Lakható övezet

A lakható övezet vagy lakhatósági zóna egy csillagrendszer ama területe, amelyben az általunk ismert élet ki tud alakulni.

A Naprendszerünk esetén ez a tartomány 0,97 és 1,37 CsE között van, így csak a Föld található a lakható övezetben. A csillagászok már találtak több olyan exobolygót, amely a lakható övezeten belül fekszik, például a Gliese 581 c vagy a Kepler-452b.

A lakható övezetben lévő bolygó felszínének egy részén a víz állandóan folyékony állapotban van, ami elengedhetetlen feltétele az általunk ismert élet kialakulásának. Az övezet kiterjedését a csillagrendszeren belül nem csak a központi csillagtól való távolság határozza meg, azt módosítja az adott bolygó légkörének felépítése is.

A fiatal csillagok körül nincs lakható övezet, mivel az erős sugárzás megakadályozza a bolygókeletkezést, és egyfajta „halálzóna” kialakulásához vezet néhány fényévnyi térségben.^[1]

A lakható övezet meghatározása egy csillag körül

A kiindulási adatok a csillagtól való távolság és annak fényessége.

${\displaystyle d_{AU}={\sqrt {L_{star}/L_{sun}}}}$

ahol:

${\displaystyle d_{AU}\,}$ a csillagtól való átlagos távolság CsE-ben,

${\displaystyle L_{star}\,}$ a csillag bolometrikus magnitúdója, és

${\displaystyle L_{sun}\,}$ a Nap bolometrikus magnitúdója.

Például, ha egy csillag fényessége a nap fényességének 25%-a, a lakható övezet kb. 0,50 CsE-nél található. A Napnál kétszerte fényesebb csillag esetén a lakható övezet kb. 1,4 CsE-nél van.

A lakható övezetet a légkör megléte és milyensége is befolyásolja. Eszerint a Földön, a számítások alapján kb. −17 °C kellene legyen az átlaghőmérséklet, de az üvegházhatás ezt +15 °C-ra emeli.

A lakható övezet fenti definícióját folyamatosan finomítják és egyéb feltételekkel bővítik. Például az élet fennmaradását lehetetlenné teszi, ha a központi csillag túl nagy mennyiségű röntgen- vagy ultraviola-sugárzást bocsát ki. Ilyen körülmények vannak a fiatal vörös törpék környezetében is, amiket korábban kedvezőnek tartottak az élet kialakulása szempontjából (amikor ezeket a sugárzásokat még nem vették figyelembe). A túl erős sugárzás és a napszél még a légkör gázait is lesodorhatja az egyébként kedvező pozícióban keringő bolygóról.^[2]

Élet nem csak bolygó felszínén alakulhat ki, hanem például egy lakhatatlan gázbolygó körül keringő exoholdon is, ha azon a feltételek megfelelőek.

Jegyzetek

Források

• Charles H. Lineweaver, Yeshe Finner and Brad K. Gibson: The Galactic Habitable Zone and the Age Distribution of Complex Life in the Milky Way, Science, 2004. január (Vol. 303, 5654. szám, 59-62. old.)

További információk

• The Encyclopedia of Astrobiology, Astronomy and Spaceflight
• "Stars and Habitable Planets" at SolStation (angolul)
• Galaktikus lakható övezet (angolul)
• Swiss Scientist: Search for Life Next (angolul)
• Stephen H. Dole's Habitable Planets for Man (komplex életformák kialakulásához szükséges bolygókörnyezetek átfogó elemzése, angolul)
• CBC news: 1st habitable distant planet found (2010-09-29)

Lásd még

• Galaktikus lakható övezet
• Naprendszer, Kőzetbolygó
• Élet, Földön kívüli élet
• Exobolygó, SETI