Nagy-Záb menti csata

Nagy-Záb menti csata
A Nagy- és Kis-Záb elhelyezkedése
A Nagy- és Kis-Záb elhelyezkedése

Időpont750. január 25.
HelyszínA Nagy-Záb folyó mellett
EredményAbbászida győzelem
Szemben álló felek
Abbászida KalifátusOmajjád Kalifátus
Parancsnokok
Asz-SzaffáhII. Marván omajjád kalifa
Szemben álló erők
ismeretlenismeretlen
Veszteségek
ismeretlenismeretlen
é. sz. 35° 59′ 28″, k. h. 43° 20′ 37″35.991111111111, 43.34361111111135.991111°N 43.343611°EKoordináták: é. sz. 35° 59′ 28″, k. h. 43° 20′ 37″35.991111111111, 43.34361111111135.991111°N 43.343611°E
Polgárháborúk az Arab Kalifátusban

Ridda háborúk · Első fitna · Háridzsita felkelés · Második fitna · Zajd felkelése · Nagy berber felkelés · Harmadik fitna · Abbászida felkelés  · Alida felkelés · Mudhari felkelés  · Negyedik fitna  · Szamarrai anarchia

Sablon:Polgárháborúk az Arab Kalifátusban
  • m
  • v
  • sz


A Nagy-Záb menti csata 750. január 25-én zajlott a Nagy-Záb folyó mellett (ma Irak területén található). A csatában az Omajjádok és az Abbászidák csaptak össze. Az ütközet Abbászida győzelemmel végződött, az Omajjádok serege szétesett, ezzel az omajjádok uralma megszűnt és Abbászidák kerültek hatalomra.

Előzmények

Az Omajjád kalifák ellen 747-ben felkelés tört ki, Abú l-Abbász Abdalláh asz-Szaffáh vezetésével. A felkelés sikeres volt, II. Marván kalifa országának nagy részét elvesztette a felkelőkkel szemben. A döntő ütközetre Al Abbász-al a Nagy-Záb folyó mellett került sor. A felkelők seregében nagy számban voltak síita arabok és perzsák is.

Marván serege ezzel szemben sokkal nagyobb és jobban felszerelt volt, viszont a kalifa katonái nem lelkesedtek túlzottan a kalifáért és demoralizáltak voltak a három éve tartó harcok miatt.

A csata

A csata elején az Abbászida sereg lándzsafalat hozott létre az ellenséggel szemben. Az omajjád lovasság rohamot intézett a lándzsások ellen, abban a reményben, hogy át tudják törni a lándzsafalat. Ez azonban hibának bizonyult és a lándzsások a lovasságot lemészárolták. Az Omajjád sereg a kudarcot követően visszavonulásba kezdett, az abbászidák azonban üldözőbe vették őket és sok katonát levágtak, sokan pedig a Zab-folyóban lelték halálukat.

Következmények

Marván megmenekült a csatából és előbb Szíriába ment, majd innen Egyiptomba, a Nílus-deltába menekült, ahol hamarosan egy kisebb csetepatéban életét vesztette. Halála után Al-Abbász lett a kalifa, akinek első dolga volt az omajjádok életben maradt tagjainak kiirtása (ezért kapta az Asz-Szaffáh, azaz véreskezű melléknevet). Csak egyetlen Omajjád maradt életben, Abdurrahman, aki létrehozta a Córdobai Kalifátust. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában azonban egy új dinasztia került hatalomra, az Abbászida, amely a 13. századig létezett.

Források

  • Hugh Kennedy: "The Court of the Caliphs- when Baghdad ruled the Muslim world"

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle_of_the_Zab című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • Középkor Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap