Nágocs

Nágocs
A Zichy-kastély
Nágocs címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Tabi
Jogállás	község
Polgármester	Simor Ákos (független)[1]
Irányítószám	8674
Körzethívószám	84
Népesség
Teljes népesség	565 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	29,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 39′ 41″, k. h. 17° 57′ 33″46.661280555556, 17.95921944444446.661281°N 17.959219°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 41″, k. h. 17° 57′ 33″46.661280555556, 17.95921944444446.661281°N 17.959219°E
Nágocs Pozíció Somogy vármegye térképén
Nágocs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nágocs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Mágocs.

Nágocs (németül: Nagotsch^[3]) község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.

Fekvése

A körülbelül 620 lakosú község a külső-somogyi dombvidék központi részén fekszik, a Balatontól 25, Kaposvártól 35 kilométer távolságra. Szomszédai északon Kapoly, nyugaton Andocs, délen Somogyacsa, keleten Zics, Miklósi és Kára.

Központján észak-déli irányban egy öt számjegyű mellékút, a 65 115-ös út húzódik végig, nyugat felől Andoccsal és a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös úttal a 6522-es út, kelet felől Ziccsel a 6523-as út köti össze. Közigazgatási határának keleti szélét érinti még a Szorosadtól Kapolyig húzódó, a 6508-as és 6511-es utakat összekötő 6516-os út is.

A falu területe kb. 4000 katasztrális hold. A határ hosszúsága 12 kilométer, szélessége csak 2–3 kilométer az észak-déli irányban húzódó dombvonulatok miatt. Legmagasabb pontja 245 méterrel van a tengerszint felett, a legmélyebb 153 méterrel. A dombhátak enyhén a Nagy-Koppány folyóvölgye felé lejtenek. A község a két fő dombvonulat közötti völgyben helyezkedik el, a Nágocsi-patak forrásvidékén.

Története

A kedvező földrajzi adottságoknak köszönhetően a falu területe évezredek óta lakott hely. Már az őskori ember is megtelepült itt. Ezt bizonyítják a község határában feltárt kő-, bronz-, és vaskori leletek is.1935-ben az i. e. III. évezredből származó, újkőkori telep nyoma és egy kőbalta került elő. A 16X11 cm-es nyéllyukas kőbalta azt mutatja, hogy az itt élő ember már megtanulta a kövek csiszolását és átfúrását. Az i. e. II. évezredben a bronzművesség elterjedése miatt a kőeszközök használata fokozatosan háttérbe szorult. 1858-ban három bronztálat találtak a szőlőhegyen, melynek korát akkor nem lehetett megállapítani. Érdekesség: az említett három bronztálat a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, de sajnos elvesztek. Az i. e. I. évezredben a vas felhasználásával jutott először az emberiség kezébe tömegesen előállítható és megbízható eszköz. Ebből az időből ismerjük először név szerint a Nágocs vidékén megtelepedett népeket: a keltákat és az illíreket. A lovakkal és harci kocsikkal rendelkező harcosok az i. e. II. évszázadban nyomultak be a Délkelet-Dunántúlra. Nágocson több lelet is őrzi a kelták emlékét: urnasír, fegyver, használati és dísztárgyak. Az urnasír 1927-ben került a felszínre. A kelták eredetileg csontvázas sírokba temetkeztek, a hamvasztást a leigázott illírek hatására terjedt el a hódítók között. Az elégetett halott maradványait nagyobb urnába gyűjtötték. Az urna mellé egy cserépedényt is helyeztek, amelybe vagy a halott értékeit vagy élelmet raktak. A nágocsi edény fazekaskoronggal készült, alacsony vállú, széles szájú és kihasasodó formájú volt. Két vaskardot is tettek a sírba, az egyiket érdekes módon kétszer is meghajlították, a kardhoz csavart kardkötő lánc is tartozott.

Nágocs Árpád-kori település, mely már a tatárjárás előtt is fennállt. Nevét már 1138-ban villa Nagasu alakban, majd 1264-ben villa Nagach írásmóddal említették az oklevelek. 1208-1290 között Nágocs a Győr nemzetség Óvári-Kéméndi ágának birtoka volt. 1230-ban az Osl nemzetségbeli Osli ispánnak és az ugyane nembeli Móricnak is, aki azonban itteni földjeit még 1230 előtt a csomai egyháznak adományozta.

1450-ben a Tolna vármegyei Daróvár tartozékai közé tartozott, majd 1536-ban a Dombai családé volt. Az 1573-1574 évi török kincstári adólajstromban 30 házzal vették fel, 1580-ban pedig 32 házát írták össze a török adószedők. 1598-1599-től a Zichy család volt földesura. 1715-ben végzett összeíráskor mindössze 5 háztartást írtak benne össze. Nágocs 1788. január 31-én és 1792. augusztus 2-án Nágocs országos vásárok tartására is szabadalmat nyert.

A 20. század elején báró Rubidó Zichy Ivánnak volt itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melynek földszintes része régibb építésű, míg az emeletes részt Zichy Nepomuki János 1820 körül építtette. A 20. század elején itt majd 2000 kötetes régi könyvtár is volt, a Zichy, az Erdődy és Rubidó családok egykorú arcképfestményeivel, régi berakott és faragott bútorokkal, régi ezüstveretű török nyergekkel és lószerszámokkal.

A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott.

1910-ben 1142 lakosából 1004 magyar, 138 német volt. Ebből 834 római katolikus, 279 református, 13 evangélikus és 13 izraelita volt.

Nágocshoz tartozott Jutom-, Csillag- és Tomé puszta is, valamint a Nágocs és Miklósi között fekvő Kovászna helység is.

Jutom puszta

Jutom puszta nevét 1397-ben Juton, 1450-ben Juthey alakban említették az oklevelek, a Tolna vármegyei Daróvár tartozékaként. 1726-os összeíráskor Gyutom néven, Zichy Ádám birtokaként szerepelt.

Tomé puszta

Tomé puszta neve 1726-ban már szerepelt az oklevelekben, ekkor Zichy Ádám birtoka volt.

Kovászna

Kovászna nevét az 1583 évi adólajstrom Nágocs és Miklósi között említette, mely ekkor osztopáni Perneszy András birtoka volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Ifj. Horváth Pál (független)^[4]
• 1994–1996: Ifj. Horváth Pál (független)^[5]
• 1996–1998:
• 1998–2002: Dr. Pap Imre (független)^[6]
• 2002–2006: Pál Imréné (független)^[7]
• 2006–2010: Pál Imréné (független)^[8]
• 2010–2014: Dr. Pap Imre (független)^[9]
• 2014–2019: Kiss Szilveszter (független)^[10]
• 2019-től: Simor Ákos (független)^[1]

A településen 1996. április 14-én időközi polgármester-választás zajlott.^[11]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,2%, református 8,8%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 14,9% (26,5% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességei

• Zichy-kastély

• Római katolikus templomát - 1757-ben Zichy József építtette, később báró Rubidó Zichy Iván restauráltatta és új toronnyal látta el.
• Turul-szobros emlékmű^[13]

Jegyzetek

Források

• Borovszky Samu: Somogy vármegye

Kapcsolódó szócikkek

Magyarország védett természeti területeinek listája