Munkásőrség

Munkásőrség
Alapítva1957. január 29.
Megszűnt1989. október 20.
SzékhelyBudapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Munkásőrség témájú médiaállományokat.
A VII. kerületi munkásőregység zászlóavató ün­nepsége Budapesten (1957)
Munkásőrök sorakoznak a vastag csőköpennyel ellátott, csigatáras PPS–41[1] géppisztolyaikkal 1972-ben
Az 1958-as április 4-i katonai díszszemle nézőközönsége és a munkásőrsorfal a Dózsa György út 68. előtt
A Munkásőrség karszalagja
Munkásőr rendezvény a Láng Gépgyárban 1977-ben

A munkásőrség a levert 1956-os forradalom után, a szocialista hatalmi rendszer támogatására Magyarországon létrehozott, közvetlen pártirányítás alatt álló félkatonai szervezet volt. A forradalom rendfenntartójaként ott voltak minden párt- és állami ünnepségen. A munkásőrök civil foglalkozással rendelkező, a kommunista hatalom iránt elkötelezett párttagok voltak, akik munkájuk mellett vállalták a munkásőri feladataikat. A rendszerváltás folyamata során (a Németh-kormány kezdeményezésére) jogutód nélkül, törvénnyel feloszlatták.

Története

Előzmények

A munkásőrséghez hasonló szervezetek már 1956 előtt is léteztek a szocialista országokban, részben a második világháborút lezáró békeszerződések kijátszására (mint az NDK-beli Kampfgruppe osztagok[2]), részben hogy fegyveres erőknél jobban aktivizálható, irreguláris „népi” csoportok álljanak rendelkezésre (Lidové Milice, Csehszlovákia).

Megalakulása

A munkásőrséget az 1956-os forradalom leverése után alakította a szovjet ellenőrzés alatt álló Kádár János vezette magyar pártvezetés, annak érdekében, hogy a párthoz hű, megbízható fegyveres testületet hozzanak létre, ami mintegy párthadseregként segít a forradalomhoz hasonló események megakadályozásában. Az 1956-os forradalom leverését követően az erőszakszervezetek rendszerét átalakították: Létrehozták a Fegyveres Erők és Közbiztonsági Ügyek Minisztériumát, amely a Belügy-és a Hadügyminisztériumot is magába foglalta. Ez a két hivatal 1957. március 1-én vált önállóvá. Az MSZMP Adminisztratív Osztálya, Czinege Lajos vezetésével, foglalkozott az erőszakszervezetekkel és a karhatalmi alakulatok megszervezésével.

1957. január végén az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága döntött a munkásőrség létrehozásáról.[3] Az ideologikus elképzelés szerint „1919-es vöröskatonákból, volt partizánokból, 1944 előtti kommunista munkásokból, téesztagokból és szegényparasztokból" kellett volna megalakítani a „párt (új) öklét”. A forradalom oldalán döntő szerepet játszó munkásság körében a régi-új rendszer támogatása keveseknek volt népszerű, a munkásőrségben az alapításkor 50%-os részvételükkel felülreprezentálták magukat a párthű értelmiségiek, a párt-, az állami és a gazdasági vezetők, hivatalnokok, funkcionáriusok. Ténylegesen „párthadseregként” (korabeli meghatározás) működött, közvetlenül az MSZMP-nek alárendelve, mint „fegyveres testület”. A forradalom leverése utáni alapításakor, 1957-ben tömegével jelentkeztek a kommunista párt és annak egypártrendszerű hatalma mellett elkötelezett katonák, rendőrök, hivatalnokok, párttagok. 1957 áprilisára 20 ezren léptek be. Budapesten 1957 márciusában erőfitogtató felvonulást rendeztek. Ettől kezdve rendfenntartóként minden párt- és állami ünnepségen megjelentek. Eleinte pisztolyokkal, később PPS géppisztollyal szerelték fel őket, fegyverüket hazavihették, otthon tartották. A kezdeti 20 000 tagságból lassanként egy 60 000 fősre növekedett testületté vált. Személyi állománya 1988-1989 fordulóján közel 51 ezer, kézifegyverekkel bőségesen ellátott önkéntesből állt. Habár soha nem vetették be, a munkásőrségnek jelentős szerepe volt a Kádár-korszak „puha diktatúrájának” fenntartásában, a „belső ellenség” felkutatásában, az elrettentő erő demonstrálásában.

