Európa kulturális fővárosa

Európa kulturális fővárosa

Díjazott	elsősorban az Európai Unió tagállamainak városai
Szervezet neve	Európai Unió Tanácsa
Alapítás éve	1985.
Díjátadás
Első díjátadás	1985.
Legutóbbi díjátadás	2023.
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Európa kulturális fővárosa témájú médiaállományokat.

Melína Merkúri (1985-ben)

Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ezidő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.

Története

Az Európa kulturális fővárosa programot Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Javaslatára az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985-ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált.

1990-ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva.

1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen kilenc fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen.

2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010-re.

2023-ban Temesvár és Elefszína mellett Veszprém (a Balaton régióval) lett Európa kulturális fővárosa.

Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.

A kulturális fővárosok Európa térképén

Az aktuális kulturális főváros neve vastagon szerepel a térképen.

Santiago
de
Compostela

Bergen

Essen

Moura

Mons

Matera

Európa kulturális fővárosai

Hibásan használt pozíciós térkép

Kulturális főváros 2010

Bővebben: Pécs2010 Kulturális Főváros projekt, Pécs 2010-ben és Pécs kulturális élete

A 2010-es kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A 2004. december 31-ei határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém), melyek közül a zsűri március 7-én kihirdetett döntésében egyhangú döntéssel továbbjuttatta Egert, Miskolcot és Pécset, egyszerű többséggel pedig Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront. Végül a magyar városok közül a címet Pécs nyerte el 2005. október 19-én. A második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett.

Pécs mellett még a németországi Essen és Isztambul volt 2010 hivatalos fővárosa.

Pécs négy fejlesztési kulcsprojekttel készült az eseményre:

Kodály Központ (korábbi nevén Pécsi Konferencia- és Koncertközpont),
Zsolnay Kulturális Negyed,
Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (Kaptár), valamint
Közterek és parkok újjáélesztése.

Kulturális főváros 2023

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Európa kulturális városai / fővárosai

Múlt

A hivatalos EU-honlap szerint^[1]

1985: Athén ( Görögország)
1986: Firenze ( Olaszország)
1987: Amszterdam ( Hollandia)
1988: Nyugat-Berlin ( NSZK)
1989: Párizs ( Franciaország)
1990: Glasgow ( Egyesült Királyság, Skócia)
1991: Dublin ( Írország)
1992: Madrid ( Spanyolország)
1993: Antwerpen ( Belgium)
1994: Lisszabon ( Portugália)
1995: Luxembourg ( Luxemburg)
1996: Koppenhága ( Dánia)
1997: Szaloniki ( Görögország)
1998: Stockholm ( Svédország)
1999: Weimar ( Németország)
2000: Reykjavík ( Izland), Bergen ( Norvégia), Helsinki ( Finnország), Brüsszel ( Belgium), Prága ( Csehország), Krakkó ( Lengyelország), Santiago de Compostela ( Spanyolország), Avignon ( Franciaország), Bologna ( Olaszország)
2001: Rotterdam ( Hollandia), Porto ( Portugália)
2002: Brugge ( Belgium), Salamanca ( Spanyolország)
2003: Graz ( Ausztria)
2004: Genova ( Olaszország), Lille ( Franciaország)
2005: Cork ( Írország)
2006: Pátra ( Görögország)
2007: Luxembourg ( Luxemburg), Nagyszeben ( Románia)
2008: Liverpool ( Egyesült Királyság, Anglia), Stavanger ( Norvégia)
2009: Linz ( Ausztria), Vilnius ( Litvánia)
2010: Essen ( Németország), Pécs ( Magyarország), Isztambul ( Törökország)
2011: Turku ( Finnország), Tallinn ( Észtország)
2012: Guimarães ( Portugália), Maribor ( Szlovénia)
2013: Marseille ( Franciaország), Kassa ( Szlovákia)
2014: Umeå ( Svédország), Riga ( Lettország)
2015: Mons ( Belgium), Plzeň ( Csehország)
2016: Donostia-San Sebastián ( Spanyolország), Wrocław ( Lengyelország)
2017: Aarhus ( Dánia), Páfosz ( Ciprus)
2018: Valletta ( Málta), Leeuwarden-Friesland Hollandia
2019: Matera Olaszország, Plovdiv Bulgária
2020-2021: Fiume (Rijeka) Horvátország, Galway Írország
2022: Kaunas Litvánia, Esch Luxemburg, Újvidék Szerbia

Jelen

2023: Veszprém Magyarország, Temesvár Románia, Elefszína Görögország

Jövő

A hivatalos EU-honlap szerint^[2]

2024: Tartu ( Észtország), Bad Ischl ( Ausztria^[3]) , Bodø ( Norvégia)
2025: Nova Gorica ( Szlovénia)/ Gorizia ( Olaszország), Chemnitz ( Németország)
2026: Szlovákia, Finnország,
2027: Lettország, Portugália
2028: Csehország, Franciaország
2029: Lengyelország, Svédország,
2030: Ciprus, Belgium
2031: Málta, Spanyolország
2032: Bulgária, Dánia,
2033: Hollandia, Olaszország

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ History Archiválva 2007. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Európai Bizottság (letöltve: 2008. február 11.)
↑ [1], Európai Bizottság (letöltve: 2017. december 21.)
↑ Info. kulturhauptstadt2024.at. (Hozzáférés: 2016. december 28.)