Olimpiai játékok rendezésére pályázó városok

Az eddig lezajlott vagy elmaradt, valamint a jövőbeli nyári és a téli olimpiai játékok rendezésére pályázó városok.

Olimpiai játékokat eddig 50 városban rendeztek, ezek közül kettő Kelet-Európában, öt Kelet-Ázsiában, egy Közép-Amerikában és egy Dél-Amerikában található, a többi pedig Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. Afrikai, közép-ázsiai és dél-ázsiai városban még nem rendeztek olimpiát.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyelőre csak körvonalazódó tervei szerint a jövőben az olimpia kontinensről kontinensre vándorol majd. Egy 2007. augusztusi interjúban Jacques Rogge elnök a következőket mondta: „mindenképpen szeretném, ha azok a kontinensek, ahol még nem rendeztek játékokat, mint Afrika vagy Latin-Amerika, lehetőséget kapnának. Pontosan nem tudom megmondani, mikor, de remélem, én még meg fogom érni. […] Úgy gondoljuk, a közeljövőben egy rotációs rendszer alapján választjuk majd ki a rendező országokat. Egyelőre még nem határoztuk meg ennek a rendszernek a menetrendjét.”^[1]

Nyári olimpiai játékokra pályázó városok

Játékok	Év	Továbbjutott pályázók		Kiesett pályázók[2]	NOB ülésszak	Megjegyzés
		Rendező város	-
I	1896	Athén			1. Párizs (1894. június 23.)	Pierre de Coubertin azt szerette volna, ha Párizsban rendezik az első modern kori olimpiát, a NOB 1894-es első ülésszakán azonban Athént választották, az ókori görög olimpiák előtt tisztelegve. Párizs ugyanakkor megkapta a következő olimpia rendezésének jogát.[3][4]
II	1900	Párizs
III	1904	( St. Louis)	Chicago		4. Párizs (1901. május 22.)	Bár a szavazás során Chicago győzött, az ugyanabban az évben világkiállítást is rendező St. Louisnak sikerült elérnie a döntés megváltoztatását.[5]
IV	1908	Róma ( London)	Berlin Milánó		6. London (1904. június)	A NOB Rómát választotta, de a Vezúv 1906-os kitörése miatt az olasz város kénytelen volt lemondani az olimpia rendezéséről.[6]
V	1912	Stockholm			10. Berlin (1909. május 27.)
VI	1916	Berlin	Alexandria Amszterdam Brüsszel Budapest Cleveland		14. Stockholm (1912. május 27.)	A játékokat az első világháború miatt nem rendezték meg.
VII	1920	Antwerpen	Amszterdam Atlanta Budapest Cleveland Havanna Lyon Philadelphia		17. Lausanne (1919. április 5.)	Eredetileg Budapest nyerte el a rendezési jogot, csak az első világháború után, 1919-ben vették el. Antwerpen az első világháború belga katonai és polgári áldozatai előtti tisztelgésként kapta meg a rendezés jogát.[7] Lyon a végső szavazás előtt visszalépett.
VIII	1924	Párizs	Amszterdam Barcelona Los Angeles Prága Róma		19. Lausanne (1921. június 2.)	Az 1900. évi párizsi olimpia rossz körülmények között és alacsony színvonalú rendezés mellett zajlott. A NOB azért ítélt oda egy újabb olimpiát a városnak, hogy Pierre de Coubertin egy problémák nélkül lebonyolított olimpiát is láthasson hazájában visszavonulása előtt.[8]
IX	1928	Amszterdam	Los Angeles			Miután az 1920. évi játékokra nem hívták meg az első világháború veszteseit, a tapasztalatokból okulva semleges országnak ítélték a rendezési jogot.
