Fizikai Nobel-díj

Fizikai Nobel-díj (The Nobel Prize in Physics)
Marie Curie és Pierre Curie fizikai Nobel-díjának oklevele (1903)
Díjazott	a fizika tudományának kiemelkedő művelői
Szervezet neve	Svéd Királyi Tudományos Akadémia
Székhely	Stockholm
Névadó	Alfred Bernhard Nobel
Alapítás éve	1895
Ország	Svédország
Díjátadás
Első díjátadás	1901.
Legutóbbi díjátadás	2022
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Fizikai Nobel-díj témájú médiaállományokat.

A fizikai Nobel-díjasok listája. A fizikai és kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia egy-egy öttagú bizottsága javasolja, a javaslatról az Akadémia fizikai, illetve kémiai osztályának tagjai mondanak véleményt, majd az Akadémia szavaz.

A jelöléseket az előző télen világszerte szétküldött levelek címzettjei tehetik meg. A fizikai díjra például évente mintegy 1500 személytől kérnek javaslatot. A megkérdezettek közt van minden korábbi fizikai Nobel-díjas is. Évente 300-400 válasz szokott beérkezni a világ minden tájáról. A válasz beérkezési határideje február 1. Senki olyan nem kaphat Nobel-díjat, akit abban az évben nem javasoltak. Minden számba jöhető felfedezést szakértők egy kis csoportja értékel. Ez a csoport külső szakemberek véleményét is megkérdezheti. A szakértői véleményezés a nyár elejére fejeződik be. Ekkor tesznek jelentést a szakmai díjbizottságnak, amelyik augusztusra alakítja ki álláspontját. Egy vagy esetleg két jelöltet neveznek meg, a nevek a Fizikai, illetve Kémiai Osztály javaslataként kerülnek a teljes Akadémia plénuma elé, amely szavazással dönt. Ezután az Akadémia főtitkára telefonon értesíti a döntésről a díjazottakat. A díjat Alfréd Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki. Helyszín manapság a stockholmi városháza. A díjjal aranyérem és egyedi tervezésű díszes diploma jár. A díjjal járó összeget máskor, szűkebb körben adják át. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletével hozta létre az alapítványt, amely az örökséget kezeli. 1901 óta csak hat évben (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adták ki.^[1]

Fizikusok Nobel-díjai más területen

Kémiai Nobel-díjat kaptak a fizikusok közül 1908-ban Ernest Rutherford, 1922-ben Francis William Aston, 1936-ban Peter Debye.

Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott Békésy György biofizikus 1961-ben.

Nobel-békedíjat kapott Andrej Dmitrijevics Szaharov 1975-ben.

1901–1909

Év	Díjazott		Ország	Indoklás
1901		Wilhelm Conrad Röntgen	Németország	„a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a róla elnevezett sugárzás felfedezésével nyújtott”
1902		Hendrik Lorentz	Hollandia	„a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a mágnesességnek a sugárzási jelenségekre való hatásának vizsgálatával nyújtottak” (a spektrálvonalak felhasadása mágneses térben, Zeeman-effektus)
		Pieter Zeeman	Hollandia
1903		Henri Becquerel	Franciaország	„a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a spontán radioaktivitás felfedezésével nyújtott”
		Marie Curie	Franciaország	„a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a Henri Becquerel professzor által felfedezett sugárzás közös tanulmányozásával nyújtottak”
		Pierre Curie	Franciaország
1904		John William Strutt	Egyesült Királyság	„a legfontosabb gázok sűrűségével kapcsolatos vizsgálataiért és az argon felfedezéséért, melyet eközben tett”
1905		Lénárd Fülöp	Németország Magyarország	„a katódsugarakkal kapcsolatos munkáiért”
1906		Joseph John Thomson	Egyesült Királyság	„a gázokon áthaladó elektromosságra vonatkozó elméleti és kísérleti vizsgálatok terén szerzett nagy érdemeiért”
1907		Albert A. Michelson	USA	„pontos optikai berendezéséért és az ezzel végzett spektroszkópiai és metrológiai vizsgálataiért” (Michelson-interferométer)
1908		Gabriel Lippmann	Franciaország	„az interferencia elvén alapuló színesfényképezési módszeréért”
1909		Guglielmo Marconi	Olaszország	„a drót nélküli távíró kifejlesztésében való érdemeik elismeréséül”
		Karl Ferdinand Braun	Németország

