Monspart Sarolta

Monspart Sarolta
A Budapest folyóirat 1980. évi májusi számában (Csigó László felvétele)
Született	1944. november 17. Budapest
Elhunyt	2021. április 24. (76 évesen)[1]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Feledy Péter
Gyermekei	Feledy Botond
Foglalkozása	tájfutó síelő maratoni futó edző
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Testnevelési Főiskola (–1979)
Sírhelye	Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Monspart Sarolta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Női Tájfutás Világbajnokság arany 1972 Staré Splavy egyéni ezüst 1970 Eisenach váltó bronz 1976 Aviemore váltó

Monspart Sarolta (Budapest, 1944. november 17. – 2021. április 24.)^[2] a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ^[3] tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, sífutásban hatszoros magyar bajnok. Az első nő Európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot. Aktív sportpályafutását kullancs okozta betegség (enkefalitisz) szakította meg. Ezt követően nőket buzdított arra, hogy egészségesen éljenek, és ennek egyik lehetséges módja a futás.

Élete

1963-ban érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. 1960-ban a Budapesti Pedagógus színeiben kezdett komolyan futni, 1969-ben igazolt át a Budapesti Spartacushoz. 1964 és 1977 között sorozatban 14 magyar egyéni bajnoki címet nyert tájfutásban. Ezen felül 9 váltó és 11 csapat bajnoki címet szerzett így összességében 34-szeres tájfutó magyar bajnok.

Telente sem pihent, sífutásban a Vasas SC versenyzőjeként begyűjtött hat magyar bajnoki címet. A nagy sikert az 1970-es évek hozták meg számára, 1972-ben első nem skandinávként győzött a Csehszlovákiában rendezett tájfutó világbajnokságon. 1976-ban első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutó versenyt, az O-Ringent. 1978-ban Atlantában a maratoni futás nem hivatalos világbajnokságán ezüstérmes lett. Ugyanebben az évben kullancsencephalitis betegítette meg, amelybe majdnem belehalt. 6 nap kóma, hat hét intenzív ápolás után felépült, de részben béna maradt a jobb lába, ennek ellenére haláláig aktív sportéletet élt és az élsport helyett a sportdiplomáciai karrierjébe fektette energiáit.^[4]

„Nem ez a döntő. Sokan elmondják, mennyit imádkoztak értem 1978-ban, amikor egy hétig mentem a halál felé. Két erdészbácsi meghalt mellettem az intenzív kórteremben. Valószínűleg az én élsportoló szervezetem sokkal jobban tudott regenerálódni. Nem élek vissza a betegségemmel, de élek vele. Elmondom, hogy tessék itt vagyok, sánta vagyok, mégis tartom magam. És ha a szkeptikusok még azt is látják, hogy a nagy fenekű Mariska néni gyalogol velem, akkor ők is könnyebben elindulnak.”

– Monspart Sarolta^[5]

Két diplomát is szerzett: elvégezte az ELTE Természettudományi Kar matematika–fizika tanári szakát,^[6] és a Testnevelési Főiskola sportvezető és szakedző szakát. Az Országos Egészségfejlesztési Intézetben dolgozott, egyebek mellett a Johan Béla Népegészségügyi Programban vett részt, az Avon országos női mozgásprogram szakmai vezetője, továbbá a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke volt 2004 októberéig.

Az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózata néven időskorúaknak népszerűsítette a mozgást, továbbá három kerületben vezetett gyaloglóklubot.

2003. június 23-án Mádl Ferenc köztársasági elnök érdeméremmel ismerte el munkásságát.

Két ízben volt jelölt a Nemzet Sportolója címre, amikor Puskás Ferenc, majd Zsivótzky Gyula halálával a tizenkét hely egyike megüresedett.^[7] 2010-ben Prima Primissima díjban részesült.

2020. április 21-én hivatalosan is tagja lett a Nemzet Sportolói társaságnak,^[8] miután Székely Éva halálát követően a testület tagjai őt javasolták maguk mellé tizenkettedik tagnak,^[9] de a megtisztelő címet csak alig egy évig viselhette, ui. 2016 óta rákos megbetegedéssel küzdött.^[4]

2021. május 3-án kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben.^[10]

A Fővárosi Közgyűlés döntése szerint 2021. szeptember 1-től a Margit-szigeti futókör a nevét viseli.^[11]

Kötetei

• Miltényi Márta–Monspart Sarolta: A futás csodálatos világa, illusztráció: Ránky Ernő, táblázatok, térképek: Bodor Piroska és Olgyay Gézáné; Sport, Budapest, 1990
• Így csináljuk mi! szöveggyűjtemény, összeállította: Horváth Nikoletta, felelős szerkesztő: Monspart Sarolta, Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület, Budapest, 1998
• Feketes Krisztina–Fébó Éva–Monspart Sarolta: A testedzésben gazdag életmód világnapjai, Országos Egészségfejlesztési Központ, Budapest, 2002
• Fekete Krisztina–Kishegyi Júlia–Monspart Sarolta: A szív konyhájának receptkönyve, Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 2004
• 50 év futás, 1960–2010 Monspart Saroltának írtuk, szerkesztette: Korik Vera, Hegedüs Ágnes, Hegedüs András; Ábel Térképészeti Kft., Budapest, 2010

Díjak, elismerések

• Kétszer kapta meg a Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem arany fokozatát
• Kiváló Sportoló
• Érdemes Sportoló
• Fair Play-díjas
• Az év magyar tájfutója (1971–1977)
• Mesteredző (1989)
• Köztársasági elnök érdemérem (2003)
• A Nemzeti Sportszövetség Életműdíja (2006)
• Príma díj (2010)
• MOB Nők sportjáért különdíj (2012)^[12]
• MOB Fair Play-díj, szabadidősport kategória (2014)
• A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2018)^[13]
• Hegyvidék díszpolgára (2019)^[14]
• A Nemzet Sportolója (2020)

Családja

Férje, Feledy Péter televíziós szerkesztő és műsorvezető. Fiuk, Feledy Botond, aki 1981-ben született, édesapjához hasonlóan jogi diplomát szerzett.^[15]

Emlékezete

• 2021-ben róla nevezték el a Margit-sziget parti sétányain kiépített futókört^[16]
• Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítvány
• Monspart Sarolta-díj az idősekért
• Monspart Sarolta-díj a tájfutásért
• Emléktáblája a Normafánál (2023)^[17]

Jegyzetek

További információk

• Megszállottak klubja
• Országos Egészségfejlesztési Intézet
• A futás nagyasszonya
• /monspart-sarolta-60-eves-kor-utan-