A munkásőrség szervezetileg a területileg illetékes rendőrkapitányság alá volt rendelve, a tagok felvételéről azonban a pártbizottságok döntöttek.

A munkásőrség valószínűleg nem élvezte a pártvezetés korlátlan bizalmát, mivel ugyan a Magyar Néphadsereg tartalék fegyvereivel felfegyverezték, azonban éles lőszert – eleinte – egyáltalán nem kapott.

Eredetlegendája az, hogy az „ellenforradalmi” események alatt a munkás-paraszt hatalmat megvédő munkások voltak az alapító tagok. Egyenruhájuk a korabeli sötétkék munkásruha volt. A jellegzetes „Lenin-sapka” azonban a legendák szerint nem szovjet, hanem kínai eredetű. A kínai vörösgárdisták viseltek hasonlót. Bár éles harci bevetésen nem vettek részt, de árvízvédelemben, állategészségügyi kordonok fenntartásában stb. aktívan részt vettek. Érdekesség, hogy nők is a tagjai lehettek, tisztesek pedig nem voltak, csak tisztek.

Feloszlatása

Az MSZMP Központi Bizottsága 1985 május 8-án lemondott a testület közvetlen irányításáról, június 15-én pedig a Minisztertanács saját hatáskörébe vonta a felügyeletet.[4] A Munkásőrség harckészültsége a magyarországi rendszerváltásig, 1989 végéig megmaradt.[5]

„ A legfontosabb, hogy a Munkásőrséget át tudjuk menteni, egy új, baloldali felállású vezetés legitim szervezeteként a baloldali erők segítésére és támogatására. ”
– Borbély Sándor országos parancsnok a Munkásőrség Országos Parancsnokságának (MOP) 1989. október 2-ai ülésén[6]

1989. november 26-án az ún. „négyigenes” népszavazáson a szavazók 94,9%-a a Munkásőrség megszüntetésére szavazott. Ez csak megerősítette a már korábban elfogadott 1989. évi XXX. törvényt,[7] melynek következtében a testület 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott. A testület országos parancsnoka Halas Lajos (1957–1962), Papp Árpád (1962–1980), végül Borbély Sándor (1980–1989) volt.

Székháza

Az Országos Parancsnokság és Tisztképző épülete az Arany János utca 25-ből 1985-ben költözött fel a Gellért-hegyen, a Somlói út Alsóhegy utcai torkolatánál felépült új székházba, amely a rendszerváltást követően irodaházként működött, majd a Balassi Intézet, végül a Mathias Corvinus Collegium vette birtokába. Tervezik a lebontását a közeljövőben.[8] [9]

Rendfokozatok

Törzs beosztási jelzések

Jelzés Megnevezés
Főrevizor
Főügyeletes
Főügyeletes-helyettes
Kapuügyeletes
Csoportvezető
Szolgálatvezető
Törzscsoport munkatárs
Törzscsoport közvetlen állomány
Egységtörzs munkatárs I.
Egységtörzs munkatárs II.
Egységtörzs munkatárs III.
Egységtörzs állomány
Beosztott állomány

Parancsnoki beosztási jelzések

Jelzés Megnevezés
Országos parancsnok
Országos parancsnok-helyettes
Parancsnok
Parancsnok-helyettes
Csoportvezető főtiszt
Egységparancsnok
Egységparancsnok-helyettes
Szolgálatvezető
Beosztott századparancsnok-helyettes
Század szolgálatvezető
Szakaszparancsnok
Szakaszparancsnok-helyettes
Rajparancsnok
Beosztott munkásőr állomány

