Morbitzer Nándor

Morbitzer Nándor
SzületettMorbitzer Nándor Mátyás
1878. február 5.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1950. június 1. (72 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaUdvardy Mária
(h. 1899–1950)
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Morbitzer Nándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Morbitzer Nándor, teljes nevén Morbitzer Nándor Mátyás (Budapest, 1878. február 5. – Budapest, 1950. június 1.)[2] építészmérnök, építőmester (a Mérnöki Kamara tagja, törvényszéki hites szakértő, volt székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag), Morbitzer Dezső kertészmérnök testvére.

Életpályája

Morbitzer Mátyás és Taronne Ilona (1850–1927) fiaként született. Tanulmányainak befejezése után 1899-ben, néhai Czigler Győző műegyetemi tanár műépítész irodájában dolgozott, majd mesterének halála után önálló tervezőirodát nyitott.

Az első világháború alatt a pénzügyminisztériumban az építkezési osztályt vezette. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának több cikluson át tagja volt, a Mérnöki Kamara és számos tudományos, valamint társadalmi egyesület tagja. A Thék Endre Butor- és Zongoragyár r.-t. ügyvezető igazgatója.

Számos alkotása Vas Józseffel való együttműködésben, Kiskunfélegyházán valósult meg. Ezek közül kiemelkedik a városháza.[3]

Felesége Udvardy Mária volt, Udvardy Ferenc és Pfeifer Janka lánya, akivel 1899. november 25-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[4] Gyermekük Morbitzer Andor.

Ismert épületei

  • 1901: Erzsébet királyné-szanatórium, Budakeszi (Czigler Győzővel és Korb Flórissal)[5][6]
  • 1905: elemi iskola, Kiskunfélegyháza[7]
  • 1906–1908: Constantinum leánynevelőintézet, Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor u. 2. (Vas Józseffel, bővítés: 1916)[6][7][8]
  • 1906–1911: Városháza, Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 1. (kivitel: 1909–1911)[6][7][8][9][10]
  • 1909: Községi Takarékpénztár, Kiskunfélegyháza[7]
  • 1909–1910: kislakásos bérház, Budapest, Berzenczey[11] (ma: Hegedüs Gyula) u. 90. (Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében épült)[6][12][13][14]
  • 1910: Bányai-ház, Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 12. (Vas Józseffel)[8]
  • 1911: Kultúrpalota, Kiskunfélegyháza[7]
  • 1911: Weisz Samu bérháza, 1096 Budapest, Thaly Kálmán utca 50.[15]
  • 1912–1913: Első Kiskunfélegyházi Kenyérgyár, Kiskunfélegyháza, Kilián u. 3. (elpusztult)[7][8]
  • 1914: Közvágóhíd, Kiskunfélegyháza[6][7]
  • ?: Színház és szálloda, Léva, Fő tér[6][8]
  • ?: városi bérház, Kiskunfélegyháza
  • ?: Székesfővárosi sertésvágóhíd bél- és zsirfeldolgozó épületei, Budapest, Gubacsi út 6/a-b.

Kivitelezései

Mint építőmester-vállalkozó ő végezte a székesfővárosi sertésbizományi és állatvásárpénztár épületét, a székesfőváros Rozgonyi utcai háromemeletes kislakásos bérházát a „NyUKOSz Otthon" szövetkezet háromemeletes lakóépületét, a székesfőváros kenesei üdülőtelep gazdasági épületeit, a Weisz Ármin fogaskerékgyár vasbeton műhely építését, a székesfővárosi Üllői uti elemi iskola építését, ezenkívül több fővárosi és vidéki bérház és családi ház kivitelezését.[6]

Nevéhez fűződik a kiskunfélegyházai Sarlós Boldogasszony-templom renoválása.[6]

Tervben maradt épületei

  • 1900: Klotild-telep kaszinója, Piliscsaba (II. díj)[8]
  • 1908: Közgazdasági Takarékpénztár, Kiskunfélegyháza[16]
  • 1917: József Fiúárvaház, Budapest[17]
  • ?: Községház, Kiskunmajsa (II. díj)

Képtár

  • Bányai-ház, Kiskunfélegyháza (részlet)
    Bányai-ház, Kiskunfélegyháza (részlet)
  • Bányai-ház, Kiskunfélegyháza (részlet)
    Bányai-ház, Kiskunfélegyháza (részlet)
  • Székesfővárosi_kislakásos_bérház
    Székesfővárosi_kislakásos_bérház
  • Székesfővárosi_kislakásos_bérház (részlet)
    Székesfővárosi_kislakásos_bérház (részlet)
  • Városháza, Kiskunfélegyháza
    Városháza, Kiskunfélegyháza
  • Városháza, Kiskunfélegyháza (részlet)
    Városháza, Kiskunfélegyháza (részlet)
  • Városháza, Kiskunfélegyháza (részlet)
    Városháza, Kiskunfélegyháza (részlet)
  • Táby József-féle ház
    Táby József-féle ház
  • Táby József-féle ház (részlet)
    Táby József-féle ház (részlet)
  • Constantinum, Kiskunfélegyháza
    Constantinum, Kiskunfélegyháza
  • Constantinum, Kiskunfélegyháza (részlet)
    Constantinum, Kiskunfélegyháza (részlet)

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi állami halotti akv. 331/1950. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  3. ↑ http://epa.oszk.hu/01600/01639/00009/pdf/EPA01639_elso_szazad_2013_tavasz_103-135.pdf
  4. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1135/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  5. ↑ https://multidezoepiteszet.blog.hu/2018/10/09/tuberkulozisos_beteg_gyogyitasa_a_szazadelon_az_erzsebet_kiralyne_szanatoriumban
  6. ↑ a b c d e f g h Szentmiklóssy, i. m.
  7. ↑ a b c d e f g Déry, i. m., 106. o.
  8. ↑ a b c d e f Gerle, i. m., 148. o.
  9. ↑ https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/8928/morbitzer-nandor
  10. ↑ https://www.academia.edu/5016685/A_kiskunf%C3%A9legyh%C3%A1zi_v%C3%A1rosh%C3%A1za_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9nek_st%C3%ADlus%C3%A1nak_%C3%A9s_recepci%C3%B3j%C3%A1nak_n%C3%A9h%C3%A1ny_k%C3%A9rd%C3%A9se
  11. ↑ Nem azonos a mai (Budapest IX. kerület) Berzenczey utcával.
  12. ↑ Déry, i. m., 162. o.
  13. ↑ https://bpkep.fszek.hu/CorvinaWeb?pagesize=60&view=long&sort=0&page=0&perpage=0&action=look&actualsearchset=FIND+idno+AN066324A&actualsort=0&language=&currentpage=result&text0=&index0=&whichform=cclsearchpage&showmenu=&itemOrder=&itemOrderAD=&edocOrder=ROWNUM&edocOrderAD=a&resultview=long&recnum=810364&marcposition=29&text0=&index0=&ccltext=&resultsize=1
  14. ↑ http://kiskunfelegyvaroshaza.blogspot.com/2011/06/kirandulas-berzenczey-utcakba.html
  15. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=thaly-u-50&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
  16. ↑ http://kiskunfelegyvaroshaza.blogspot.com/2011/05/karvaly-gyula.html
  17. ↑ Magyar Épitőművészet XV. évfolyam, 7-9. szám.

Források

  • (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932) 863. old.
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
  • Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, ISBN 963-00-3490-5

Kapcsolódó szócikkek

Nemzetközi katalógusok
  • Művészet Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap