Újbolmány
| Újbolmány (Novi Bolman) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Kácsfalu |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31323 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 83 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 87 m |
| Terület | 25,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 43′ 30″, k. h. 18° 32′ 24″45.725, 18.5445.725000°N 18.540000°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 30″, k. h. 18° 32′ 24″45.725, 18.5445.725000°N 18.540000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Újbolmány (horvátul: Novi Bolman, szerbül: Нови Болман) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Kácsfaluhoz tartozik.
Fekvése
Eszéktől légvonalban 21, közúton 29 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re Baranyában, a Drávaszög nyugati részén elterülő síkságon fekszik.
Története
A település a 19. század közepén keletkezett Bolmány határában, a Kácsfaluról Bolmányra menő út mentén, az Esterházy család birtokán. 1900-ban 15, 1910-ben 12 lakosa volt. Bolmánnyal együtt Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. A háború végére a falu teljesen elnéptelenedett.
1946-ban az ország más részeiről szállítottak ide szerb családokat. A szerbek főként a Banija és a Kordun vidékéről érkeztek. 1948-tól számít önálló településnek. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint 215 főnyi lakosságának 76%-a szerb, 7%-a horvát, 7%-a jugoszláv, 6%-a magyar nemzetiségű volt. 1991 augusztusában a jugoszláv hadsereg által támogatott szerb szabadcsapatok elűzték a falu nem szerb lakosságát, akik Eszékre, vagy Magyarország felé menekültek. A horvátok és magyarok házaiba szerbek költöztek. A menekültek csak 1998-ban térhettek vissza. A településnek 2011-ben 122 lakosa volt, akik többségben mezőgazdasággal foglalkoztak.
Népessége
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 15 | 12 | 0 | 0 | 347 | 289 | 293 | 236 | 219 | 215 | 129 | 122 |
(1900-ban és 1910-ben településrészként. 1921-ben és 1931-ben lakosságát Bolmányhoz számították.)
Gazdaság
A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A második katonai felmérés térképe
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- Petres Zsuzsanna - Miro Gardaš - Jelena Roškar: Nagybirtokok Baranyában a 18-19. században
Horvátország-portál
Földrajzportál
