Szecesszió

Nem tévesztendő össze a következővel: secessio plebis.

A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy 20. században és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a giccs forrásává vált.

A szecesszió kialakulása

A szecesszió fogalma először még nem a művészetben, hanem a 19. századi amerikai történelemben lett ismert, ezzel a jelzővel illették ugyanis az Amerikai Konföderációs Államok kiválását, valamint az ezzel kapcsolatos eszméket és az azokat hirdető személyeket.

Az amerikai polgárháború után megszűnő Konföderációval a kifejezés is kissé feledésbe merült, míg harminc évvel később az európai művészvilág révén újra ismertté nem vált, szinte el is feledtetve korábbi szerepét.

A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).

Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts (magyar nyelven: Művészetek és kézművesség) mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is.

Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

Egyéb elnevezései

A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában pedig a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az art nouveau kifejezés használatos). Németországban a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a Wellenstil („hullámstílus”), Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és a stile Liberty, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.

Építészet

Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.

Ausztria szecessziós építészete

Ausztriában (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:

• Otto Wagner (1841-1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
• Joseph Hoffmann (1870-1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
• Adolf Loos: a bécsi Steinerhaus építője.
• Joseph Maria Olbrich: a "Sezession" épülete Bécsben.

A katalán modernisme

Európában elsősorban Antoni Gaudí (1852-1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a Sagrada Família, a Güell park, a Casa Milà és a Casa Batlló (Barcelona).

A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei Josep Puig i Cadafalch és Lluís Domènech i Montaner voltak.

Angol szecessziós építészet

Angol építészek:

• Charles Rennie Mackintosh (1868-1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője
• Henry Hobson Richardson
• Arthur Makmurdo (1851-1942)
• Richard Norman Show

Belgium szecessziós építészete

Belga építészek:

• Victor Horta (1861-1947): legnevesebb alkotásai Brüsszelben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház, a Horta Múzeum stb.
• Henry van de Velde (1863-1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia)
• Paul Hankar (1861-1901) szecessziós épületein sok iparművészeti technikát alkalmazott (Hankar házak)

Francia szecessziós építészet

Francia építészek:

• Hector Guimard (1867-1942) – a párizsi Metró alkotója
• Émile André (1871-1933) – a Nancy Iskola képviselője

Német szecessziós építészet

Német építészek:

• Joseph Maria Olbrich (1867-1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapító tagja, a Darmstadti Művészkolónia létrehozója
• August Endell (1871-1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)

Magyar szecessziós építészet

Bővebben: Szecessziós építészet Magyarországon

Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845-1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:

• Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út
• Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út
• Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)^[1]
• Városháza, Kecskemét
• Törley-mauzóleum (Budapest)
• Kék templom, Pozsony
• Magyar Szecesszió Háza (állandó kiállítás és kávéház korabeli bútorokkal, Budapest V. Honvéd u. 3).

Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a mezővárosokban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. Temesváron, Marosvásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén, Kiskunhalason számos szecessziós lakóházat találunk.

További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:

• Baumhorn Lipót
  • Mintegy 22 zsinagógát tervezett mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusban, közülük egyik legszebb a szegedi zsinagóga.
• Jakab Dezső és Komor Marcell
  • Közigazgatási Palota és Kultúrpalota, Marosvásárhely
  • Szabadkai városháza
  • Dévai színház
  • Iparosotthon, Kecskemét
• Kós Károly
  • Kós-ház, Miskolc
• Kőrössy Albert Kálmán
  • A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete
  • Tündérpalota, Budapest, Könyves Kálmán körút 40.
• Lajta Béla
  • Vakok Intézete, Budapest, Mexikói út 60.
• Magyar Ede
  • Reök-palota (Szeged)
• Márkus Géza
  • Cifrapalota, Kecskemét
• Medgyaszay István
  • Veszprémi Petőfi Színház
• Mende Valér
  • Luther-palota, Kecskemét
  • Református Újkollégium, Kecskemét
• Morbitzer Nándor és Vas József
  • Kiskunfélegyházi városháza
• Quittner Zsigmond
  • Gresham-palota, Budapest
• Raichle J. Ferenc
  • Gróf-palota, Szeged (műemlék)
• Székely László
  • Hungária fürdő, mai nevén Neptun fürdő - más néven „Székely Ház”, Temesvár
• Zrumeczky Dezső
  • A Fővárosi Állat- és Növénykert számos épülete Kós Károllyal együtt

Festészet, grafika

Neves festők, grafikusok, illusztrátorok (válogatás)