1910–1919

Év	Díjazott		Ország	Indoklás
1910		Johannes Diderik van der Waals	Hollandia	„a gázok és folyadákok állapotegyenletével kapcsolatos munkájáért” (Van der Waals-egyenlet)
1911		Wilhelm Wien	Németország	„a hőmérsékleti sugárzással kapcsolatos felfedezéseiért” (Wien-törvény)
1912		Gustaf Dalén	Svédország	„a világítótornyok és világítóbóják gáztartályainál használható automatikus szabályzók feltalálásáért”
1913		Heike Kamerlingh Onnes	Hollandia	„a testek alacsony hőmérsékletű tulajdonságainak vizsgálatáért, melyek többek között a folyékony hélium előállításához vezettek”
1914		Max von Laue	Németország	„a Röntgen-sugárzás kristályokon történő diffrakciójának felfedezéséért”
1915		William Henry Bragg	Egyesült Királyság	„a kristályszerkezet röntgensugárzással történő vizsgálatával kapcsolatos szolgálataiért”
		William Lawrence Bragg	Egyesült Királyság
1916	nem osztották ki
1917		Charles Glover Barkla	Egyesült Királyság	„az elemek karakterisztikus röntgensugárzásának felfedezéséért”
1918		Max Planck	Németország	„szolgálatának elismeréseképp, amiatt a hatás miatt, amit kvantumelméletével a fizika fejlődésére gyakorolt”
1919		Johannes Stark	Németország	„a csősugárzásban fellépő Doppler-effektus és a spektrumvonalak elektromos térben történő felhasadásának felismeréséért” (Stark-effektus)

1920–1929

Év	Díjazott		Ország	Indoklás
1920		Charles Edouard Guillaume	Svájc	„a vas-nikkel ötvözetek anomáliáinak felfedezésével szerzett méréstechnikai érdemeiért”
1921		Albert Einstein	Németország	„az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismerésére”
1922		Niels Bohr	Dánia	„az atom szerkezetének, és a belőle kijövő sugárzás kutatásában szerzett érdemeiért”
1923		Robert Andrews Millikan	USA	„az elektromos töltéssel és a fotoelektromos hatással kapcsolatos munkájáért” (elektron, elemi töltésegység)
1924		Karl Manne Siegbahn	Svédország	„röntgenspektroszkópiai felfedezéseiért és kutatásaiért”
1925		James Franck	Németország	„az elektron atommal való ütközésekor fellépő törvényszerűségek felfedezéséért” (Franck–Hertz-kísérlet)
		Gustav Hertz	Németország
1926		Jean Baptiste Perrin	Franciaország	„az anyag diszkontinuus felépítésével kapcsolatos munkásságáért, kivált a szedimentációs egyensúly felfedezéséért”
1927		Arthur Compton	USA	„a róla elnevezett effektus felfedezéséért” (Compton-hatás)
		Charles Thomson Rees Wilson	Egyesült Királyság	„az elektromosan töltött részecskék pályáját gőzlecsapódás által láthatóvá tevő módszeréért” (Wilson-kamra)
1928		Owen Willans Richardson	Egyesült Királyság	„a termo-ionos jelenségekkel kapcsolatos munkájáért, különösen a róla elnevezett törvény felfedezéséért” (Richardson-hatás)
1929		Louis de Broglie	Franciaország	„az elektron hullámtermészetének felfedezéséért”

