Muri Jolán Lujza lunai grófné

Muri Jolán Lujza
Albi Jolán Lujza
Albi Báróság bárónője
Violant Lluïsa
Uralkodási ideje
1415 – 1467
Elődje	Acard Pere de Mur
Utódja	Perellósi Elfa
Lunai Grófság grófnéja
Violante Luisa de Mur
Uralkodási ideje
1426 után – 1431. március 21.
Elődje	Navarrai Blanka
Utódja	[[]]
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Mur család
Született	1403 után Katalónia
Elhunyt	1467 (64 évesen) Barcelona
Nyughelye	Szent Klára kolostor (1954-től Montserrati Szent Benedek kolostor), Barcelona
Édesapja	Acard Pere de Mur, Albi bárója (–1415)
Édesanyja	Elfa cardonai grófnő (–1420)
Házastársa	1. Ponç de Perellós (–1426)
Házastársa	2. Frigyes aragón és szicíliai trónkövetelő (1400/2–1438)
Gyermekei	1. férjétől: 1. Elfa (–1495) 2. férjétől: 2. N. (fiú) (megh. fiatalon)


Sablon • Wikidata • Segítség

Muri Jolán Lujza (Katalónia, 1403 után – Barcelona, 1467), katalánul: Violant Lluïsa de Mur, spanyolul: Violante Luisa de Mur, olaszul: Iolanda Luïsa di Mur, Albi bárónője,^[1] Luna és Jérica (katalánul: Xèrica) grófnéja, Quinto bárónéja és Sogorb (spanyolul: Segorbe) úrnője. Aragóniai Frigyes aragón és szicíliai trónkövetelő felesége, I. (Ifjú) Márton szicíliai király menye és Dalmau de Mur (1376–1456) zaragozai érsek unokahúga.

Élete

Édesapja Acard Pere de Mur (–1415), Albi bárója, valamint Cagliari és Gallura kormányzója volt Szardíniában. Édesanyja Cardonai Elfa (–1420) grófnő volt, aki I. Hugónak (1330–1400), Cardona grófjának és Luna Beatrixnak a lányaként jött a világra. Jolán Lujza az anyai nagyanyja, Luna Beatrix révén, aki Pedro Martínez de Luna, Pola és Almonacid de la Sierra ura és Aragóniai Elfa (1340–1380 után) jéricai bárónő házasságából származott, I. Jakab aragón király 7. leszármazottja volt. Aragóniai Elfa I. Péter (1302–1362) jéricai báró lányaként az aragón királyi ház ún. jéricai ágából származott, miután I. Péter báró I. Jakab aragón királynak és 3. feleségének, Teresa Gil de Vidaure úrnőnek, akit 2. felesége, Árpád-házi Jolán halála után titokban vett feleségül, volt a dédunokája. Jolán Lujza a szardíniai Arborea királyának (judex), II. Hugónak (–1335) a szépunokája (5. leszármazott) is volt, annak lánya, Arboreai Bonaventura (–1375/78) révén, aki I. Péter jéricai báróhoz ment feleségül 1331-ben, és az ő lányuk volt Aragóniai Elfa, Jolán Lujza dédanyja.

Jolán Lujza anyja, Cardonai Elfa két házasságot kötött. Első férje Aragóniai János (1375–1401), Empúries^[2] grófja, IV. Péter aragón király lányának, Johanna aragón infánsnőnek (1344–1385) volt a fia, de házasságuk gyermektelen maradt. Másodszor Acard Pere de Murhoz ment feleségül, akinek egy fiatalon meghalt fiút és két lányt szült. Idősebb lányuk Jolán Lujza, míg kisebbik lányuk Valentina volt, aki Carles de Guevara escalantei úr felesége lett. Apja halála után Jolán Lujza 1415-ben megörökölte az Albi báróságot Katalóniában. Első férje Ponç de Perellós (–1426), Tous várura volt,^[3] akinek az anyja, Maria van Steenhoont, Bar Jolán aragóniai királyné udvarhölgyeként teljesített szolgálatot. Ebből a házasságából egy lánya született, Elfa de Perellós, aki unokatestvéréhez, Cardonai Hugóhoz (–1463), Bellpuig bárójához ment feleségül 1444-ben, és hat gyermekük született.

Jolán Lujza másodszor Aragóniai Frigyes aragón és szicíliai trónkövetelőhöz, Ifjú Márton szicíliai király természetes fiához ment feleségül, de a házasságot titokban kötötték. Ebből a házasságból egy fia született, aki feltehetően meghalt a születése után nem sokkal, így férfi ágon nem folytatódott Idős Márton aragón király ága.