Jegyzetek

  1. ↑ Öntöltő PPS-41 - Legál-gitár
  2. ↑ „Kampfgruppen der Arbeiterklasse”
  3. ↑ 1957. február 18-án adta ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásőrség megszervezéséről szóló 1957. évi 13. számú törvényerejű rendeletét. - 1957. évi 13. számú törvényrendelet a munkásőrségről
  4. ↑ A Munkásőrség utolsó központja - egyhelyek.blog.hu Facebook felülete, 2020.10.11.
  5. ↑ Ólmosi Zoltán:Tervek kapuzárás előtt - A Munkásőrség, mint Népőrség? Eskü a Szent Koronára?
  6. ↑ Ólmosi Zoltán:Iratmegsemmisítés a Munkásőrség felszámolása idején - Egy „félreértett" parancs Fóton
  7. ↑ 1989. évi XXX. törvény a munkásőrség megszüntetéséről. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 27.)
  8. ↑ A fideszes pártiskola beveszi magát a munkásőrszékházba is - HVG, 2020.04.16.
  9. ↑ Elbontják az egykori Balassi Intézetet, akár 32 méteres ház is kerülhet a helyére - Építészfórum, 2020.08.18.

Források

  • Germuska Pál–Murányi Gábor: A látható légió (HVG, 2001. február 3., 73––77. o.)
  • Kiss Dávid: A munkásőrség szervezeti kereteinek kialakítása (Publ. by ELTE BTK HÖK Tud. Bizottság, 2012. március 26.)
  • Kiss Dávid: A Munkásőrség megalakítása (Múltunk 2009. 3. sz.)
  • A Munkásőrség országos parancsnokának „M” 001. számú parancsa. 1967.
  • Simon F. Nándor: A Munkásőrség létrehozása (Rendvédelem-történeti Füzetek XVIII. évf (2010) 21. sz.)
  • Ólmosi Zoltán: Tervek kapuzárás előtt (Archivnet 9. évfolyam (2009) 3. szám.) Létrehozás ideje: 2011.07.15.
  • Simon F. Nándor: A Munkásőrség karhatalmi feladatai (Rendvédelem-történeti Füzetek XV. évf. (2008) 18. sz.)
  • Róder László: Született a párt és nép bizalmából
  • Halas Lajos: Az R Gárdától a Munkásőrségig
  • 3075/1957. Korm. hat. az 1957. évi 13. sz. tvr. végrehajtásáról
  • 49/1978. (X. 19.) MT rendelet a Munkásőrségről
  • 1091/1989. (VI. 30.) MT határozat a Munkásőrség helyzetéről (Még az intézmény fennmaradását feltételezve.)

További információk

  • Az utolsó munkásőr - riportfilm az RTL Klub XXI. század című műsorában, 2012.05.09.
  • 5 éves a Munkásőrség, 1962, Propagandafilm a Munkásőrség első öt évéről., osaarchivum.org
  • Nem volt három életük - hatvan éve alakult meg a Munkásőrség, 2017.02.01. origo.hu
  • A Munkásőrség Filmstúdiójának felvételei, w3.osaarchivum.org
  • A Munkásőrséget védik Csepelen Archiválva 2007. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben. Gondola.hu.
  • Munkásőr Induló., delmagyar.hu
  • Film a munkásőrség 10-éves évfordulójáról., youtube.com
  • Film a munkásőrség 20-éves évfordulójáról., youtube.com
  • Kép: Munkásőrök az 1957. május 1-jei felvonuláson. Archiválva 2016. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, medals.extra.hu
  • Munkásőrség és rendszerváltás, 1988–1989; forrásvál., bev. Ólmosi Zoltán; Tarsoly, Bp., 2016
  • Kiss Dávid: A munkásőrség története és előzményei; Veritas Történetkut. Intézet–Magyar Napló, Bp., 2017 (Veritas könyvek)
  • Kiss Dávid–Pap Zsolt: A Munkásőrség. Interjúkönyv; Szépmíves, Bp., 2017
  • A dolgozó népet szolgálták? Fegyveres testületek és pártirányításuk a szocializmusban; szerk. Ötvös István, Trieber Péter; NEB, Bp., 2019 (NEB könyvtár)