1930–1939

Év	Díjazott		Ország	Indoklás
1930		Chandrasekhara Venkata Raman	India	„a fényszórással kapcsolatos munkájáért és a róla elnevezett hatás felfedezéséért” (Raman-szórás vagy Raman-hatás)
1931	nem osztották ki
1932		Werner Heisenberg	Németország	„a kvantummechanika megalapozásáért, és annak a hidrogén allotrop formáinak felfedezéséhez vezető alkalmazásáért”
1933		Erwin Schrödinger	Ausztria	„az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért” (kvantummechanika)
		Paul Dirac	Egyesült Királyság
1934	nem osztották ki
1935		James Chadwick	Egyesült Királyság	„a neutron felfedezéséért”
1936		Victor Franz Hess	Ausztria	„a kozmikus sugárzás felfedezéséért”
		Carl David Anderson	USA	„a pozitron felfedezéséért”
1937		Clinton Davisson	USA	„az elektronok kristályokon történő elhajlásának felfedezéséért”
		George Paget Thomson	Egyesült Királyság
1938		Enrico Fermi	Olaszország	„új radioaktív elemek létének kimutatásáért, mely elemeket neutron besugárzással hozott létre, és a lassú neutronok által keltett atommagreakciók felfedezéséért”
1939		Ernest Orlando Lawrence	USA	„a ciklotron felfedezéséért és kifejlesztéséért, és az ezáltal elért eredményeiért, különös tekintettel a mesterséges radioaktív elemekre”

1940–1949

Év	Díjazott		Ország	Indoklás
1940	nem osztották ki
1941	nem osztották ki
1942	nem osztották ki
1943		Otto Stern	USA	„a molekulasugár-módszer kifejlesztéséért és a proton mágneses momentumának felfedezéséért”
1944		Isidor Isaac Rabi	USA	„az atommagok mágneses tulajdonságainak vizsgálatára kidolgozott rezonancia módszeréért”
1945		Wolfgang Pauli	Ausztria	„a Pauli-elvnek is nevezett kizárási elv felfedezéséért”
1946		Percy Williams Bridgman	USA	„egy rendkívül nagy nyomás előállítására alkalmas berendezés felfedezéséért, és az azzal a nagynyomású fizika területén elért felfedezéseiért”
1947		Edward Victor Appleton	Egyesült Királyság	„a légkör felső rétegének fizikájával kapcsolatos kutatásaiért, különösen a róla elnevezett ionizált réteg felfedezéséért”
1948		Patrick Blackett	Egyesült Királyság	„a Wilson-féle ködkamra továbbfejlesztéséért, és az ezzel történő felfedezéseiért a magfizika és a kozmikus sugárzás terén”
1949		Jukava Hideki	Japán	„a mezonok létének a magerőkre vonatkozó elméleti vizsgálatán alapuló megjóslásáért”

1950–1959

Év	Díjazott		Ország	Indoklás
1950		Cecil Powell	Egyesült Királyság	„a magfolyamatok tanulmányozásánál alkalmazott fényképészeti eljárás továbbfejlesztéséért és a mezonokkal kapcsolatos felfedezéseiért, amelyeket ezzel a módszerrel tett”
1951		John Cockcroft	Egyesült Királyság	„úttörő munkájukért a mesterségesen gyorsított atomi részecskék által létrehozott atommag átalakítás területén”
		Ernest Walton	Írország
1952		Felix Bloch	USA	„az atommagbeli mágneses erőter finomabb és egyszerűbb mérési módszerének kifejlesztéséért és az ezzel elért eredményeikért”
		Edward Mills Purcell	USA
1953		Frits Zernike	Hollandia	„az általa felállított fáziskontraszt-eljárások kifejlesztéséért, különösen a fáziskontraszt-mikroszkóp feltalálásáért”
1954		Max Born	Németország	„a kvantummechanikával kapcsolatos alapvető kutatásaiért, különösen a hullámfüggvény statisztikai értelmezéséért”
		Walther Bothe	Németország	„a koincidencia-módszeréért és az ennek segítségével tett felfedezéseiért”
1955		Willis Eugene Lamb	USA	„a hirogénspektrum finomszerkezetének felfedezéséért” (Lamb-eltolódás)
		Polykarp Kusch	USA	„az elektron mágneses momentumának pontos meghatározásáért”
1956		William Shockley	USA	„a félvezetőkkel kapcsolatos vizsgálataikért és a tranzisztorhatás felfedezéséért”
		John Bardeen	USA
		Walter Brattain	USA
1957		Jang Csen-ning	Kína	„az úgynevezett paritási törvények beható vizsgálatáért, amely az elemi részecskékkel kapcsolatos fontos felfedezésekhez vezetett”
		Li Cseng-tao	Kína
1958		Pavel Alekszejevics Cserenkov	Szovjetunió	„A Cserenkov-effektus felfedezéséért és értelmezéséért”
		Ilja Mihajlovics Frank	Szovjetunió
		Igor Jevgenyjevics Tamm	Szovjetunió
1959		Emilio Segrè	USA	„az antiproton felfedezéséért”
		Owen Chamberlain	USA

