Máramaros megye

Ez a szócikk a mai román megyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Máramaros vármegye.

Máramaros megye (Maramureș)
Máramaros megye címere
Adatok
Ország	Románia
Régió	Máramaros
Megyeszékhely	Nagybánya
Jelzés	MM
Terület	6304 km²
Körzethívószám	(+40) 262
Népesség
Népesség	452 475 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség	81,4 fő/km²
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Máramaros megye témájú médiaállományokat.

Máramaros megye (románul: Județul Maramureș) Románia északi részén helyezkedik el. A Partium részét képezi. Székhelye Nagybánya (139 870 lakos). Szomszédos megyék: keleten Suceava megye, délen Szilágy megye, Kolozs megye és Beszterce-Naszód megye, nyugaton Szatmár megye, északon Ukrajna.

Földrajz

A megye területe 6304 km². A terület 43%-át a Máramarosi-havasok, a Radnai-havasok, a Gutin-hegység és a Cibles foglalja el, amelyek a Keleti-Kárpátok részei. A maradék rész dombság, fennsík és völgy.

Legfontosabb folyója a Tisza, melynek főbb helyi mellékfolyói az Iza és a Visó, délen pedig a Szamos, ami mellett Nagybánya is található. A megye eredeti névadó folyója, melynek újkori neve Mára, az Izába folyik.

Legmagasabb pont: Nagy-Pietrosz (2303 m), Radnai-havasok.

Történelem

1919-ben Máramaros vármegye déli része (3568 km²) a megyeszékhellyel Románia birtokába került, és a Romániához csatolt részből szerveződött azonos néven 1920 után, székhelye 1950-ig Máramarossziget, később Nagybánya. A második világháború idején teljes területe visszakerült Magyarországhoz, ekkor Lonka eddig Romániához tartozó részét a Máramarosi közigazgatási kirendeltséghez csatolták, különben a megyét a magyar közigazgatásban is nagyjából a korábban romániai részen szervezték újra 1940-ben. 1945-től ismét Románia birtoka. Története 1952–1968 között Máramaros tartomány néven folytatódott. Mai, 1968-as alakjában Máramaros vármegye, Szatmár vármegye, Szilágy vármegye és Szolnok-Doboka vármegye egyes hajdani részei tartoznak hozzá.

Népesség

2002-ben 510 110 lakosa volt, a népsűrűség 81 fő/km². A lakosság 81%-a román, 9%-a magyar, 7%-a ruszin és 1,5%-a cigány.

Közigazgatás

A legnagyobb települések a megyében (2002):

Gazdaság

Máramaros mezőgazdaságát nem befolyásolta annyira az iparosítás. Megmenekült a Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor alatti kollektivizálástól. Fontos bányászati régió. Nagybánya környékén épültek környezetszennyező ipari komplexumok.

A megye neves szülöttei

• Lendvay Márton (1807–1858) nagybányai születésű színművész a Nemzeti Színház klasszikus tragédiahőse.
• Németh László (1901–1975) nagybányai születésű író, esszéista, színműíró, publicista, műfordító.
• Leövey Klára (1821–1897) Máramarossziget nagy szülöttje, a magyar nőnevelés jeles előfutára.
• Hollósy Simon (1857–1918) máramarosszigeti születésű festőművész, a Nagybányai művésztelep megalapítója.
• Erdősi Sylvester János 1504 körül született Szinérváralján, tanár és lelkész, a bölcsészet magisztere, az első magyar nyelvtan szerkesztője, az Új Testamentum fordítója. Meghalt 1557 után.
• Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) Misztótfalu nagy szülöttje, a magyar nyomdászat kimagasló alakja, európai hírű betűmetsző jelentős nyelvtudós.
• Szilágyi Domokos (1938–1976) nagysomkúti születésű költő, kritikus és műfordító.
• Elie Wiesel (1928–2016) amerikai angol és francia nyelvű humanista író, esszéista és publicista, holokauszttúlélő, Nobel-békedíjas, Máramarosszigeten született.
• Teitelbaum Joel (1887–1979) rabbi, a Teitelbaum rabbidinasztia leghíresebb alakja, egykori szatmárnémeti főrabbi, az első szatmári rebbe. Az Amerikai Egyesült Államokban megalapítja a Szatmár haszid mozgalmat, amely mára a második legnagyobb haszid irányzattá nőtte ki magát, világszerte több mint 150 000 követője van. Máramarosszigeten született.
• Jakubinyi György (1946–) gyulafehérvári római katolikus érsek (korábban gyulafehérvári segédpüspök, Aquae Regiae címzetes püspöke), a Romániai Örmény Katolikus Ordinariátus apostoli kormányzója, Máramarosszigeten született.
• Bessenyei István (1955–2018) erdélyi magyar színész, rendező, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatója, Égerháton született.

Világörökség

Lásd a Máramaros fatemplomai szócikkben.

Kapcsolódó szócikkek

• Máramaros vármegye;
• A rónaszéki római katolikus templom, a templom 1807–1814-ig épült, Képek a rónaszéki római katolikus templomról;
• A rónaszéki görögkatolikus templom Képek a rónaszéki görögkatolikus templomról;
• A rónaszéki kálvária templom, 1841–1842 között épült, Pelikán József máramarosi főesperes, szigeti plébános szentelte fel, Képek a rónaszéki kálvária templomról;
• A rónaszéki fenyves erdő, Képek a rónaszéki fenyves erdőről.

Jegyzetek

1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
2. ↑ Forrás: Varga E. Árpád: Máramaros megye településeinek etnikai (anyanyelvi/nemzetiségi) megoszlása százalék szerint 1850–2002 Archiválva 2008. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF

Források

• Hajdú-Moharos József: Partium, Nagyvárad 1997

Külső hivatkozások

• Havasmező
• Képek Máramarosból, Rónaszék (2005–2010)
• Máramaros megye térképe (románul)

Ez a román közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!