Merzovics

Merzovics (Mrzović)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Szemelce
Jogállás	falu
Irányítószám	32284
Körzethívószám	(+385) 31
Népesség
Teljes népesség	504 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	104 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 19′ 41″, k. h. 18° 35′ 31″45.328, 18.59245.328000°N 18.592000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 41″, k. h. 18° 35′ 31″45.328, 18.59245.328000°N 18.592000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Merzovics (horvátul: Mrzović, németül: Merschovitz) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Szemelcéhez tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 26, közúton 38 km-re délre, Diakovártól légvonalban 14, közúton 22 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Diakovári síkon fekszik.

Története

A település valószínűleg a török uralom idején keletkezett, de eredeti lakossága 1683-ban menekülésre kényszerült, amikor a Bécs ellen vonuló török sereg feldúlta. Ezután 1710-ig a falu helyén pusztaság volt. Ekkor Boszniából 12 pravoszláv szerb család települt be ide, de 1750-ig ők is elhagyták a települést és a környező, pravoszlávok lakta falvakba távoztak. Ezután Boszniából újabb katolikus és pravoszláv lakosság érkezett. 1758-ban már 39 lakott ház állt a településen és nem sokkal ezután Észak-Boszniából újabb horvát családokat telepített be a falu akkori földesura a diakovári püspök. A század végére a lakosság száma újból csökkent. 1802-ben mindössze 20 ház állt itt 181 lakossal.

Az első katonai felmérés térképén „Mersovics” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Merzovich” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Merzovich” néven 88 házzal, 513 katolikus és 31 ortodox vallású lakossal találjuk.^[3] A 19. század második felében 1860-tól Bácskából német családok települtek be lényegesen megváltoztatva a lakosság összetételét.

A településnek 1857-ben 513, 1910-ben 886 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 49%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német lakosságot, a helyükre a háború után az ország különböző részeiről érkezett horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 603 lakosa volt.

Lakossága

Gazdaság

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a gyümölcs- és szőlőtermesztés.

Nevezetességei

Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1974-ben épült. A délszláv háború során megrongálódott, de a háború után helyreállították. A verbicei plébánia filiája.

Oktatás

A településen a szemelcei „Josip Kozarac” elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport

• NK „Naprijed” Mrzović labdarúgóklub.
• ŠRU „Som” Mrzović sporthorgász egyesület.

Egyesületek

„Sunce” humanitárius egyesület

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Ivan Knezović: Prilog antičkoj arheološkoj topografiji Đakovštine – Zbornik Muzeja Đakovštine 2005. 61-90. old. (horvátul)
• Az elemi iskola honlapja (horvátul)