X	1932	Los Angeles			21. Róma (1923. április)
XI	1936	Berlin	Alexandria Barcelona Budapest Buenos Aires Köln Dublin Frankfurt am Main Helsinki Lausanne Nürnberg Rio de Janeiro Róma		30. Lausanne (1931. május 13.)
XII	1940	Tokió Helsinki			35. Berlin (1936. július 31.)	A második kínai–japán háború kitörése miatt Japán mind a nyári, mind a téli játékok rendezési jogáról lemondott. 1938. július 15-én a NOB a nyári olimpiát Helsinkinek ítélte. Finnország 1939-es szovjet megszállása és a második világháború miatt a NOB lefújta az 1940. évi nyári olimpiát.[9]
XIII	1944	London	Athén Budapest Detroit Helsinki Lausanne Montréal Róma		38. London (1939. június 9.)	Az olimpiát a második világháború miatt nem rendezték meg.
XIV	1948	London	Baltimore Lausanne Los Angeles Minneapolis Philadelphia		39. Lausanne (1946. szeptember)	A rendező várost szavazás nélkül választották ki.
XV	1952	Helsinki	Amszterdam Chicago Detroit Los Angeles Minneapolis Philadelphia		40. Stockholm (1947. június 21.)
XVI	1956	Melbourne Stockholm	Buenos Aires Chicago Detroit Los Angeles Mexikóváros Minneapolis Philadelphia San Francisco		43. Róma (1949. április 28.)	A külföldről érkező állatokra vonatkozó szigorú ausztrál karanténtörvények miatt a lovas versenyeket nem lehetett a játékok ideje alatt megrendezni. 1954 májusában, a NOB 49., athéni ülésszakán Stockholmot választották ki a "XVI. Olimpiád Lovas Játékai" házigazdájának.[10][11]
XVII	1960	Róma	Brüsszel Budapest Detroit Lausanne Mexikóváros Tokió		50. Párizs (1955. június 15.)
XVIII	1964	Tokió	Brüsszel Detroit Bécs		55. München (1959. május 26.)
XIX	1968	Mexikóváros	Buenos Aires Detroit Lyon		60. Baden-Baden (1963. október 18.)
XX	1972	München	Detroit Madrid Montréal		64. Róma (1966. április 26.)
XXI	1976	Montréal	Los Angeles Moszkva		69. Amszterdam (1970. május 12.)
XXII	1980	Moszkva	Los Angeles		75. Bécs (1974. október 23.)
XXIII	1984	Los Angeles			80. Athén (1978. május 18.)	Az 1976-os nyári olimpia a költségek rossz számításai miatt eladósította Montréalt, emiatt csak egy város pályázott 1984-re.
XXIV	1988	Szöul	Nagoja		84. Baden-Baden (1981. szeptember 30.)
XXV	1992	Barcelona	Amszterdam Belgrád Birmingham Brisbane Párizs		91. Lausanne (1986. október 17.)
XXVI	1996	Atlanta	Athén Belgrád Manchester Melbourne Toronto		96. Tokió (1990. szeptember 18.)
XXVII	2000	Sydney	Peking Berlin Isztambul Manchester		101. Monte Carlo (1993. szeptember 23.)
XXVIII	2004	Athén	Buenos Aires Fokváros Róma Stockholm	Isztambul Lille Brazíliaváros Szentpétervár San Juan Sevilla	106. Lausanne (1997. szeptember 5.)
XXIX	2008	Peking	Isztambul Oszaka Párizs Toronto	Bangkok Kairó Havanna Kuala Lumpur Sevilla	112. Moszkva (2001. július 12.)
XXX	2012	London	Madrid Moszkva New York Párizs	Havanna Isztambul Lipcse Rio de Janeiro	117. Szingapúr (2005. július 6.)
XXXI	2016	Rio de Janeiro	Chicago Madrid Tokió	Bakı Doha Prága	121. Koppenhága (2009. október 2.)

