Kulcsár György

Kulcsár György (Alsólendva?, ? – Alsólendva, 1577. június 11.) magyar evangélikus lelkész, egyházi író.

Élete

Zala megyeinek tartják, mivel göcseji tájszólással írta műveit, valószínű, hogy Alsó-Lindván (Alsólendva, ma Lendva) született. Gyermek- és ifjúkoráról, tanulása körülményeiről nem tudunk semmit. Kiképeztetése után valahol más vidéken, nem pedig szülőföldén nyert lelkészi hivatalt. Ezt azután a protestánsokat háborgató üldözések következtében, bizonyosan elűzetés folytán otthagyta, és az alsólendvai Bánffy családból való alsólendvai Bánffy Miklós védőszárnyai alá Alsó-Lindvára menekült, ahol egyelőre tanítóul alkalmazták. (Erre vonatkozólag ld. 1. sz. művének ajánlását Bánfi Miklósnak, amely 1573. aug. 28. kelt címlapján is mesternek nevezte magát.)

Munkáit is pártfogóinak, a Bánffyaknak ajánlotta. Kevés idő elteltével már lelkész lett Alsó-Lindván, amiről 1573. május 12-én Bánffynak ajánlott postillái tanúskodnak; de lehetett egyidőben mester és lelkész is, a mester (latinul magister) címet pedig a külföldi egyetemeken nyerhette. Annyi bizonyos, hogy pártfogója családjának már ez időben is kedves és bizalmas embere lehetett, bizonyítja az, hogy 1573. március 21-én Bánffy Katalinnak ő is egyik keresztatyja volt. Debreceni Ember Pál (1660–1710) lelkész és egyházi író ismeretei szerint Kulcsár ebben az évben zala megyei esperes lett. Életének hátralévő rövid részéről a források hallgatnak.

Művei

Munkái, amelyeket az egységes protestantismus szellemében, minden szorosabb felekezeti felfogás mellőzésével írt, a következők:

• 1. Az Halalra Valo Keszöletröl Rövid Tanossag: melyben az körösztien embernec, acki az Isten országát akaria keresni, életénec rendi irattatic meg. Az Also Linduai Kultsár György Mester által a szent irásbol, és tudos Doctoroc irásaibol szedettetett. 2. Timoth: 3. Minden irás mely az Istentöl es az ö ihlésséböl vagion, haznos az taneitásra, meg fedêsre, meg iobbitásra, és oktatâsra, mely az igaságban lézön, hogy az Istennek emböre êp legyen mindön féle is czeleködetökre készitetuên. Alsó-Lindva, 1573 (Egyetlen példánya a m. n. múzeumban, melyet 1874-ben szerzett meg a múzeum Liszkay József pépai ev. ref. lelkésztől, kihez néhai Tóth Ferencz ref. lelkész könyvtárával jutott).
  • Új kiadásai:
    • Ráday Gyűjtemény; előszó Fabiny Tibor; Budapest, 1990, ISBN 9630405261 (A reformáció és ellenreformáció korának evangéliumi keresztyén egyházi írói-sorozat)^[3]
    • Az halálra való készöletről rövid tanóság – tan. Hubert Ildikó; Balassi Kiadó, Budapest, 2007, ISBN 978-963-506-746-6 (Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozat)^[4]
• 2. Az Ördögnec a penitencia tarto Bünössel valo vetekedéséről: es az kétségbe esés ellen az Reménségröl valo tanusság: Irattatot: Az Also Linduai Koltsar Giorgy Méster által. Luc. 22.… Alsó-Lindva, 1573 (Ajánlva van Zrinyi Györgynek, Kristófnak és Miklósnak, kik az ajánlás szerint kétségtelenül protestánsok voltak. Egyetlen példánya a m. n. múzeumban.)
  • Új kiadása: Kossuth Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 978-963-09-4894-4^[5]
• 3. Postilla, az az: Evangeliomoknak, mellyeket esztendö által Keresztyènek gyülezetibe szoktak olvasni és hirdetni, Praedikátzio szerint való magyarázattya. Alsó-Lindva, 1574. (Ajánlva van A. Lindvai Bánfi Miklós szalai főispánnak és Maximilián király pohárnokának. «Also Lynduán írta Pynkesd hauánac 12. napján. 1574. esztendőben. Nagysá. Predicatora Also Lynduai Kultsár Györg'.» Ujabb kiadása: Bártfa 1579. és 1597.
  • Új kiadása: Argumentum Kiadó, Budapest, 2001^[6]

Naplóját közölte a Tudománytár (1841).

Jegyzetek

1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
2. ↑ Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. szeptember 9.)
3. ↑ [1]
4. ↑ [2]
5. ↑ [3]
6. ↑ [4]

Források

• Hubert Ildikó: Kulcsár György, az alsólindvai prédikátor †Alsólendva, 1577. június 11., Galéria-Múzeum, Lendva, 2001
• Hubert Ildikó: "Az mit Istennek mívelhetek, örömest kész vagyok hozzája". Kulcsár György és művei; Luther, Budapest, 2011
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8   [5]
• Lampe (Ember Pál). Historia ecclesiae reformatae in Hungaria. Utrecht, 1728. 660. l.
• Bod Péter: Magyar Athenas 145. l. (Neve hibásan Koltsárnak irva s utána több életirójánál.)
• Horányi Elek, Memoria II. 421. l.
• Pray György, Index Rariorum Librorum II. 19. l.
• Katona István, Historica Critica XXVIII. 846. l.
• Protestáns Egyh. és Isk. Figyelmező 1870. 198., 313. l. (Eötvös Lajos), 1873. 97.
• Magyar Könyv-Szemle 1878. 266., 1895. 319. l.
• Szabó Károly, Régi Magyar Könyvtár. Budapest, 1879. I.
• Figyelő XXIII., XXIV. 1887-88. (Kulcsár Ernö, Zoványi Jenő és Warga Lajos)
• Zoványi Jenő. Theologiai Ismeretek Tára II. 300. l.
• Horváth Cyrill, A Magyar Irodalom Története. Budapest, 1899. I. 223. l.