Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Országai

Ausztria Liechtenstein Németország Svájc Szlovénia		Az Alpesi országok
Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia		A Visegrádi csoport

Más rendszerezések szerint Közép-Európán belül Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa különíthető el, ami nagyjából hasonló a fenti csoportosításhoz, leszámítva Szlovéniát, amelyet Kelet-Közép-Európához is szokás sorolni (a felosztás inkább politikai alapú, mint földrajzi, például Csehországot kelethez, míg Ausztriát nyugathoz sorolja).

Időnként Közép-Európához sorolják a következő országok egyes részeit:

•  Fehéroroszország (hrodnai terület és breszti terület)
• Franciaország (Elzász és Lotaringia keleti részeit)
• Horvátország (földrajzilag a Szávától északra eső területek és az Isztriai-félsziget; történelmileg közép-európai országnak tekinthető)
• Olaszország (északi, alpesi területeit, Bolzano, Trieszt, Friuli-Venezia Giulia, Trentino-Alto Adige)
• Oroszország (kalinyingrádi terület)
• Románia (Erdély, Bánság, Bukovina – napjainkban a román közfelfogás szerint az ország Közép-Európához tartozik)
• Szerbia (Vajdaság, Belgrád és környékének Szávától északra eső részei)
• Ukrajna (Kárpátalja, Galícia, Bukovina)

Elsősorban kulturális és politikai értelemben szokták közép-európainak tekinteni a balti országokat is, bár földrajzilag inkább Észak-Európához tartoznak:

• Észtország (a legkevésbé tekinthető közép-európainak a három ország közül)
• Lettország
• Litvánia (a leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül)

A Benelux államokat általában Nyugat-Európa részének szokás tekinteni, de bizonyos történelmi, nyelvi, kulturális szempontok alapján alkalmanként Közép-Európa országai között is említik őket:^[1]

•  Belgium
•  Hollandia
•  Luxemburg (leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül, a német nyelvterület részeként)

Gazdaság

Az országok összehasonlítása

Ország	Terület km²	Népesség (fő) 2014. dec.	Népsűrűség fő/km²	Főváros	GDP (PPP) 2016,  USD/fő[2]	nettó átlagkereset euróban, 2017-ben	fiz. forr.	HDI (2014)
Ausztria	83 879	8 223 062	101	Bécs	48004	1934	[3]	0.881
Csehország	78 866	10 513 209	133	Prága	33231	870	[4]	0.861
Horvátország	56 594	4 284 889	76	Zágráb	22795	800	[5]	0.812
Lengyelország	312 679	38 483 957	123	Varsó	27764	770	[6]	0.834
Magyarország	93 030	9 877 365	106	Budapest	27481	654	[7]	0.818
Németország	357 168	80 716 000	226	Berlin	48110	2270	[8]	0.911
Svájc	41 285	8 183 800	198	Bern	59560	4421	[9]	0.917
Szlovákia	49 035	5 415 949	110	Pozsony	31338	722	[10]	0.830
Szlovénia	20 273	2 061 085	102	Ljubljana	32085	1051	[11]	0.874

Emberi fejlettségi index

Az országok az emberi fejlettségi index alapján (2014)^[12]

•  Svájc: 0.917 (világ: .3)
•  Németország: 0.911 (világ: 6)
•  Liechtenstein: 0.889 (világ: 18)
•  Ausztria: 0.881 (világ: 21)
•  Szlovénia: 0.874 (világ: 25)
•  Csehország: 0.861 (világ: 28)
•  Lengyelország: 0.834 (világ: 35)
•  Szlovákia: 0.830 (világ: 37)
•  Magyarország: 0.818 (világ: 43)
•  Horvátország: 0.812 (világ: 47)

Globalizáció

A globalizációs index a 2015-ös adatok alapján:^[13]

•  Ausztria: 89.83 (világ: 4)
•  Svájc: 87.01 (világ: 5)
•  Magyarország: 85.78 (világ: 9)
•  Szlovákia: 83.62 (világ: 16)
•  Csehország: 83.60 (világ: 17)
•  Szlovákia: 83.55 (világ: 18)
•  Lengyelország: 79.90 (világ: 23)
•  Németország: 78.24 (világ: 27)
•  Szlovénia: 76.24 (világ: 32)
•  Horvátország: 75.59 (világ: 35)

Jólét

A jólét szintje a 2016-os adatok alapján:^[14]

•  Svájc (világ: 4)
•  Németország (világ: 11)
•  Luxemburg (világ: 12)
•  Ausztria (világ: 15)
•  Szlovénia (világ: 20)
•  Csehország (világ: 27)
•  Lengyelország (világ: 34)
•  Szlovákia (világ: 36)
•  Horvátország (világ: 43)
•  Magyarország (világ: 47)

Korrupció

A közép-európai országok többsége általában a korrupciós index világátlagánál magasabb pontszámot ért el (2015):^[15]

•  Svájc (7)
•  Németország (10)
•  Ausztria (16)
•  Lengyelország (30)
•  Szlovénia (35)
•  Csehország (37)
•  Horvátország (50)
•  Magyarország (50)
•  Szlovákia (50)

Természeti képe

Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Határai

Északról a Balti-tenger és az északi tenger, nyugatról a Rajna, keletről a Kelet-európai-síkság, délről pedig az Alpok, Kárpátok és a Száva–Duna vonal határolja.