Téli olimpiai játékokra pályázó városok

Játékok	Év	Továbbjutott pályázók		Kiesett pályázók[2]	NOB ülésszak	Megjegyzés
		Rendező város	-
I	1924	Chamonix			19. Lausanne (1921. június 2.)	Chamonix-t a NOB a Nemzetközi Téli Sporthét 1924 (Semaine Internationale des Sports d'Hiver) megrendezésére választotta ki, amit utólag az első téli olimpiának nyilvánítottak.[12]
II	1928	St. Moritz	Davos Engelberg		24. Lisszabon (1926. május 6.)
III	1932	Lake Placid	Bear Mountain Denver Duluth Minneapolis Montréal Oslo Yosemite Valley		27. Lausanne (1929. április 10.)	Az Olimpiai Charta 1938-as módosítása előtti szabályok szerint amennyiben a nyári olimpiát rendező ország a téli olimpiára is pályázott, elsőbbséget élvezett a többiekkel szemben. A rendelkezés az 1936. évi és az elmaradt 1940. évi téli olimpia kiválasztásakor még érvényben volt.
IV	1936	Garmisch-Partenkirchen	Montréal St. Moritz		31. Bécs (1933. június 7.)
	1940	Szapporó St. Moritz Garmisch-Partenkirchen			36. Varsó (1937. június 9.)	A második kínai–japán háború kitörése miatt Japán mind a nyári, mind a téli játékok rendezési jogáról lemondott. 1938. július 15-én a NOB a téli olimpiát St. Moritznak ítélte. Svájci tisztviselők és a NOB között nézeteltérés volt a profi síelők nevezésével kapcsolatban, ami miatt a bizottság 1939. június 9-én a téli olimpiát Garmisch-Partenkirchenbe helyezte át. A háború miatt végül ezt sem lehetett megrendezni.[13]
	1944	Cortina d’Ampezzo	Montréal Oslo		38. London (1939. június 9.)	Az olimpiát a második világháború miatt nem rendezték meg.
V	1948	St. Moritz	Lake Placid		39. Lausanne (1946. szeptember)	A rendező várost szavazás nélkül választották ki.
VI	1952	Oslo	Cortina d’Ampezzo Lake Placid		40. Stockholm (1947. június 21.)
VII	1956	Cortina d’Ampezzo	Colorado Springs Lake Placid Montréal		43. Róma (1949. április 28.)
VIII	1960	Squaw Valley	Garmisch-Partenkirchen Innsbruck St. Moritz		50. Párizs (1955. június 16.)
IX	1964	Innsbruck	Calgary Lahti		55. München (1959. május 26.)
X	1968	Grenoble	Calgary Lahti Lake Placid Oslo Szapporó		61. Innsbruck (1964. január 28.)
XI	1972	Szapporó	Banff Lahti Salt Lake City		64. Róma (1966. április 26.)
XII	1976	Denver ( Innsbruck)	Sion Tampere Vancouver-Garibaldi		69. Amszterdam (1970. május 12.)	Denver visszamondta a rendezés jogát, mert egy állami szintű népszavazáson született döntés miatt a játékokra nem lehetett közpénzeket felhasználni.[14]
XIII	1980	Lake Placid	Vancouver-Garibaldi		75. Bécs (1974. október 23.)	Vancouver 1974. október 4-én visszalépett, így Lake Placid maradt az egyetlen jelölt.
XIV	1984	Szarajevó	Göteborg Szapporo		80. Athén (1978. május 18.)
XV	1988	Calgary	Cortina d’Ampezzo Falun		84. Baden-Baden (1981. szeptember 30.)
XVI	1992	Albertville	Anchorage Berchtesgaden Cortina d’Ampezzo Falun Lillehammer Szófia		91. Lausanne (1986. október 17.)
XVII	1994	Lillehammer	Anchorage Östersund Szófia		94. Szöul (1988. szeptember 15.)
XVIII	1998	Nagano	Aosta Jaca Östersund Salt Lake City		97. Birmingham (1991. június 15.)
XIX	2002	Salt Lake City	Östersund Quebec City Sion	Graz Jaca Poprád Szocsi Tarvisio	104. Budapest (1995. június 16.)
XX	2006	Torino	Sion	Helsinki Klagenfurt Poprád Zakopane	109. Szöul (1999. június 19.)
XXI	2010	Vancouver	Bern Pjongcsang Salzburg	Andorra la Vella Harbin Jaca Szarajevó	115. Prága (2003. július 2.)	Bern 2002. szeptember 27-én visszalépett, mert polgárai egy népszavazáson nem támogatták az olimpia finanszírozását.[15]
XXII	2014	Szocsi	Pjongcsang Salzburg	Almati Borjomi Jaca Szófia	119. Guatemalaváros (2007. július 4.)

Jegyzetek

Források

• Nemzetközi Olimpiai Bizottság – Olimpiai játékok (angolul)
• A NOB szavazásainak története Archiválva 2008. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• A szavazások története (gamesbids.com)Archiválva 2008. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)