Nagykuncfalva

Nagykuncfalva (Helcmanovce)
Nagykuncfalva látképe az 546-os útról
Nagykuncfalva látképe az 546-os útról
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásGölnicbányai
Rangközség
Első írásos említés1297
PolgármesterBlanka Vargová
Irányítószám055 63
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámGL
Népesség
Teljes népesség1414 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség116 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság405 m
Terület12,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 50″, k. h. 20° 52′ 20″48.83055556, 20.8722222248.830556°N 20.872222°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 50″, k. h. 20° 52′ 20″48.83055556, 20.8722222248.830556°N 20.872222°E
Nagykuncfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykuncfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagykuncfalva (1892-ig Helcmanóc, szlovákul: Helcmanovce, németül: Helcmanowitz) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése

Gölnicbányától 9 km-re délnyugatra, a Gölnic-patak partján fekszik.

Története

A települést a 13. században a német jog alapján alapították. Első lakói a soltész által betelepített németek voltak. A települést 1297-ben említik először. 1326-ban „Kunchfalva”, 1374-ben „villa Hencmanni” néven szerepel az írott forrásokban. A 16. században sok szepességi faluhoz hasonlóan ide is ruszin pásztorok érkeztek. 1605-ben a falu leégett. A 18. században rezet és vasat bányásztak a területén.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Helczmanócz. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Gőlniczhez nem meszsze, határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Helczmanocz, orosz f., Szepes vmegyében, Remete és Gölnicz közt: 112 római, 1503 g. kath. lak. Görög kath. parochia. Vasbányák. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse.[3]

1885. augusztus 12-én nagy tűzvész pusztított, melyben a templom is súlyosan megsérült. Ezután német lakossága nagyrészt elköltözött a faluból. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal, erdei munkákkal foglalkoztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1269, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1556 lakosából 1447 szlovák és 90 cigány volt.

2011-ben 1490 lakosából 1370 szlovák és 17 cigány.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Nagykuncfalva Szlovákia térképén
  • A nagykuncfalvi görögkatolikus plébánia története Archiválva 2008. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • E-obce.sk
Sablon:Gölnicbányai járás
  • m
  • v
  • sz
A Gölnicbányai járás települései
Gölnicbánya (Gelnica)
Dénes (Úhorná) · Görögfalu (Závadka) · Gyónfalva (Hrišovce) · Henclófalva (Henclová) · Jekelfalva (Jaklovce) · Kluknó (Kluknava) · Kojsó (Kojšov) · Margitfalva (Margecany) · Merény (Nálepkovo) · Nagykuncfalva (Helcmanovce) · Nagysolymár (Veľký Folkmar) · Óvíz (Stará Voda) · Prakfalva (Prakovce) · Rihnó (Richnava) · Svedlér (Švedlár) · Szepesremete (Mníšek nad Hnilcom) · Szomolnok (Smolník) · Szomolnokhuta (Smolnícka Huta) · Zakárfalva (Žakarovce)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap