Matilda Joslyn Gage

Matilda Joslyn Gage
Élete
Született1826. március 24.
Cicero, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt1898. március 18. (71 évesen)
Chicago, Amerikai Egyesült Államok
SzüleiHezekiah Joslyn
GyermekeiMaud Gage Baum
KitüntetéseiNational Women's Hall of Fame (1995)
Matilda Joslyn Gage aláírása
Matilda Joslyn Gage aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Matilda Joslyn Gage témájú médiaállományokat.

Matilda Joslyn Gage (Cicero, New York, 1826. március 24. – Chicago, Illinois, 1898. március 18.) női szavazójogért küzdő aktivista, amerikai őslakos jogokért küzdő aktivista, abolicionista, szabadgondolkodó és termékeny író volt, aki „gyűlölte az elnyomást”.[1]

Pályafutását előadóként kezdte egy nőjogi rendezvényen Syracuse-ban, New York-ban, 1852-ben. Az eseményen ő volt a legfiatalabb előadó, amit követően a nők szavazáshoz való jogának elérését tűzte ki élete céljául.

Élete

1845. január 6-án, 18 évesen, összeházasodott a kereskedő Henry H. Gage-dzsel. Állandó lakóhelyük a New York állambeli Fayettville lett.[2] Itt élt életének legnagyobb részében. Férjével együtt öt gyermekük volt: Charles Henry (aki csecsemőkorban halt meg), Helen Leslie, Thomas Clarkson, Julia Louise és Maud.

Gage Chicagóban halt meg 1898-ban, veje, L. Frank Baum otthonában. Ugyan elhamvasztották, a Fayetteville-i temetőben sírkő emlékezik meg róla, melyre a következő idézetet vésték: Létezik egy szó, amely édesebb, mint az anya, az otthon vagy a menny. Ez szó a szabadság.[3]

Matilda-effektus és hatása

A tudományos történész, Margaret W. Rossiter 1993-ban Matilda Gage után nevezte el a Matilda-effektust, hogy azonosítsa azt a társadalmi jelenséget, amikor a női tudósok indokolatlanul kevesebb elismerést kapnak a tudományos munkájukért, mint amit valójában érdemelnek. A Matilda-effektus a Matthew-effektus szükségszerű következménye, amelyet Robert K. Merton szociológus fogalmazott meg.[4] Gage pályafutásáról könyvet írt Charlotte M. Shapiro és Sally Roesch Wagner is.[5][6][7]

Válogatott publikációi

  • "Is Woman Her Own?", The Revolution, 1868. április 9., szerk. Elizabeth Cady Stanton, Parker Pillsbury. 215–216. o.
  • "Prospectus", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1878 május, 1. o.
  • "Indian Citizenship", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1878 május, 2. o.
  • "All The Rights I Want", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1879 január, 2. o.
  • "A Sermon Against Woman", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1881 szeptember, 2. o.
  • "God in the Constitution", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1881 október. 2. o.[8]
  • "What the government exacts", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1881 október, 2. o.[8]
  • "Working women", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1881 október, 3. o.[8]
  • Woman As Inventor, 1870, Fayetteville, NY: F.A. Darling
  • History of Woman Suffrage, 1881, Cady Stanton, E., Anthony, S.B., Gage, M. E. J., Harper, I.H. (újrakiadás: 1985, Salem NH: Ayer Company)
  • The Aberdeen Saturday Pioneer, 1891 március 14 és 21, szerkesztő és vezércikkek írója
  • Woman, Church and State, 1893 (újrakiadás: 1980, Watertowne MA: Persephone Press)

Jegyzetek

  1. Report of the International Council of Women: Assembled by the National Woman Suffrage Association, Washington, D.C., U.S. of America, March 25 to April 1, 1888. R. H. Darby, printer, 1888
  2. White 1921, 244. o.
  3. [1]
  4. (1993. április 30.) „The Matthew Matilda Effect in Science”. Social Studies of Science 23 (2), 325–341. o. DOI:10.1177/030631293023002004. ISSN 0306-3127.  
  5. Matilda Joslyn Gage: She Who Holds the Sky - Matilda Joslyn Gage Foundation. www.matildajoslyngage.org . Breakthrough Design Group, 1998 [2019. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 17.)
  6. Wagner 2003, 1. o.
  7. Shapiro 2013, 1. o.
  8. a b c Brammer 2000, 126. o.

