Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései

Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője.
Kérjük, segíts olyan bevezetőt írni, ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságát 1841-ben német minta alapján szervezte meg Bene Ferenc és Bugát Pál. Majd száz évig működött (1841-1933). Szervezetét tekintve állandóan működő központi bizottmánnyal rendelkezett, s az előadásokat szakcsoportokba szervezte. Az eredeti orvosi, természettudományos jelleg ugyan hangsúlyos volt, de archeológiai, és a szociológiai szakcsoportjai is működtek.

A Társaság tagjai között a tudományos élet számos kiválóságát megtalálható volt. A MOTT működése során mindig más városban tartotta éves nagygyűlését, fennállása során összesen negyvenegyet.

Vándorgyűlések

A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlései 1841-től indultak, de 1848 és 1862 között szüneteltek. 1863-as újraindulásukban Eötvös Józsefnek is szerepe volt.[1] Ezután rendszeresen szervezték a vándorgyűléseket egy-két évenként, mígnem az első világháború előtt ritkulni nem kezdtek. A 41. vándorgyűlést 1933-ban Budapesten tartották.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának vándorgyűléseinek iratait a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum őrzi.[2]

A vándorgyűlések kiadványai ("munkálatai") az Akadémiai Könyvtár repozitóriumának egyik gyűjteményében (REAL-EOD) elérhetőek.[3] A vándorgyűlések helyszínéül szolgáló városokról és megyékről rendszeresen leírásokat adtak ki.[4] A kiadványok szerkesztői között találhatjuk Bugát Pált, Brassai Sámuelt, Flór Ferencet, Szabó Józsefet, Albert Ferencet és Lakits Ferencet.

Chyzer Kornél írta meg a vándorgyűlések első fél évszázadának történetét.

Források

  • Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (régi) honlapja Archiválva 2018. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Chyzer Kornél: A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek története 1840-től 1890-ig. Sátoraljaújhely (1890).
  • A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek története 1890-1910-ig. [Írta]: Schächter Miksa, Lakits Ferenc, Prochnow József, Kerekes Pál. Bp., 1910.
  • Gángó Gábor: Eötvös József a „materialisták” ellen. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének újraengedélyezése és a Gondolatok keletkezése. Magyar Tudomány, 2013. Szeptember.

Jegyzetek

  1. http://www.matud.iif.hu/2013/09/06.htm
  2. Archivált másolat. [2017. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 14.)
  3. http://real-eod.mtak.hu/view/series/Magyar_orvosok_=E9s_term=E9szetvizsg=E1l=F3k_nagy-gy==0171l=E9seinek_munk=E1latai.html
  4. http://real-eod.mtak.hu/view/series/Magyar_orvosok_=E9s_term=E9szetvizsg=E1l=F3k_nagy-gy==0171l=E9s=E9nek_alkalm=E1b=F3l=2E_V=E1rosle=EDr=E1sok.html