Mecsekszabolcs

Mecsekszabolcs
A pécsszabolcsi Magyarok Nagyasszonya római katolikus plébániatemplom
Közigazgatás
Település	Pécs
Városhoz csatolás	1947
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Mecsekszabolcs Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 06′ 37″, k. h. 18° 16′ 09″46.110208333333, 18.26916666666746.110208°N 18.269167°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 37″, k. h. 18° 16′ 09″46.110208333333, 18.26916666666746.110208°N 18.269167°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecsekszabolcs témájú médiaállományokat.

Mecsekszabolcs (korábban Szabolcsfalu, Pécsszabolcs vagy egyszerűen Szabolcs, németül Seibolds) egykor önálló község, 1947 óta Pécshez tartozik. Meszestől északkeletre található. Lakóinak száma 1910-ben 4081 fő volt.

Nevének eredete

A Szabolcs név puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Szabolcs személynév etimológiája nincs tisztázva. Némelyek egy szláv személynévre vezetik vissza. Szabolcs vezérről (fejedelemről) monda is maradt fenn.^[1]

Története

Szabolcs középkori falu a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt.^[2] A Baranya vármegyei levéltárban őrzött török adófizetési defterek alapján tudjuk, hogy a faluban 23 ház állt, amelyekből 22 volt lakott. A 19. század közepéig csak rövid ideig volt nem magyar anyanyelvű lakosa. A század utolsó harmadában kezdtek itt német és cseh nyelvű bányászok letelepedni. Az akkori új lakótelepek és bányák (aknák) a magyar nevükön kívül német nevet is kaptak.^[3] Szabolcs területén a 19. század végén indult meg a kőszénbányászat és ekkorra tehető a külföldről érkező gránërok letelepedése.

István-akna bányatelep

A Gróf Széchenyi István-akna épületeit a 20. század elején építették (1906) a Duna Gőzhajózási Társaság megrendelésére. Az 1925-ben épült bányatelephez aknaház, aknatorony, kompresszorház és kapcsolóház tartozik, amelyeket Gut Árpád és Gergely Jenő irodája terveztek. Az aknaház négy külön tömegből áll össze a különböző funkcióknak megfelelően. A földszinten történt a szén és a bányászok fogadása. A középső teraszos részből emelkednek ki a torony vasbeton pillérei. A manzárd tetős torony három felső szintjén helyezkednek el a szállítógépek. Az aknatoronytól délre áll a kompresszorház, keleti oldalához híddal kapcsolódik a kapcsolóház. Az akna keleti felén álló eredeti épületektől nyugatra és délre voltak az István II. akna épületei, amelyeket a közelmúltban lebontottak. István-akna is a rendszerváltás után felszámolt bányászati létesítmények sorsára jutott. István-akna 2004-ig üzemelt. Az István akna egy évtizede használaton kívül van, az épületek üresen állnak, állaguk romlik.^[4]

A dombos területen fekvő őrizetlenül hagyott ipari műemlék Mecsekszabolcstól északkeletre helyezkedik el, azonban közigazgatásilag ahhoz a városrészhez tartozik. A Szent-István akna megközelíthető helyi járatokkal, a 12-es és a 80-as buszjárattal valamint a Széchenyi akna a 11-es járattal. Szent István akna egykor egy virágzó bányásztelepülés volt, olyan mint például ma a Kertváros egy része. Ma már csak egy "elfelejtett" városrész.^[5]

Nevezetes szülöttei és lakói

• Itt született Fekete (Nagy) Béla [1905.április 5. - 1983. november 30.). Apja Fekete Jenő bányamérnök, Anyja Riedl Olga mérnök, szobrász. A Kommunista Párt tagja volt 1941 és 1948 között, majd a Szocialista Művészcsoport tagja lett (1940-1945). Az Európai Iskola tagja volt (1945-1947), amely után az Ipartervben dolgozott (1948-65í9, ipari létesítményeket tervezett. 1944-ben élettársával Barta Évával több száz zsidó személyt mentettek meg általuk készített hamis dokumentumokkal, ahogy keresztényeket is, hamis katonai szabadság levelekkel, nyílt parancsokkal. 2012-ben posztumusz nyerte el a Yad Vashem intézet "Világi Igaza" kitüntetést.
• Itt született 1913. augusztus 17-én Kurnik Ernő agrármérnök, növénynemesítő, az MTA tagja.
• Garai József bányamérnök
• Itt született 1946. október 16-án Gráf József magyar üzemmérnök, politikus, az első és a második Gyurcsány-kormány, valamint a Bajnai-kormány földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere.

Közlekedése

Mecsekszabolcson áthalad a 66-os főút. Autóbusszal a városrész déli sarkát el lehet érni a 2A- járattal, a falu központjáig jár a 2-es járat, míg az északi területekre a 12-es, és a 4-es járatokkal lehet eljutni.

Jegyzetek

Források

További információk

• hivatalos oldal
• István-akna bányatelep, 2008. november 9. (Hozzáférés: 2014)

Kapcsolódó szócikkek

• Víztorony (Siófok) – Gergely Jenő és Gut Árpád egy másik alkotása