Források

  • Brammer, Leila R.. Excluded from Suffrage History: Matilda Joslyn Gage, Nineteenth-century American Feminist. Greenwood Press (2000. január 1.). ISBN 978-0-313-30467-5 
  • Clark, Elizabeth B..szerk.: John Frederick Wilson: Women and Religion in America, 1870–1920, Church and State in America: The Colonial and early national periods, Church and State in America: A Bibliographic Guide. ABC-CLIO, 394. o. (1986). ISBN 9780313252365 
  • Gordon, Linda. Woman's body, woman's right: birth control in America. Penguin Books (1990). ISBN 978-0-14-013127-7 
  • Hamlin, Kimberly A.. From Eve to Evolution: Darwin, Science, and Women's Rights in Gilded Age America. University of Chicago Press, 49. o. (2014. május 8.). ISBN 9780226134758 
  • Harrison, Victoria S.. Religion and Modern Thought. Hymns Ancient and Modern, 278–9. o. (2007). ISBN 9780334041269 
  • Patrick, Lucia. Religion and revolution in the thought of Matilda Joslyn Gage (1826–1898). Florida State University (1996) 
  • From Suffrage to the Senate: An Encyclopedia of American Women in Politics, Volume 1: A-M. Santa Barbara, CA: ABC-CLIO, 287. o. (1999. április 30.). ISBN 0874369606 
  • Shapiro, Charlotte M.. Searching for Matilda: Portrait of a Forgotten Feminist. Charlotte M. Shapiro (2013. március 2.). ISBN 978-0-615-77232-5 
  • Snodgrass, Mary Ellen. The Civil War Era and Reconstruction: An Encyclopedia of Social, Political, Cultural and Economic History. Routledge (2015. március 26.). ISBN 978-1-317-45791-6 
  • Wagner, Sally Roesch. The Wonderful Mother of Oz. Matilda Joslyn Gage Foundation (2003) 

További információk

  • A Matilda Joslyn Gage Alapítvány
  • Matilda Joslyn Gage akarata
  • Matilda Joslyn Gage papírok, 1840-1974. Schlesinger Könyvtár , Radcliffe Intézet, Harvard Egyetem.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Matilda Joslyn Gage című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Sablon:National Women’s Hall of Fame
  • m
  • v
  • sz
A National Women’s Hall of Fame (Nemzeti Női Hírességek Csarnoka) tagjai
1970–1979
1973
1976
1979
  • Dorothea Dix
  • Juliette Gordon Low
  • Alice Paul
  • Elizabeth Bayley Seton
1980–1989
1981
1982
1983
1984
1986
1988
1990–1999
1990
1991
1993
  • Ethel Percy Andrus
  • Antoinette Blackwell
  • Emily Blackwell
  • Shirley Chisholm
  • Jacqueline Cochran
  • Ruth Colvin
  • Marian Wright Edelman
  • Alice Evans
  • Betty Friedan
  • Ella Grasso
  • Martha Wright Griffiths
  • Fannie Lou Hamer
  • Dorothy Height
  • Dolores Huerta
  • Mary Jacobi
  • Mae Jemison
  • Mary Lyon
  • Mary Mahoney
  • Wilma Mankiller
  • Constance Baker Motley
  • Georgia O’Keeffe
  • Annie Oakley
  • Rosa Parks
  • Esther Peterson
  • Jeannette Rankin
  • Ellen Swallow Richards
  • Elaine Roulet
  • Katherine Siva Saubel
  • Gloria Steinem
  • Helen Stephens
  • Lillian Wald
  • Madam C. J. Walker
  • Faye Wattleton
  • Rosalyn S. Yalow
  • Gloria Yerkovich
1994
1995
1996
1998
2010–2019
2011
  • St. Katharine Drexel
  • Dorothy Harrison Eustis
  • Loretta C. Ford
  • Abby Kelley Foster
  • Helen Murray Free
  • Billie Holiday
  • Coretta Scott King
  • Lilly Ledbetter
  • Barbara A. Mikulski
  • Donna E. Shalala
  • Kathrine Switzer
2013
2015
  • Tenley Albright
  • Nancy Brinker
  • Martha Graham
  • Marcia Greenberger
  • Barbara Iglewski
  • Jean Kilbourne
  • Carlotta Walls LaNier
  • Philippa Marrack
  • Mary Harriman Rumsey
  • Eleanor Smeal
2017
  • Matilda Cuomo
  • Temple Grandin
  • Lorraine Hansberry
  • Victoria Jackson
  • Sherry Lansing
  • Claire Booth Luce
  • Aimee Mullins
  • Carol Mutter
  • Janet Rowley
  • Alice Waters
2019
2020–2029
2020
2021
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 52591635
  • LCCN: n80038097
  • ISNI: 0000 0000 8232 3663
  • GND: 123227704
  • LIBRIS: 382684
  • SUDOC: 084149493
  • BNE: XX1709775
  • KKT: 01038679
  • irodalom Irodalomportál
  • politika Politikaportál
  • USA USA-portál