Nicolae Drăganu

Nicolae Drăganu
Született	1884. február 18. Zágra
Elhunyt	1939. december 18. (55 évesen) Kolozsvár
Állampolgársága	román
Gyermekei	Tudor Drăganu
Foglalkozása	filológus irodalomtörténész nyelvész
Tisztsége	Kolozsvár polgármestere
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései	Román Korona-rend Románia Csillaga érdemrend Fehér Oroszlán-rend A Lengyel Köztársaság Érdemkeresztje
Sírhelye	Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolae Drăganu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nicolae Drăganu, magyar forrásokban időnként Draganu Miklós (Zágra, 1884. február 18. – Kolozsvár, 1939. december 18.) román filológus, nyelvész irodalomtörténész, a Román Akadémia tagja, 1933. június 18. – 1938. január 1. között Kolozsvár polgármestere.

Élete

Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd a naszódi alapítványi gimnáziumban(wd) (ma George Coșbuc Főgimnázium) folytatta. A Naszód-vidéki ösztöndíjalap jóvoltából az Eötvös József Collegiumba került,^[1] és 1902–1906 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán klasszika-filológiát és román nyelvet tanult. 1906-ban szerzett doktori fokozatot A román szóösszetétel című dolgozatával.

Tanulmányai befejezése után a naszódi alapítványi gimnáziumban görög, latin és román nyelvet tanított. 1917-től a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tanára lett. A gimnázium képviselőjeként részt vett az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román nagygyűlésen. A román hatalomátvételt követően tagja volt a Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetemet megszervező bizottságnak, és 1919. május 12-én az román kormányzótanács megbízásából részt vett a magyar egyetem átvételében.^[2] Az átvételt követően ideiglenes rektori megbízatást kapott.

Az 1919–1920-as tanévtől kezdve az egyetem bölcsészkarán régi román irodalmat tanított. 1923–1924-ben a bölcsészkar dékánja, 1924-1925-ben dékánhelyettese, 1931–1932-ben az egyetem rektora, 1919–1920-ban illetve 1932–1939 között rektorhelyettese volt. 1923-ban a Román Akadémia levelező tagjává, 1939-ben rendes tagjává választották.

1933. június 18. – 1938. január 1. között Kolozsvár polgármestere volt. Az ő hivatali idején bővítették a vágóhidat, bővítették a közvilágítási hálózatot; ekkor épült az Egyetemiek Háza, a villamosművek székháza és a Sora áruház.

Kolozsváron utcát neveztek el róla;^[3] 1999-ben emléktáblát állítottak tiszteletére az Egyetem utcában. Sírja a Házsongárdi temetőben található.^[4]

Munkássága

Nyelvészeti, elsősorban helységnév-történeti és névtörténeti kutatásaival arra törekedett, hogy – a korabeli magyar történetírás által hangoztatott bevándorlás-elmélettel szemben – bebizonyítsa a román nép folyamatos jelenlétét Erdély területén a 9. és 14. századok között. Ezen túlmenően, Sextil Pușcariu nyomán dunántúli személy- és helynevek (például Pula, Zala, Bóly, Rába, Rábca) román eredetét is igyekezett bebizonyítani.^[5][6]

Munkásságában jelentős részt képvisel a régi román nyelvű szövegek kommentárokkal ellátott kiadása. A szöveggondozás, a művelődéstörténet és nyelvészeti kutatások eredőjeként írt egy tanulmányt a 16–18. századi erdélyi román irodalomról, amelyet a nyugati szellemi áramlatok kontextusában mutatott be. Közreműködője volt a Dicționarul Limbii Române szótárnak, amelyhez a tájnyelvi és régies szavak etimológiájával járult hozzá.

Cikkei a nagyszebeni Transilvania, a budapesti Luceafărul, a besztercei Revista ilustrată és Revista Bistriței, valamint a naszódi Arhiva Someșană folyóiratokban jelentek meg.

Tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek,^[7] valamint az ASTRA egyesületnek, amelyen belül az irodalmi osztály titkáraként tevékenykedett.

Művei

• Istoria şcoalelor năsăudene (1913)
• Două manuscripte vechi; Codicele Todorescu şi Codicele Marţian (1914)
• Un fragment din cel mai vechi Molitvenic românesc (1922)
• Toponimie şi istorie (1928)
• Românii în veacurile IX-XIV pe baza toponimiei şi onomasticii (1933)
• Histoire de la littérature roumaine de Transylvanie des origines á la fin du XVIII-e siècle (1938); 2003-as kiadása
• Istoria sintaxei (1945)
• Din vechea noastră toponimie (1945)
• Elemente de sintaxă ale limbii române (1945)

Kitüntetései

• 1920: Román Korona-rend(wd)^[8]
• 1931: I. Ferdinánd-rend(wd)^[8]
• 1936: Románia Csillaga érdemrend^[8]
• 1937: Cseh Köztársaság Fehér Oroszlán-rendje^[8]
• 1937: Lengyelország Érdemkeresztje(wd)^[8]

Jegyzetek

Források

• Drăganu, Nicolae. www.bjc.ro. Biblioteca Județeană „Octavian Goga" Cluj (Hozzáférés: 2021. november 25.)
• Mihai Gherman: Nicolae Drăganu - filolog. www.diacronia.ro (Hozzáférés: 2021. november 25.)
• Claudia Septimia Sabău: Nicolae Drăganu – un grănicer năsăudean în slujba universității românești din Cluj. Făclia, (2019. május 30.)
• Nicolae Drăganu. www.uniuneascriitorilor-filialacluj.ro. Uniunea Scriitorilor din România Filiala Cluj (Hozzáférés: 2021. november 25.)