Loreto (Olaszország)

Ez a szócikk az olaszországi búcsújáró helyről szól. Hasonló címmel lásd még: Loreto (egyértelműsítő lap).
Nem tévesztendő össze a következővel: Lorettom.
Loreto
A bazilika
A bazilika
Loreto címere
Loreto címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióMarche
MegyeAncona (AN)
Rangváros
FrazionékCostabianca, Grotte, Stazione, Villa Berghigna, Villa Costantina, Villa Musone, Villa Papa
PolgármesterPaolo Niccoletti
VédőszentSzűz Mária
Irányítószám60025
Körzethívószám071
Forgalmi rendszámAN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség12 899 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség690 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság127 m
Terület17,69 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 26′ 25″, k. h. 13° 36′ 27″43.4403, 13.60743055555643.440300°N 13.607431°EKoordináták: é. sz. 43° 26′ 25″, k. h. 13° 36′ 27″43.4403, 13.60743055555643.440300°N 13.607431°E
Elhelyezkedése Ancona térképén
Elhelyezkedése Ancona térképén
Loreto weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Loreto témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Loreto egy 13 ezres kisváros Közép-Olaszország keleti részén, Marche régió Ancona megyéjében, Ancona városától 20 km-rel dél-délkeletre, nem messze az Adriától, a Loreto-hegység előterében. Olaszország leghíresebb búcsújáró helye.

A legenda

Maga a kegyhely egy kis, egyszerű, terméskőből rakott házikó (a Santa Casa), amely – egy, a 14. században kelt legenda szerint – eredetileg a Szentföldön állt; ez volt a Szent Család otthona. Amikor a keresztesek kiszorultak Palesztinából, a házat angyalok fölemelték és áttelepítették:

Az épületegyüttes

A házikó köré a 15-16. században bazilikát emeltek fölé, a Santuario della Santa Casa székesegyház kupolája alatt áll, és alacsony fal veszi körül, amelynek márvány díszítményeit Donato Bramante tervezte. A bazilika ékessége három, a 16. század végén készített bronzkapu; művészileg jelentősek beltéri mozaikjai és freskói.

A Santa Casát kápolnává alakították. A házikóban álló, fekete, arannyal és elefántcsonttal díszített Madonna-szobrot állítólag Lukács evangélista faragta, cédrusfából.

Kulturális hatása

Valószínűleg innen származik az egyik legrégibb bűnbánó ima, a loretói litánia.

Az ellenreformáció idején a Santa Casa mintegy félszáz másolatát építették föl Közép-Európa különböző országaiban, főként Csehországban. A prágai Hradzsinban a teljes épületegyüttest lemásolták (1626–1750 között): ez ott a Loretói Szűz Mária-templom.

Jegyzetek

  1. https://demo.istat.it/?l=it

Források

  • Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 436. o. ISBN 963-9257-07-9  
  • John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998, 38. o. ISBN 963-8475-28-5
  • Armin Schwibach: http://www.katolikus-honlap.hu/1102/loreto.htm
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 156394971
  • GND: 4111391-3
  • SUDOC: 027617939
  • NKCS: ge139364
Ez az olaszországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!