Mozgólépcső
A mozgólépcső a hagyományos lépcsőnek olyan gépesített változata, ahol az embernek nem kell lépnie, mert a lépcsőfokokat motor mozgatja, így a szintkülönbség legyőzése egyszerűbb. Általában metróban és bevásárlóközpontokban (elvétve lakóházakban is) használják, az utazás, illetve a vásárlás megkönnyítése érdekében. Körülbelül 30 méter/perces sebességgel közlekedik, bár ez a különböző rendeltetésűeknél eltérhet.
Története
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Egyéb fajták
- Mozgójárda: működési elve hasonló a mozgólépcsőéhez, viszont itt nincsenek lépcsőfokok, az egész járda egy síkban van. Előnye, hogy könnyebb rajta nagyobb csomagokat, eszközöket (például babakocsit vagy bevásárlókocsit) szállítani. Hátránya, hogy meredeksége nem olyan nagy, mint a mozgólépcsőé, így ugyanannyi szintkülönbség legyőzéséhez több helyre van szükség.
- Korlátlift: mozgáskorlátozott emberek részére készül, például a budapesti Millenniumi Földalatti Vasút (MILFAV) megállóhelyein található ilyen eszköz. Lényege, hogy a szokványos lépcső mellett, annak szinte a korlátján helyezkedik el, és azok az utasok, akiknek ehhez van kulcsuk, tudják használni a körülbelül 1 m2-es, négyzet alakú lapot, melyet motor működtet. A korlátlift lapja inaktív állapotban felhajtható, így kevesebb helyet foglal. A MILFAV korlátliftjeihez kulcsot elméleti és gyakorlati vizsga után lehet kapni. A vizsgára a BKV Utazási feltételeiben leírt helyen kell jelentkezni.
- Egy amerikai hipermarketben külön mozgólépcsőt építettek a bevásárlókocsik részére.[1]
Magyarországon
Előírások a BKV mozgólépcsőinek használatával kapcsolatban
A mozgólépcsőt többnyire csak saját felelősségre lehet használni. A metró állomásain lévőknél illik a lépcső jobb oldalára állni, hogy a bal oldalon a siető utasok el tudjanak haladni. A mozgólépcső mellett vészfékek vannak elhelyezve, ezeket indokolatlanul használni tilos. A kapaszkodás megkönnyítése érdekében a mozgólépcső mindkét oldalán vele együtt haladó gumikorlátok vannak; vigyázni kell, hogy az ember keze ne kerüljön a gumikorlát alá. A gumikorláton csomagot szállítani tilos.[2]
Különlegességek
- 1931-ben a budapesti Corvin Áruházban helyezték üzembe Magyarország első mozgólépcsőjét.
- 1956–1973-ig a Budapesti Gyermekvasút Hűvösvölgy végállomását a BKV végállomással mozgólépcső kötötte össze (az első kültéri mozgólépcső volt Magyarországon).[3] Ezt az éppen szolgálatban lévő úttörővasutasok üzemeltették. Később, az M2-es metró első szakaszának átadása (1970) után a mozgólépcső már nem volt különlegesség, a berendezést eltávolították.
Jegyzetek
- ↑ Bevásárlókocsi mozgólépcső. [2010. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 31.)
- ↑ BKV ZRt. Utazási Feltételei, 2.2-es pontban található a mozgólépcsőkről szóló rész. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 31.)
- ↑ A Gyermekvasút és mozgólépcsőjének története. [2009. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 31.)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Mozgólépcső témájú médiaállományokat.
- A BKV ZRt. Utazási feltételeiben Archiválva 2010. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben a mozgólépcső használata a 2.2-es pontban van leírva
- Gyermekvasút volt mozgólépcsője
- Otis mozgólépcsőgyár weboldalán a mozgólépcső története
- Metrós mozgólépcsők
Kapcsolódó szócikk
 | Ez a technikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
 | Ez a közlekedéssel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Közlekedésportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