• Alfons Mucha (1860-1939), cseh festőművész
• Gustav Klimt (1862-1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
• Jan Toorop, holland festő
• Katalán festők: Ramón Casas i Carbó (1866-1932), Santiago Rusinol i Prats (1861-1931), Isidre Nonell
• Aubrey Beardsley (1872-1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
• Henri de Toulouse-Lautrec: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára
• További francia festők: (a francia art nouveau a posztimpresszionizmus körébe tartozók) Georges Seurat, Émile Bernard, Georges de Feure, Félix Vallotton, Victor Prouvé
• Stanisław Wyspiański (1869-1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is)
• Jozef Mehoffer (1869-1946) lengyel festő

Magyar festők, grafikusok (válogatás)

• Rippl-Rónai József (1861-1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
• Vaszary János (1867-1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak
• Kernstok Károly korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik
• Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) – a gödöllői iskola képviselője
• Nagy Sándor (1869-1951) – a gödöllői iskola képviselője
• Faragó Géza festő, plakáttervező
• Róth Miksa üvegfestő
• Gulácsy Lajos (1882-1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem.
• Horti Pál (1865 - 1907) alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.

Iparművészet

A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre, kisplasztikákra és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére (bútorok) számtalan példa akad a korból.

Neves iparművészek

Az Amerikai Egyesült Államokban

• Louis Comfort Tiffany (1848-1933)

Angliában

• William Morris (1834–1896)
• James Abbott McNeill Whistler (1834-1903) dekoratőr

Franciaországban

• Auguste Daum (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák
• Émile Gallé (1846–1904) üveg és kerámiamunkák
• Albert Louis Dammouse – kerámiamunkák
• Louis Majorelle (1859–1928) – bútorok készítése
• L. Falise – ötvösművész
• Henri Vever – ékszerész
• René Lalique – üvegművész

Magyarországon

• Toroczkai Wigand Ede az építészet mellett az iparművészetnek is kiváló mestere volt, híres nemes anyagokkal díszített (ezüstberakás, rózsa- és cédrusmarketéria) ebédlőszekrénye 1903-ból.
• Kozma Lajos építész iparművészként is jeles alkotó, nevezetes a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezéséhez készített karosszéke, amelynek háttámlájára stilizált növényi díszítményeket faragott, amely egyben a magyar népi művészethez is kötődik.
• Zsolnay Vilmos kerámiáiról híres
• A Herendi Porcelánmanufaktúra a porcelán edényekről és kisplasztikákról nevezetes
• A Szontagh testvérekhez fűződik a csetneki csipke

• 
  Csetneki csipke a szecesszió jegyében
• 
  Tiffany üveg
• 
  Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon
• 
  Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel

Szépirodalom

A szépirodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban Brüsszelben Les Vingts (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a Revue Blanche, Németországban a Jugend, a Simplicissimus és a Pan Insel, Ausztriában pedig a Ver Sacrum című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga Maurice Maeterlinck és Émile Verhaeren, az angol Algernon Charles Swinburne, az ír Oscar Wilde, a francia Paul Claudel, az osztrák Arthur Schnitzler, Hugo von Hofmannsthal és Rainer Maria Rilke. A magyar irodalomban elsősorban Bródy Sándor, Szomory Dezső és Krúdy Gyula prózájában, illetve Ady Endre, Babits Mihály és Juhász Gyula lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.^[2] Bródyt, Krúdyt, Szomoryt egy tágabb körbe, az impresszionizmushoz sorolja Szerb Antal, majd Adynál, Babitsnál, Juhász Gyulánál kifejti azt is, hogy nem egyetlen stílusirány letéteményesei.^[3]

Galéria

• 
  Art nouveau
• 
  kovácsolt vas
• 
  erkélyek
• 
  Brüsszelben
• 
  Emléktábla
• 
  Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
• 
  Art nouveau lakásbelső
• 
  Hangszerek háza – utcafront részlet
• 
  Szecesszió Kőbányán: a Szent László Gimnázium

Jegyzetek

Források

• Művészeti kislexikon /szerk. Végh János. Budapest; Corvina, 2006. ISBN 963 13 55349 Szecesszió lásd 201-202. p.
• Somorjai Ferenc: Művészettörténet. Budapest; Képzőművészeti Kiadó, 2005. A szecesszió lásd 219-225. p. ISBN 963 337 001 9
• Alastair Duncan: Szecesszió - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963-9283-62-2
• Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
• Bartha Zoltán: Az építőművész. Budapest, 1984/8
• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

Külső hivatkozások

• Art nouveau, Encyclopaedia Britannica
• szecesszió lap
• Site and blog all about hungarian secession
• enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió
• A Szecesszió művészete Archiválva 2008. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió
• Sulinet – A szecesszió
• lartnouveau.com (français-english-deutsch)
• Réseau Art Nouveau Network
• Art Nouveau worldwide
• Art Nouveau in Poland
• Csipkék a szecesszió jegyében
• The Vienna Secession Home
• Metropolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye
• szecesszio.com (angol nyelvű)
• Szecesszió.lap.hu - linkgyűjtemény
• art1900.info – Art & Architecture about 1900 in Central Europe