Frigyes viszonyt kezdett Jolán Lujza húgával, Valentinával, és mivel Frigyes 1430-ban egy V. Alfonz aragóniai király elleni lázadás részese lett, amelyet elfojtottak, így a szerelmesek Kasztíliába menekültek, ahol végül Frigyes 1438-ban meghalt. Jolán Lujza többé nem ment férjhez, és hosszú évekig özvegyen élt, de mivel nagyon szép asszony volt, a katalán költő, Francesc Oliver hozzá intézte szerelmes verseit, és miatta követett el öngyilkosságot 1464-ben, három évvel Jolán Lujza halála előtt, aki 1467-ben halt meg Barcelonában, és a barcelonai Szent Klára kolostorban nyugszik.^[4]

Gyermekei

1. férjétől, Ponç de Perellóstól (–1426), Tous várurától, 1 leány:
- Elfa (–1495), Albi bárónője, férje a másodfokú unokatestvére, III. (Cardonai) Hugó (–1463), Bellpuig bárója, Ramon Folc de Cardona nápolyi alkirály nagybátyja, 6 gyermek:
  - Cardonai Maciana, férje Gaspar Joan de Josa, Madrona bárója
  - IV. (Cardonai) Hugó (–1514), Albi bárója, felesége Ballester Johanna, 1 leány:
    - Cardonai Johanna (–1560), Albi bárónője, férje Péter Lajos (–1540), Erill bárója, utódok
  - Cardonai N. (leány) (–1492 előtt)
  - Cardonai Acard (–1492 után)
  - Cardonai Paula (–1467 előtt)
  - Cardonai Eleonóra
2. férjétől, Frigyes (1400/02–1438) lunai gróftól, aragón és szicíliai trónkövetelőtől, 1 fiú:
- N. (fiú) (megh. fiatalon)

Ősei

Muri Jolán Lujza lunai grófné ősei

16. N. N.

8. N. de Mur

17. N. N.

4. Lluís de Mur

18.

9. N. N.

19.

2. Acard Pere de Mur

20. N. Alemany de Cervelló

10. Ramón Alemany de Cervelló

21. N. N.

5. Beatriu Alemany de Cervelló

22. Pere de Queralt

11. Beatriu de Queralt

23. N. N.

1. Muri Jolán Lujza lunai grófné

24. VI. Rajmund cardonai algróf

12. I. Hugó cardonai algróf

25. Harói Mária cardonai algrófné

6. I. Hugó cardonai gróf

26. N. de Anglesola

13. Anglesolai Beatrix cardonai algrófné

27. N. N.

3. Cardonai Elfa empúriesi grófné

28. Pedro Martinez de Luna

14. Luna Péter almonacidi úr

29. Marchesa di Saluzzo

7. Luna Beatrix cardonai grófné

30. I. Péter jéricai báró (I. Jakab aragóniai király dédunokája)

15. Aragóniai Elfa almonacidi úrnő

31. Arboreai Bonaventura jéricai báróné (II. Hugó arboreai király lánya)

Jegyzetek

↑ Az Albi Báróság névadó települése Katalóniában található, katalánul és hivatalosan: l'Albi, spanyolul: Albí.
↑ Spanyolul: Ampurias.
↑ Tous vára a katalóniai Sant Martí de Tous település része.
↑ Az 1236-ban alapított Szent Klára kolostor Montserrati Szent Benedek kolostor néven 1954-től egyesült az 1881-ben alapított Matarói Szent Benedek kolostorral.

Irodalom

Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
Yeguas i Gassó, Joan. „El testament d'Elfa de Perellós i de Mur (1492)” (katalán nyelven). Quaderns de El Pregoner d'Urgell 2005 (18), 105–113. o. (Hozzáférés: 2015. szeptember 15.)

Külső hivatkozások

l'Enciclopèdia catalana/Frederic d'Aragó i de Sicília (Hozzáférés: 2015. január 17.)
Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Bellonidi (Aragonesi) (Hozzáférés: 2015. január 17.)
Foundation for Medieval Genealogy/Aragon Kings Genealogy (Hozzáférés: 2015. január 17.)
Foundation for Medieval Genealogy/Catalonia (Hozzáférés: 2015. január 17.)
Euweb/House of Barcelona/Aragon Kings Genealogy Archiválva 2018. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015. január 17.)
Grandes de España/Conde de Cardona (Hozzáférés: 2015. január 17.)
Dades dels Països Catalans/Violant Lluïsa de Mur i de Cardona Archiválva 2009. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015. január 17.)
Enciclopèdia Catalana/Mur (Hozzáférés: 2015. január 17.)
Castell de l'Albi (Hozzáférés: 2015. január 17.)
Enciclopèdia Catalana/Acard de Mur i de Cervelló (Hozzáférés: 2015. január 17.)
Enciclopèdia Catalana/baronia de l'Albi (Hozzáférés: 2015. január 17.)
Turisme de l'Albi/Figuras históricas vinculadas a l'Albi (Hozzáférés: 2015. január 17.)
Katherine M. Dimitroff: Unraveling Christ’s Passion: Archbishop Dalmau de Mur, Patron and Collector, and Franco-Flemis Tapestries in Fifteenth-Century Spain (Hozzáférés: 2015. január 17.)