Lennart Carleson

Lennart Carleson
SzületettLennart Axel Edvard Carleson[1]
1928. március 18. (96 éves)[2][3][4]
Stockholm[5]
Állampolgárságasvéd
GyermekeiCaspar Carleson
Foglalkozása
  • matematikus
  • egyetemi oktató
  • egyetemi oktató
Tisztsége
  • igazgató (1968–1984, Mittag-Leffler Institute)
  • elnök (1979–1982, Nemzetközi Matematikai Unió)
Iskolái
  • Uppsalai Egyetem (1945–1950, PhD)
  • Harvard Egyetem (1950–1951)
Kitüntetései

  • MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Lennart Carleson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lennart Axel Edvard Carleson (Stockholm, 1928. március 18. –) Abel-díjas svéd matematikus.

Az Uppsalai Egyetemen végzett, majd ugyanott szerzett Ph.D.-t 1950-ben. Egy éven át a Harvardon folytatta tanulmányait, majd 1951-től kezdve, egy egy éves kitérőt leszámítva – amikor a Stockholmi Egyetem munkatársa volt – az Uppsalai Egyetemen tanított 1993-as nyugállományba vonulásáig. Pályafutása során számos egyetemen volt vendégoktató. Az Uppsala-i Egyetem, a Royal Institute of Technology in Stockholm és a Kaliforniai Egyetem emeritus professzora. 1978 és 1982 között a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke volt.[13]

Analízissel, elsősorban funkcionálanalízissel foglalkozik. Igazolta az egységkörben korlátos analitikus függvényekre vonatkozó korona-tételt. Híres tételében bebizonyította, hogy minden négyzetesen integrálható függvény Fourier-sora majdnem mindenütt konvergens.[13]

Díjai és kitüntetései

Jegyzetek

  1. a b c MacTutor History of Mathematics archive
  2. MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. önéletrajz. (Hozzáférés: 2024. március 28.)
  6. https://www.ams.org/prizes-awards/pabrowse.cgi?parent_id=28
  7. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  8. Большая золотая медаль РАН имени М.В.Ломоносова. Orosz Tudományos Akadémia
  9. https://www.nieuwarchief.nl/serie5/pdf/naw5-2007-08-3-175.pdf
  10. La Academia de Ciencias y Letras de Noruega ha resuelto conceder el Premio Abel 2006 a Lennart Carleson, Real Instituto de Tecnología, Suecia, porsusprofundasydeterminantesaportacionesalanálisisarmónicoyalateoríadelossistemasdinámicoscontinuos.. Abel-díj
  11. http://www.ams.org/fellows_by_year.cgi?year=2013, 2022. november 24.
  12. http://www.ams.org/news?news_id=1680, 2022. november 24.
  13. a b Encyclopædia Britannica
  14. a b c d e MTA

Források

  • Adatok
  • Encyclopædia Britannica: Lennart Carleson, Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica Inc. Hozzáférés ideje: 2017. június 4. 
  • MTA: Az MTA köztestületének tagjai. Carleson, Lennart A. E.. Magyar Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2017. június 4.)
  • Sablon:sablon:hely – hibaüzenet. Egy kötelező paraméter hiányzik. Bővebb tájékoztatás a sablon leírásában található.
    Megjegyzés: Minden sablonnál gondolni kell arra, hogy a „paraméternév=paraméterérték” forma kötelező, ha egy paraméterértékben egyenlőségjel van (mint az az url-ekben gyakori). A névtelen paramétereknél a paraméter sorszáma szolgál paraméternév gyanánt. Ha ilyenkor nem adjuk meg a paraméter sorszámát, akkor az olyan, mintha a paraméter teljesen hiányozna.
    . (Hozzáférés: 2017. június 4.)
Sablon:Abel-díjasok
  • m
  • v
  • sz
Sablon:Matematikai Wolf-díj
  • m
  • v
  • sz
  • Israil Gelfand / Carl Siegel (1978)
  • Jean Leray / André Weil (1979)
  • Henri Cartan / Andrej Kolmogorov (1980)
  • Lars Ahlfors / Oscar Zariski (1981)
  • Hassler Whitney / Mark Krein (1982)
  • Shiing-Shen Chern / Erdős Pál (1983/4)
  • Kunihiko Kodaira / Hans Lewy (1984/5)
  • Samuel Eilenberg / Atle Selberg (1986)
  • Kiyoshi Itō / Lax Péter (1987)
  • Friedrich Hirzebruch / Lars Hörmander (1988)
  • Alberto Calderón / John Milnor (1989)
  • Ennio de Giorgi / Ilja Pjatecki-Sapiro (1990)
  • Lennart Carleson / John G. Thompson (1992)
  • Mihail Gromov / Jacques Tits (1993)
  • Jürgen Moser (1994/5)
  • Robert Langlands / Andrew Wiles (1995/6)
  • Joseph Keller / Jakov Szinaj (1996/7)
  • Lovász László / Elias Stein (1999)
  • Raoul Bott / Jean-Pierre Serre (2000)
  • Vlagyimir Arnold / Szaharón Selah (2001)
  • Szato Mikio / John Tate (2002/3)
  • Grigorij Margulisz / Szergej Novikov (2005)
  • Stephen Smale / Hillel Furstenberg (2006/7)
  • Pierre Deligne / Phillip Griffiths / David Mumford (2008)
  • Dennis Sullivan / Shing-Tung Yau (2010)
  • Michael Aschbacher / Luis Caffarelli (2012)
  • George Mostow / Michael Artin (2013)
  • Peter Sarnak (2014)
  • James Arthur (2015)
  • Richard Schoen / Charles Fefferman (2017)
  • Alexander Beilinson / Volodimir Drinfeld (2018)
  • Simon Donaldson / Yakov Eliashberg (2020)
  • George Lusztig (2022)
Nemzetközi katalógusok
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap