Owen Willans Richardson

Owen Willans Richardson
Életrajzi adatok
Született	1879. április 26. Dewsbury
Elhunyt	1959. február 15. (79 évesen) Alton
Sírhely	Brookwood temető
Ismeretes mint	fizikus egyetemi oktató elméleti fizikus
Házastárs	Lilian Maud Wilson Henriette Rupp
Iskolái	Trinity College Batley Grammar School Londoni Egyetem
Szakmai kitüntetések
Royal Society tagja Royal-érem (1930) fizikai Nobel-díj (1928, 156 939 kr) Hughes-érem (1920) Knight Bachelor Silliman Memorial Lectures (1931)
Owen Willans Richardson aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Owen Willans Richardson témájú médiaállományokat.

Sir Owen Willans Richardson, a Royal Society (Királyi Társaság) tagja (1879. április 26. – 1959. február 15.) brit fizikus volt, aki 1928-ban a termikus emisszió területén végzett kutatásai során felfedezett Richardson-törvényért fizikai Nobel-díjat kapott.^[1]

Életrajza

Richardson Angliában Yorkshire-ben Dewsburyben Johna Henry és Charlotte Maria Richardson egyetlen fiaként született. Először a Batley Gimnáziumban, később pedig a cambridge-i Trinity College-ben tanult, ahol a természettudományok területén elsőrangú elismerésben részesült.

Miután 1900-ban tanulmányaival végzett, a cambridge-i Cavendish Laboratóriumban elkezdte forró testek elektromos kisugárzását vizsgálni. 1901-ben bemutatta, hogy egy forró vezetékben folyó áram az Arrgenius-egyenlethez hasonlóan leírható formulával függ a vezeték hőmérsékletétől. Ez Richardson-törvény néven vált ismertté. "Megfelelő hőmérsékleten a fém néhány vezetési elektronjának termikus sebessége elég ahhoz, hogy az elektron kiszabaduljon a fém kristályrácsának kötelékéből ${\displaystyle s=A\,T^{1/2}\,e^{-b/T}}$."^[2]

Richardson 1906 és 1913 között a Princetoni Egyetem professzora volt. Ezt követően 1914-ben visszatért az Egyesült Királyságba, ahol a King’s College London fizikaprofesszora lett. Később itt kutatásvezetővé nevezték ki. 1944-ben nyugdíjba vonult, 1959-ben pedig meghalt.

Ezen felül kutatott még fényelektromos jelenség, témakörben. Tanulmányozta ezeken felül a kémiai reakciók elektronkibocsátását, a gyenge röntgensugárzást és a hidrogén spektrumát.

Richardson 1906-ban Lilian Wilsont, a Cavendishben vele együtt dolgozó Harold A. Wilson lányát vette el feleségül. Két fiuk és egy lányuk született. Richardson testvére Clinton Davisson amerikai fizikushoz, az 1937-es fizikai Nobel-díj kitüntetettjéhez ment feleségül, aki Princetonban Richmonds doktorandusztanítványa volt. Lilian 1945-ös halála után 1948-ban újraházasodott. Ekkor Henriette Rupp fizikust vette el.

Elismerések

Richardson 1913-ban a Royal Society tagja lett, s 1920-ban kitüntették a Hughes-éremmel. 1928-ban a termikus emisszió jelenségéért és különösen a róla elnevezett törvény felfedezéséért fizikai Nobel-díjat kapott.^[3] 1939-ben lovaggá ütötték.

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Owen Willans Richardson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Bibliográfia

• Richardson. „Problems Of Physics.”, 283–291. oldal 
• Richardson. „The Emission Of Electrons From Tungsten At High Temperatures: An Experimental Proof That The Electric Current In Metals Is Carried By Electrons.”, 57–61. oldal 
• Richardson. „The Laws Of Photoelectric Action And The Unitary Theory Of Light (Lichtquanten Theorie).”, 57–58. oldal 
• Richardson. „The Photoelectric Effect.”, 783–784. oldal 

Források

• Owen Richardson's Nobel lecture on thermionics, December 12, 1929