Makra László

Makra László
Makra László klimatológus, egyetemi tanár
Született	1952. június 5. (71 éves) Siklós
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	klimatológus egyetemi oktató geográfus
Iskolái	József Attila Tudományegyetem (–1976)
A Wikimédia Commons tartalmaz Makra László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a klimatológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Makra László (egyértelműsítő lap).

Makra László (Siklós, 1952. június 5. –) klimatológus, egyetemi tanár. Kutatási területe a pollenklimatológia, ezen belül a parlagfűpollen klimatikus kapcsolatrendszerének, valamint a pollenkoncentráció és a légúti betegségek kapcsolatának a vizsgálata.

Életpályája

1970-ben érettségizett Komlón, majd 1971-ben beiratkozott a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika-földrajz szakára. Itt szerzett diplomát 1976-ban. Ezután az egyetem Éghajlattani Tanszékén lett tanársegéd. 1996-tól ugyanott egyetemi docens, majd 2015-től a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán, a Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézetben dolgozik Hódmezővásárhelyen. 2016-tól egyetemi tanár.

Egyetemi doktori értekezését^[1] 1978-ban, PhD disszertációját^[2] 1995-ben védte meg, 2004-ben habilitált^[3] a Debreceni Egyetemen. Több hetet töltött tanulmányutakon Indonéziában (Yogyakarta, 1989), Kínában Peking, 1993; Guangzhou (Kanton), 1995 és Csehországban (Brno, 1996). Több hazai periodika szerkesztő bizottságának tagja; egy nemzetközi folyóirat szerkesztője; szerkesztő bizottsági tag hét nemzetközi folyóiratban, továbbá az International Ragweed Society (=Nemzetközi Parlagfű Társaság)^[4] vezetőségi tagja 2014 április óta.^[5]

Munkássága

Fő kutatási területe a háttér aeroszol és a bio-aeroszol, utóbbin belül a pollenek klimatikus kapcsolatrendszere: a pollenklimatológia. Ez viszonylag új tudományterület a nemzetközi szakirodalomban, Magyarországon pedig teljesen új területnek számít. Kutatási tevékenysége a pollenklimatológián belül a pollenstatisztika; a pollentranszport modellezése; a pollenkoncentráció előrejelzése, a pollenkoncentráció és a légúti betegségek kapcsolatának a vizsgálata; különböző taxonok klímaérzékenység vizsgálata; továbbá a várható jövőbeni pollenkoncentrációk a klímaváltozással összefüggésben.

Fontosabb eredményei

Sikeres műszeres terepi kutató expedíciókat vezetett Belső-Ázsiába (Kína, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, 1990; 1994), Indonéziába (Jáva, Bali, 1996) és Dél-Amerikába (Brazília, 1998) a regionális háttér aeroszol elemi összetételének a meghatározására. Az általa gyűjtött levegőmintákat munkatársaival a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézetében dolgozták fel.

Az expedíciók főbb eredményei

Kína expedíciók (1990, 1994)

(a) a regionális aeroszol magas kén- és klórtartalma természetes (kősó, glaubersó, gipsz) eredetű, s az a széleskörű és intenzív sófelhalmozódás következménye a száraz, lefolyástalan Tárim medencében;

(b) a Takla-Makán térségéből származó Si/Fe, illetve Ca/Fe elemi arányok markerként használhatók a Takla Makánból származó aeroszol hosszú távú transzportjának nyomon követésére (lásd: „sárga szél” jelenség Kína középső és keleti része fölött, „KOSA”-jelenség Japán, a Csendes-óceán, illetve Észak-Amerika fölött).

Indonéziai expedíció (1996)

(a) a klór, a kén, a réz, a cink és a króm számottevően föl vannak dúsulva a légköri aeroszolban mind Jáva, mind Bali szigetén;

(b) a klór legnagyobb része óceáni eredetű (óceáni permet);

(c) a kén részben antropogén eredetű, részben a tenger biogén emissziójából származik;

(d) a réz, a cink és a króm feltételezhetően talaj eredetű.

Pollenklimatológia

Makra László a pollenklimatológia magyarországi megteremtője. A szálló por és bio-aeroszol transzportjának nemzetközileg elismert kutatója. Azonosította a Kárpát-medencébe történő nagy távolságú parlagfűpollen transzport legfontosabb forrásterületeit. Kidolgozott egy eljárást a szálló por és a parlagfűpollen nagy távolságú és regionális transzportjának a szétválasztására, továbbá meghatározta a transzport komponenseit és a nettó transzport relatív mennyiségét a Kárpát-medencében. Nemzeti adatszolgáltatók közreműködésével előállította Európára az eddigi legnagyobb parlagfűpollen adatbázisokat, melyek az első átfogó, kontinens léptékű parlagfűpollen tanulmányok alapját képezték. Munkatársaival több modellt fejlesztett ki a napi parlagfűpollen koncentráció előrejelzésére. A szakirodalomban újnak számító eljárásokat alkalmazott a légúti megbetegedéseknek a meteorológiai, kémiai és biológiai változókon alapuló tanulmányozására. A nemzetközi szakirodalomban előrejelzett éghajlatváltozást alapul véve meghatározta, mely taxonok pollenszórásában várható szignifikáns növekedés a Kárpát-medencében. Előállította a parlagfűpollen mennyiségi és fenológiai paramétereinek eddigi legátfogóbb és legrészletesebb, s utóbbiak első térképeit Európára.^[6][7][8][9]

