Marcus Licinius Crassus

Marcus Licinius Crassus
Születetti. e. 115[1][2]
ókori Róma
Elhunyt
  • i. e. 53. június 8. (61-62 évesen)[3]
  • i. e. 53. június 9. (61-62 évesen)[4]

Harrán
Állampolgárságarómai
HázastársaTertulla
Gyermekei
  • Publio Licinio Craso
  • Marco Licinio Craso
Szüleinem ismert
Publio Licinio Craso Dives
Foglalkozása
  • ókori római politikus
  • Ancient Roman military personnel
  • a hadsereg tisztje
Tisztsége
  • római helytartó
  • római szenátor (nem ismertnem ismert)
  • consul (i. e. 70 – i. e. 70)
Halál okabevetésben esett el
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcus Licinius Crassus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marcus Licinius Crassus (i. e. 114 – i. e. 53) római politikus, hadvezér, az első triumvirátus tagja.

Életrajza

Marcus Licinius Crassus bankárként szedte meg magát, mielőtt optimata politikus lett. Apja, Publius Crassus i. e. 87-ben, hogy Marius híveinek kezébe ne jusson, saját kezével vetett véget életének. Fia úgy mentette meg életét, hogy Hispániába menekült. Amint értesült róla, hogy Sulla Róma ellen indult, egy csapat élén hozzá szegődött s vele együtt több helyen, nevezetesen Róma kapui előtt i. e. 83. november 1-jén a samnisok ellen dicsőséggel harcolt. Sulla proskripciói nagy hasznára váltak. Kapzsiságával mintegy 7100 talentumnyi vagyonra tett szert i. e. 71-re.

Mint praetor legyőzte és megölte Spartacust, a déli Itáliában fellázadt rabszolgák vezérét. I. e. 71-ben Pompeiusszal együtt megválasztották konzulnak. Az igaz, hogy konzultársának a néptribunátus helyreállítására vonatkozó intézkedéseit hathatósan támogatta, másrészt azonban maga is mindent elkövetett, hogy a nép kegyét magának megnyerje. Egy ízben a népet 10 000 asztalon megvendégeltette. Rómában marad, ellentétben Pompeiusszal.

Arra a népszerűségre mégsem tehetett szert, amelyet Pompeius szerencsés hadi vállalkozásaival elért. Irigységből Caesarhoz csatlakozott tehát, akinek azonban sikerült a kettőt kibékíteni s hárman i. e. 60-ban megalkották az első triumvirátust. I. e. 55-ben Pompeiusszal együtt Caesar ismételten megválasztatta Crassust konzulnak, aki még az év letelte előtt Szíriába ment, melyet 5 évre tartományul kapott azzal a felhatalmazással, hogy a parthusok ellen a háborút vezesse. I. e. 58-ban helytartónak Szíriába utazik. Itt jelentős vagyonra tesz szert, hadisikerei miatt. Crassus átkelt az Eufráteszen s Mezopotámiát meghódította. A következő évben, i.e. 53-ban megújította a háborút s újra átlépte az Eufráteszt, ez alkalommal azonban a pusztaságba hagyta magát csalni, hol a parthusok körülzárták. Az első ütközetben elvesztette ifjabbik fiát, Publiust. Erre megkezdte visszavonulását, Carrhaenál a parthusok megtámadták s megverték seregét, őt magát pedig cselfogással meggyilkolták. Vele együtt seregének legnagyobb része elpusztult. Crassus – nem ok nélkül – kapzsi ember hírében állt, olyannyira, hogy ez a párthusokhoz is eljutott. Az elvesztett csata után levágott fejét a párthus uralkodó elé vitték, aki szájába forró aranyat öntetett - "akinek lelkét a kincs utáni vágy tüzelte, annak élettelen testét még holtában is égesse az arany".

A művészetben

Az 1960-as Spartacus című amerikai filmben Laurence Olivier formálta meg Crassus szerepét.

Jegyzetek

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Crassus, Mark Licinius
  3. ESBE / Crassus
  4. Crassus, Mark Licinius

Források

  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2010. december 15. 

További információk

  • Marcus Crassus (hosszú cikk)
  • Marcus Crassus


Kapcsolódó szócikkek

Elődei:
Cnaeus Aufidius Orestes
és
Publius Cornelius Lentulus Sura
Consul
Kr. e. 70
collega:
Cnaeus Pompeius Magnus
SPQR
Utódai:
Quintus Caecilius Metellus Creticus
és
Quintus Hortensius Hortalus
Elődei:
Cnaeus Cornelius Lentulus Marcellinus
és
Lucius Marcius Philippus
Consul
Kr. e. 55
collega:
Cnaeus Pompeius Magnus
SPQR
Utódai:
Appius Claudius Pulcher
és
Lucius Domitius Ahenobarbus
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 13101109
  • LCCN: n86028327
  • ISNI: 0000 0001 1932 453X
  • GND: 118670476
  • LIBRIS: 363292
  • SUDOC: 033562229
  • NKCS: jn20000700337
  • BNF: cb12441809h
  • ókor Ókorportál
  • Ókori Róma Az ókori Róma portálja