Luxembourg

Ez a szócikk a fővárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Luxemburg.

Luxembourg (Lëtzebuerg)
Luxembourg címere Luxembourg zászlaja
Közigazgatás
Ország	Luxemburg
Körzet	Luxembourg
Kanton	Luxembourg
Alapítás éve	963
Polgármester	Lydie Polfer
Testvérvárosok	Lista Prága Camden kerület Metz
Népesség
Teljes népesség	134 714 fő (2023. jan. 1.)[1][2][3]
Népsűrűség	1485 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	146 m
Terület	51,46 km²
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 36′ 38″, k. h. 6° 07′ 58″49.610555555556, 6.132777777777849.610556°N 6.132778°EKoordináták: é. sz. 49° 36′ 38″, k. h. 6° 07′ 58″49.610555555556, 6.132777777777849.610556°N 6.132778°E
Luxembourg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Luxembourg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Luxembourg (luxemburgiul: Lëtzebuerg, franciául: Luxembourg, németül: Luxemburg) a Luxemburgi Nagyhercegség fővárosa és egyben legnagyobb települése. Európa egyik fontos pénzügyi központja. Luxembourg népessége 132 480 fő. A város az azonos nevű Luxembourg körzetben fekszik.

Történelem

A római időben a település 2 utcából állt. 963-ban Siegfried gróf élt itt a városban. Tőle tudjuk, hogy ekkor már apátság és kastély is volt a településen. A kastélyról kapta a nevét a város: Licilinburhuc, később Lützenburg lett a neve, míg végül Luxemburg. 987-ben a várban a későbbi Mihály-templom elődjét kezdték el építeni.

A 11. század végén a gróf egy házi kolostort épített. A 14. században kezdték el építeni a kórházat. Az új Miklós-templom környékén elkészült a piac. 1340 körül János főúr elkezdte felépíteni a városfalat. 1354-ben a város Luxemburg hercegség fővárosa lett.

1443-ban a várost Jó Fülöp burgund herceg foglalta el. Luxemburg ezután Németalföld része lett.

Az 1830-as londoni konferencia után a poroszok, 1914-ben majd 1940-ben a németek foglalták el a várost, melyet 1944-ben az amerikai hadsereg szabadított fel. A poroszok az 1867-es, ugyancsak londoni konferencia döntése nyomán vonultak ki. Ugyanezen döntés alapján az erődítményeket katonai használatra alkalmatlanná kellett tenni, ami ugyan csak egy ellenőrző bizottság 1870-es látogatása nyomán kapott lendületet, de ezzel indulhatott meg a város polgári fejlődése. A várkapuk lerombolásával ugyanis megnyílt az út egyrészt a városi közlekedés, másrészt a váron kívüli területek városiasodása előtt. A jelenlegi Luxemburg arculatát meghatározó épületek zöme ekkor keletkezett. A város tudatosan vonzotta a gazdag polgárságot (minden, az országban működő vállalat székhelyének a városban kellett lennie, a belvárosban meghatározták a házak minimális emeletszámát, közberuházásból egészségügyi laboratóriumot, valamint kaszinót építettek, ekkor épült meg a főpályaudvar, a hozzá vezető sugárút mentén a vasúttársaság, az állami takarékpénztár (ez a két épület mintegy kapuoszlopként szegélyezi a belváros és a pályaudvari negyed közötti Adolphe-híd pályaudvar felőli hídfőjét) és az ARBED-nek (Acieries Réunies Burbach-Esch-Dudelange), a környék legfontosabb acélipari vállalatának, a mai Arcelor-Mittal-nak a központi palotái.

Lakosság

2004-es adatok szerint: luxembourgi: 39,58%, külföldi 60,42%, amelyek a következő nemzetiségek (főben megadva): portugál: 14 518 francia: 8818 olasz: 5600 belga: 3534 holland: 2753 brit: 1794 spanyol: 1490 jugoszláv: 870 svéd: 802

Nevezetességek

Itt található az Európai Unió Bírósága és az Európai Parlament titkársága, az Európai Számvevőszék, a Kiadóhivatal (OPOCE) valamint az Európai Befektetési Bank. A Bizottság több fontos főigazgatósága is itt kapott helyet (pl. az EUROSTAT). Luxemburgban van pl. több intézmény (az itteni székhelyű intézményeken kívül a Bizottság és a Parlament) fordítási szervezete és európai ügynökségek fordítási feladatait ellátó Fordítási Központ is.

Az EU intézményeinek, valamint a bankszékházaknak a Kirchberg városrész ad otthont, amely számos modern építész és szobrász művével büszkélkedhet. Itt található az új Filharmónia és a Modern Művészetek Múzeuma is.

1994 óta a város régi negyedei és erődítményei az UNESCO világörökségi listáján vannak (Luxembourg városa: az óvárosi negyed és az erődrendszer).

A város polgármesterei

Látnivalók

• Nagyherceg palotája - korábbi városháza, a spanyol megszállás alatt, valamint a holland perszonálunió időszakában épült szárnyakból áll, július és augusztus hónapokban vezetéssel megtekinthető
• Petrusse-völgy
• Óváros
• Bock - a város kezdete, a sziklaerőd maradványaival, alatta a francia megszállás idejéből származó kazamaták
• spanyol tornyok
• Neumünster Apátság, jelenleg kulturális és közösségi központ
• Adolf-híd
• Szent Miklós templom
• Szent János templom a Neumünsteri Apátság mellett, zománcozott stációi megtekintésre érdemesek.
• Modern művészetek múzeuma Ieoh Ming Pei alkotása, a Thüngen-erőd romjaival egységbe építve.

Közlekedés

Bővebben: Luxembourg villamosvonal-hálózata

Bővebben: Luxembourgi repülőtér

Éghajlata

Testvérvárosok

• Metz - Franciaország
• Camden - Egyesült Királyság
• Tambov - Oroszország
• Prága - Csehország

1995-ben Európa kulturális városa volt, 2007-ben pedig Európa kulturális fővárosa.

Jegyzetek