Földrajzi történelme

Óidő

Az óidőben röghegységek alakultak ki Közép-Európában, amelyek a Variszkuszi-hegységrendszer részei. Ezek a Német-középhegység, a Lengyel-középhegység és a Cseh-medence peremhegységei.

Középidő

Az óidőben kialakult röghegységek a középidő végén érték el a mai képüket. Ez a hegységképző mozgások eredménye volt. A lepusztult rögök újból kiemelkedtek, a közöttük lévő medencék mélybe zökkentek. A magasra emelkedett hegységek erősen letarolódtak, és így gránit és pala került a felszínre. Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket viszont tengeri elöntések üledékrétegei fedték be. A törésvonalak árokrendszerében a folyók völgyeket vágtak maguknak.

Újidő

Harmadidőszak

Ebben az időszakban fejeződtek be végleg a középidő végén elkezdődő hegységképző mozgások.

Kialakultak a fiatal gyűrthegységek, Közép-Európa legmagasabb területét képző hegységek, az Alpok és a Kárpátok. Ezek az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartoznak.

Negyedidőszak

A negyedidőszakban bekövetkező jégkorszak hatására kialakult az északi alföldi tájak felszíne. Az előrenyomuló és visszahúzódó jégtakaró kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a tóhátságok területét. Ezek dél felé ellaposodtak és az alföldeken gyakori a lösz és a folyami hordalék. Ezek az alföldek például a Lengyel-alföld és a Germán-alföld. A hegységekkel körülvett medenceszerű alföldeket a hegységtől érkező folyók tökéletes síkságokká alakították. Terjedelmes lösztakaróik anyagát erős szelek szállították. Ilyen alföldek például a Román-alföld, a Kisalföld és az Alföld.

Közép-Európa fiatal mai vízhálózata az utolsó jegesedés után jött létre. Legfőbb vízválasztói a Kárpátok és az Alpok gerincein futnak. Közép-Európa legfontosabb folyója a Duna. Donaueschingentől a torkolatáig, a Fekete-tengerig 2840 kilométert tesz meg. Fontosabb folyói:

• A Rajna: az Alpokban ered, áthalad a Német-középhegységen és az Északi-tengerbe torkollik.
• Az Elba: a Germán-alföld fő folyója, a Cseh-medencét határoló Szudétákban ered és nagy tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe.
• A Visztula: a Kárpátokban ered, a Balti-tengerbe torkollik és átszeli a Lengyel-alföldet.

A negyedidőszakban számos tó alakult ki, főleg a Germán- és Lengyel-alföld északi részének tavai.

Egyéb meghatározások

A német „Mitteleuropa” (Közép-Európa) kifejezést kulturális értelemben néha kifejezetten azokra az államokra alkalmazzák, amelyek a Habsburg-monarchia felbomlása óta jöttek létre.

Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról Kelet-Európa részeként szoktak beszélni, Lengyelországban pedig Ukrajnáról ugyanígy.

Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket a Szovjetunió uralma alá hajtott a második világháborúban.

Egyes nézetek Közép-Európa igen tág értelmezését vallják, amely ide sorolja Baltikumot és Délkelet-Európa valamennyi országát is Görögország és Törökország európai része kivételével.

Mitteleuropa, mint politikai eszme

Közép-Európa fogalmát német földrajzosok hozták forgalomba a 19. században. A fogalom tartalmában azonban mindig más és más volt. A kezdeti természetföldrajzi jelleg később politikai tartalommal telítődött, mint a jelentkező német nemzettudat egyik megnyilvánulása.

Volt olyan, aki nyugat és kelet közé helyezte Közép-Európát, észak–déli irányban, az Északi-foktól Szicíliáig. Más észak és dél között képzelte el helyét, így Közép-Európát nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Fekete-tenger határolta. Mások Európa középső részét nevezték Közép-Európának, melybe nemcsak a német nyelvterületet, hanem a környező, nem németajkú peremvidékeket is beleértették. Zeune 1808-as geográfiájában Észak-, Közép- és Dél-Európára osztotta a kontinenst, az 1811-es kiadásban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa között tett különbséget, az 1833-asban már Északnyugat- és Délkelet-Európa között találjuk Közép-Európát.

A németek úgy vélték, bármiféle tartalmat adunk a közép-európaiság eszméjének, bárhol húzzuk meg fogalmi és földrajzi határait, egy európai rangú politikai egység Franciaország és az Orosz Birodalom között nem valósítható meg a német nemzet nélkül. 1848-hoz közeledve a német nemzeti mozgalom követelései között felbukkan az egységes Németország utáni vágy mellett az európai német nagyhatalom ábrándja. Így lett a földrajzi fogalomból politikai eszme: Közép-Európából és Európa közepéből Mitteleuropa.^[16]

További információk

• Közép-Európa térképek és útvonaltervező
• 24 tézis Európáról
• Közép-Európa földrajzi térképe

Jegyzetek