati ref. esk. akv. 6/1864. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
Források
- OSZK gyászjelentések
Bibliográfia
- Kónya Judit: Szabó Magda alkotásai és vallomásai tükrében Budapest: Szépirodalmi, 1977
- Kovács Sándor Iván (szerk.): „Majd ha megfutottam útjaimat” Budapest: Belvárosi / Magyar Írószövetség, 1997
- Aczél Judit (szerk.): "Ne félj!" (Beszélgetések Szabó Magdával) Debrecen: Csokonai, 1997
- Szurmainé Silkó Mária: Ajándékomat megbecsüld! Töredékek Szabó Magda életművéhez Debrecen: Tóth Könyvkereskedés, 2007
- Kónya Judit: Szabó Magda – Ez mind én voltam Budapest: Jaffa, 2008
További információk
- Szabó Magda Nyolcvanadik Születésnapjára, IRODALOMTÖRTÉNET (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a tudományegyetemek irodalomtörténeti intézeteinek folyóirata) 1997. LXXVIII. évf., 3. sz. Online elérés
- Oldala a Kortárs Irodalmi Adattárban
- Virtuális Kiállítás (Debreceni Városi Könyvtár)
- Életrajza a Magyar Könyv Alapítvány oldalán Archiválva 2005. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szabó Magda profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Életrajza a Magyar Rádió Online oldalain
- Életrajza egykori hódmezővásárhelyi iskolájában
- 3D-s Tündér Lala négymilliárdért
- L. Csépányi Katalin: Szeretethullámos könyvtér - Beszélgetés Szabó Magdával - Hetedhéthatár
- Szelíd és szilárd – Szabó Magda (1917–2007) (a Magyar Narancs nekrológja, 2007. november 29.)
- Szabó Magda művei műfordításokban - Bábel Web Antológia
- Kiss Noémi: "Nem tudom, mit kezdjek magammal". Száz éve született Szabó Magda, Élet és Irodalom, 2017. október 6.
- Bozók Ferenc: Egy prózaíró dallamos versei - Száz éve született Szabó Magda; in. Vigilia folyóirat, 2017. január
- Kiss Eszter: Magdusnak sok titka maradt. index.hu, 2018. december 24. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
