Moldoványi István : Élete, Írásai, Munkái, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Moldoványi István

Moldoványi István

Született	1871. április 9.^[1] Balassagyarmat
Elhunyt	1916. augusztus 2. (45 évesen)^[1] Budapest^[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	vegyészmérnök Police inspector
A Wikimédia Commons tartalmaz Moldoványi István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Retteghi Moldoványi István (Balassagyarmat, 1871. április 9. – Budapest, 1916. augusztus 2.) bölcseleti és jogi doktor, vegyészmérnök, királyi iparfelügyelő.

Élete

Moldoványi Sándor és Preyer Irma fia. Középiskoláit a budapesti piaristák főgimnáziumában, az egyetemet szintén Budapesten végezte és itt avatták doktorrá. 1892-ben az egyetem I. kémiai intézetében állami vegyésznövendék lett. 1894-ben a földművelési minisztérium megbizásából hosszabb külföldi úton az agrikultur-kémiát tanulmányozta. Az 1894. VIII. nemzetközi közegészségügyi kongresszuson mint a 19. szakosztály titkára működött. 1896-ban a kereskedelemügyi minisztériumban államszolgálatba lépett, majd királyi iparfelügyelő volt Budapesten. Neje Mensshengen Sarolta (1874-1936) volt, akivel 1901. június 22-én kötött házasságot Bécsben.

Írásai

Cikkei a Gyógyszerészi Közlönyben (1892. A fény kémiai hatásáról, A czukrok synthesise, A fajsúly meghatározás néhány módja); a Gyógyszerészi Hetilapban (1892. A gyógyszerek vizsgálhatásáról, 1893. A titkos szerekről); a Természett. Közlönyben (Pótfüzet 19. 1892. Az elektrolyzisről); a Közgazdasági Szemlében (1896. A socialisztikus irodalom Olaszországban); a Közigazgatási s jogi Lexikonnak is munkatársa volt.

Munkái

Adatok a jód oldhatóságához. Bpest, 1892. (Doktori értekezés).
A tincturákról. Tekintettel a magy. gyógyszerkönyvre. Bpest, 1893. (Különny. a Gyógyszerészi Közlönyből).
Az extractumokról. Tekintettel a magyar gyógyszerkönyvre. Bpest, 1894. (Különny. a Gyógyszerészi Közlönyből).
Az első magyar orvosi könyv. Bpest, 1894. (Különny. az Orvosi Hetilapból).
A közgazdasági válság-elméletek története. Bpest, 1897.
Die Entstehung der Monarchie in Ungarn. Bpest, 1898.
A munkások érdekképviselete. Bpest, 1898.
Ipari törvénytár. Az iparra vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megbizásából. Bpest, 1898. Két kötet.
A magyar iparfelügyelői intézmény fejlődése. Bpest, 1899.
Az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről. Bpest, 1899.
1893. évi XXVIII. törvényczikk. Az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről. Magyarázatokkal és jegyzetekkel ellátva. Bpest, 1899.
A bécsi községi munkaközvetítő intézet. Bpest, 1899. (A 7., 9., 10. és 12. sz. munkák különnyomatok a Magyar Iparból).
Az iparos és kereskedelmi segédszemélyzet jogviszonya a munkaadóhoz. Bpest, 1900. (Különny. a Jogi Lexikonból).

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség → Nógrád vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., Országos Monografia Társaság, [1911].
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája I–V., Natura–Tellér Kft.–Heraldika, Budapest, 1990–1999
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János