Makra László a SZTE Környezettudományi Doktori Iskolájának törzstagja és a SZTE Földtudományi Doktori Iskola témakiírója, téma-vezetettjei közül három fő szerzett PhD fokozatot.^[10] Több mint háromszáz tudományos publikáció szerzője, vagy társszerzője. Tudományos közleményeit angol és magyar nyelven adja közre.^[11]

Főbb publikációi

• Enrichment of desert soil elements in Takla Makan dust aerosol (társszerző, 2002)
• Meteorological variables connected with airborne ragweed pollen in Southern Hungary (társszerző, 2004)
• Selections from the history of environmental pollution, with special attention to air pollution (társszerző, 2004)
• The history and impacts of airborne Ambrosia (Asteraceae) pollen in Hungary (társszerző, 2005)
• Airborne pollen in three European cities: Detection of atmospheric circulation pathways by applying three-dimensional clustering of backward trajectories (társszerző, 2010)
• Forecasting ragweed pollen characteristics with nonparametric regression methods over the most polluted areas in Europe (társszerző, 2011)
• Monitoring the long-range transport effects on urban PM10 levels using 3D clusters of backward trajectories (társszerző, 2011)
• Multivariate analysis of respiratory problems and their connection with meteorological parameters and the main biological and chemical air pollutants (társszerző, 2011)
• Assessment of the Daily Ragweed Pollen Concentration with Previous-Day Meteorological Variables Using Regression and Quantile Regression Analysis for Szeged, Hungary (társszerző, 2011)
• Trends in the characteristics of allergenic pollen circulation in Central Europe based on the example of Szeged, Hungary (társszerző, 2011)
• Association of allergic asthma emergency room visits with the main biological and chemical air pollutants (társszerző, 2012)
• Climate sensitivity of allergenic taxa in Central Europe associated with new climate change – related forces (társszerző, 2013)
• Characterizing and evaluating the role of different transport modes on urban PM10 levels in two European cities using 3D clusters of backward trajectories (társszerző, 2013).
• Predicting daily ragweed pollen concentrations using computational intelligence techniques over two heavily polluted areas in Europe (társszerző, 2014)
• Association of allergic rhinitis or asthma with pollen and chemical pollutants in Szeged, Hungary, 1999-2007 (társszerző, 2014)
• Ragweed in Eastern Europe. Invasive Species and Global Climate Change (társszerző, 2014)
• A new approach used to explore associations of current Ambrosia pollen levels with current and past meteorological elements (társszerző, 2015)
• Anthropogenic Air Pollution in Ancient Times. History of Toxicology and Environmental Health. Toxicology in antiquity. (2015)
• The history of ragweed in the world (társszerző, 2015)
• Modelling the introduction and spread of non-native species: International trade and climate change drive ragweed invasion (társszerző, 2016)
• Biogeographical estimates of allergenic pollen transport over regional scales: common ragweed and Szeged, Hungary as a test case (társszerző, 2016)

Vendégszerkesztő

• International Journal of Environment and Pollution, Special Issue: „Air Pollution” (2007-2009)

Szerkesztőbizottsági tagság

• Acta Climatologica et Chorologica, Universitatis Szegediensis (1995-)
• International Journal of Biometeorology (2012)
• Annals of West University of Timişoara, Series of Biology (Timişoara, Romania, 2013-)
• Journal of Climatology (2013-)
• Archives of Otolaryngology and Rhinology (2014-)
• Science, Technology and Development (2015-)
• Journal of Natural Products Research Updates (2015-)
• Advances in Modern Oncology Research (2015-)^[12]

Szervezeti tagságok

• Magyar Meteorológiai Társaság (1977-)
• Meteorológiai Tudományos Bizottság (1999-)
• Szegedi Területi Bizottság (2001-)

Díjak, elismerések (válogatás)

• Széchenyi István Ösztöndíj (2001)
• Pro Meteorologia emlékplakett (2002)
• Arany Kréta díj (SZTE, 2005)

Jegyzetek

Források

• Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. 559 p. ISBN 963-482-037-9 Makra László életrajzát lásd 362. p. (magyarul)
• Makra László honlapja (magyarul)
• Makra László a világutazó pollenkutató, interjú, az interjút készítette Kiss Gábor Gergő, Délmagyarország c. napilap, 2014. 08. 03. Archiválva 2016. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)
• Rövid életrajz, 2016 (angolul)
• László Makra, Curriculum Vitae, 2015 Archiválva 2016. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• CV, (SHORT) László Makra APPLICATION FOR FULL PROFESSORSHIP, 2015 (angolul)
• Google Scholar (angolul) és (magyarul)
• Academia (angolul)
• Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar (magyarul)
• Szakmai önéletrajz egyetemi tanári pályázathoz, 2015 (magyarul)
• Makra László: Görögországi tanulmányút Archiválva 2017. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)

Kapcsolódó szócikkek

• Klimatológia