Magyar Állami Földtani Intézet
 | A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Magyar Állami Földtani Intézet | |
| MÁFI | |
 | |
| Település | Budapest |
| Cím | 1143 Budapest, Stefánia út 14. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1898–1899 (az épület) |
| Megnyitás | 1869 (az intézet) |
| Építési stílus | szecesszió |
| Tervező | Lechner Ödön |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | geological museum |
| Elhelyezkedése | |
  Magyar Állami Földtani Intézet Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 30′ 20″, k. h. 19° 05′ 51″47.505669444444, 19.09753055555647.505669°N 19.097531°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 20″, k. h. 19° 05′ 51″47.505669444444, 19.09753055555647.505669°N 19.097531°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Állami Földtani Intézet témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Magyarország legrégibb tudományos kutatóintézete volt. 2012. április 1-jén beolvadt az akkor alakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézetbe (rövidítve MFGI).[1] Állami költségvetésből finanszírozott feladatait végrehajtva független, hiteles szakértőként segítette a törvényhozás, az államigazgatás és az önkormányzatok munkáját. Folyamatosan együttműködött a Kárpát-medence és Európa szakmai szervezeteivel.
Története
1869-ben létesült Magyar Királyi Földtani Intézet néven. Alapító okiratát I. Ferenc József látta el kézjegyével. Munkatársainak száma 2007-ben 113 fő volt, köztük 72 kutató (geológus, bányamérnök, térképész, hidrogeológus, vegyész, geofizikus, geográfus). 2012. április 1-én beolvadt a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet összevonásával megalakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézetbe (MFGI).
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet az 1009/2017. (I. 11.) kormányhatározat valamint a 161/2017. (VI.28.) kormányrendelet alapján 2017. július 1-én összevonták a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal, és ezzel létrejött a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ).[2]
A 2021. évi XXXII. törvény alapján 2021. október 1-től a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának része.[3]
Épülete
Műemléki védelem alatt álló szecessziós székháza Budapest XIV. kerületében, a Stefánia út 14. sz. alatt található, a Puskás Aréna és a Papp László Budapest Sportaréna közvetlen szomszédságában. Az épület Lechner Ödön tervei szerint, Hauszmann Sándor irányításával készült el 1898-1899-ben. Létrehozásához a kormányon és a fővároson kívül Semsey Andor járult hozzá jelentős adománnyal.
Fő feladatai
Fő feladatai az alábbiak voltak:
- az ország területének geológiai feltérképezése,
- alapadatok szolgáltatása a gyakorlati célú kutatás, a tervezés és a döntés-előkészítés számára;
- vízföldtani, környezetföldtani, agrogeológiai, geokémiai, vízkémiai, mérnökgeológiai és egyéb gyakorlati célú kutatások, fejlesztések; céltérképek, földtani modellek készítése;
- ásványi nyersanyagkészletek kiértékelése, új nyersanyagkutatási lehetőségek feltárása,
- hatástanulmányok készítése,
- földtani adatbázis fenntartása és fejlesztése,
- a nemzetgazdaság és az állampolgárok informálása.
Kiadványai
- Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése
- Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyv
- Geologica Hungarica
- Alkalmi kiadványok, térképek, magyarázók.
Jegyzetek
- ↑ A Kormány 320/2011. (XII. 27.) Korm. rendelete a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
- ↑ Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat — Bemutatkozás
- ↑ Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
Források
- Az intézet honlapja
További információk
- 4 hónapja létező, egyetlen embert sem foglalkoztató cég százmilliókért újítja fel a kiszervezett Stefánia úti palotát
- Megszűnik a Földtani Intézet, nem tudni, mi lesz a Stefánia úti gyönyörű palota sorsa
- Pár hónapja létező, munkavállalók nélküli cég újítja fel százmilliókért a Stefánia úti palotát
- Pár hónapja bejegyzett, egyetlen főt sem foglalkoztató cég újíthatja fel százmilliókért a Stefánia úti palotát
- Az épület adatlapja a Műemlékem.hu-n
