Lábod

Lábod
A falu tájháza
Lábod címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Lassu István (független)[1]
Irányítószám	7551
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	1759 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	66,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 12′ 05″, k. h. 17° 27′ 25″46.201430555556, 17.45691944444446.201431°N 17.456919°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 05″, k. h. 17° 27′ 25″46.201430555556, 17.45691944444446.201431°N 17.456919°E
Lábod Pozíció Somogy vármegye térképén
Lábod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lábod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lábod község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése

Lábod Somogy vármegye déli részének szép természeti környezetben fekvő települése. A községet a 68-as főút szeli ketté. A legközelebbi város a 8 kilométerre fekvő Nagyatád. Kaposvár térségével a 6616-os út, Nagybajommal a 6619-es út köti össze a települést.

A Lábod környéki erdőség csodálatos természeti környezetet alkot, értékes növényvilága és szép kirándulóhelyei miatt szívesen keresik fel a turisták. Gazdag a vadállomány: a vadászok körében különösen híres a gímszarvas, épp ezért érthető, ha a vadászati szezonban jelentősen megnő a Lábod környékére látogatók száma.

Története

Lábod a Tibold nemzetség ősi birtoka volt, mely az 1231. évi birtokmegosztáskor I. Bodor három ifjabb fiáé: Tamásé, II. Bodoré és Tiboldé lett. Az 1231. évi osztálylevél szerint ekkor már hatalmas uradalom középpontja volt majd 1327-ben a segösdi uradalomhoz tartozott. Ez évben, mikor Károly Róbert király eljegyezte fiának János cseh király leányát, Annát, nászajándékul Lábodot is lekötötte. 1395-ben két ilyen nevű helység is volt egymás mellett s ekkor, mint az örökös nélkül maradt Prodaviczi Mikcs bán fia István fia Ákos fia: Mikcs birtokaként, Marczali Dénes nyerte a királytól.

1416-ban már városi kiváltságokat élvezett. 1418-ban pedig már említették az oklevelekben Szent Lukács evangelista tiszteletére szentelt templomát is. 1474-ben, a Marczaliak és a Báthoriak közötti örökösödési szerződés értelmében, Báthori Istvánt és testvéreit beiktatták a helység birtokába. 1495-ben a Báthoriak kapták II. Ulászló királytól adományként. 1536-ban és 1550-ben Báthori András, 1598-99-ben Nádasdy Ferenc birtoka volt.

Az 1554. évi adólajstromban a helység az egyes városrészek szerint a következőleg van feltüntetve: Kápolnás-utcai városrész: áll 10 házból; a Soksár-utcai városrész: 5 házból; a Petne-utcai városrész: 5 házból és a Hír-utcai városrész szintén 5 házból. 1565-66-ban 60, – 1571-ben 96 házát írták össze a török kincstári adószedők. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint pedig Szent-György várához tartozott. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek kapta adományul. 1715-1733-tól a Széchenyi család a földesura, a 20. század elején gróf Széchenyi Emil volt a nagyobb birtokosa, akinek kastélyát gróf Széchenyi Pál építtette.

A régi város a községtől éjszakkeletre fekvő dombon feküdt.

Lábodhoz tartoztak: Felsőerzsébet-, Vadas-, Homok-, Kis- és Nagysallér-, Pille- és Szarvas-puszták is.

A település 1950-ben egyesült Rinyahosszúfaluval.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.^[3]

Felsőerzsébet-puszta

Környékén a középkorban erődített hely állt, erről 1406-ból van először adatunk, ekkor a Pécz nemzetségbeli Berzenczei Lóránt fia, György, nyerte adományul. 1463-ban György fiai, Sandrin és László, egyezkednek fölötte. 1468-ban Forster Györgynek idegenítették el.

Petesmalom-Vidrapark

Több mint százéves múltra tekint vissza a petesmalmi tórendszer, amely természetes élőhelyet biztosít a vidék jellegzetes állatvilágának. Miután itt találkozik a tavi és az erdei élettér, ennek köszönhetően rendkívül változatos a fajtagazdagság. A tórendszer mellett kiépített madárlesek különleges élménnyel várják az ideérkezőket. A nádas területen énekes nádi madarak élnek, gyakran látható a fekete rigó, a szürke gém, de a türelmes turista a védett réti sast és a fekete gólyát is megpillanthatja.

A Somogy Természetvédelmi Szervezet és az Alapítvány a Vidrákért összefogtak és közösen lépnek fel a magyarországi vidrák védelme érdekében, ugyanis hazánkban él Európa legnagyobb vidraállománya. A Petesmalomban kialakított Vidraparkban természetes élőhelyén tanulmányozható e védett vízi ragadozó.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Lassu István (független)^[4]
• 1994–1998: Lassu István (független)^[5]
• 1998–2002: Lassu István (független)^[6]
• 2002–2006: Lassu István (független)^[7]
• 2006–2010: Lassu István (független)^[8]
• 2010–2014: Lassu István (független)^[9]
• 2014–2019: Lassu István (független)^[10]
• 2019-től: Lassu István (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 20,5% cigánynak, 1,4% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66%, református 13,3%, felekezet nélküli 6,9% (13,3% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei

• Római katolikus temploma 1809-ben épült, de 1878-ban kibővítették.
• lábodi református templom
• hosszúfalusi református templom
• Petesmalmi Vidrapark
• Nagysallér Vadászház^[12]
• Tájház
• Középkori temetőkápolna
• Dr. Studinka László Természetismereti Központ,^[13] Vadászati és vadászattörténeti kiállítás^[14]
• Az első és második világháború hősi halottainak emlékművét, az úgynevezett kettéhasított láng szobrát 1990-ben készítette Rajki László.^[14]

Képek

• 
  Református templom
• 
  Világháborús hősök emlékműve
• 
  Hosszúfalusi középkori temetőkápolna
• 
  A lábodi református templom légifelvételről
• 
  Légi felvétel az óvodáról
• 
  Lábod központja a magasból
• 
  Kiserdei park

Források

• Borovszky Samu: Somogy vármegye
• Nagy Jenő: Lábod

Jegyzetek