1960–1969

Év	Díjazott		Ország	Indoklás
1960		Donald Glaser	USA	„a buborékkamra feltalálásáért”
1961		Robert Hofstadter	USA	„az elektron atommagon történő szórásával kapcsolatos úttörő munkájáért és az ezáltal elért, az nukleonok szerkezetével kapcsolatos felfedezéseiért”
		Rudolf Mössbauer	Németország	„a gammasugárzás rezonanciaabszorpciójával kapcsolatos kutatásaiért és az azzal kapcsolatos felfedezéséért, mely a Mössbauer-effektus nevet viseli”
1962		Lev Davidovics Landau	Szovjetunió	„a kondenzált anyagokkal, különösen a folyékony héliummal kapcsolatos úttörő elméleteiért” (szuperfolyékonyság)
1963		Wigner Jenő	Magyarország USA	„az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”
		Maria Goeppert-Mayer	USA	„az atommag héjszerkezetével kapcsolatos felfedezéseikért”
		Johannes Hans Daniel Jensen	Németország
1964		Charles Hard Townes	USA	„alapvető munkájukért a kvantumelektronika területén, melyek mézer-lézer-elvű oszcillátotok és erősítők megalkotásához vezettek”
		Nyikolaj Gennagyijevics Baszov	Szovjetunió
		Alekszandr Mihajlovics Prohorov	Szovjetunió
1965		Tomonaga Sinicsiró	Japán	„kvantumelektrodinamikai munkásságukért, amely mélyreható következményekkel járt az elemi részecskék fizikájában”
		Julian Schwinger	USA
		Richard Feynman	USA
1966		Alfred Kastler	Franciaország	„az atomok Hertz-rezonanciájának tanulmányozása során használt optikai eljárások felfedezéséért és fejlesztéséért”
1967		Hans Albrecht Bethe	USA	„a magreakciók elméletéhez történő hozzájárulásáért, különös tekintettel a csillagok energiatermelésével kapcsolatos felfedezéseiért”
1968		Luis Alvarez	USA	„jelentős eredményeiért a részecskefizikában, különösképp a nagyszámú rezonanciaállapot felfedezéséért, mely azáltal vált lehetővé, hogy továbbfejlesztette a hidrogén buborékkamrát és az adatok vizsgálatát”
1969		Murray Gell-Mann	USA	„az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával kapcsolatos felfedezéseiért” (kvarkok)

1970–1979

Év	Díjazott		Ország	Indoklás
1970		Hannes Alfvén	Svédország	„alapvető munkájáért és felfedezéseiért a magnetohidrodinamika területén, melynek gyümölcsöző alkalmazásai voltak a plazmafizika különböző területein”
		Louis Néel	Franciaország	„alapvető munkájáért és felfedezéseiért az antiferromágnesség és a ferromágnesség terén, amelyek fontos felismerésekhez vezettek a szilárdtestfizika területén”
1971		Gábor Dénes	Magyarország Egyesült Királyság	„a holográfia módszerének kifejlesztéséért”
1972		John Bardeen	USA	„a szupravezetés jelenségeinek együtt kifejlesztett elméletéért, amelyet BCS-elméletnek (Bardeen-Cooper-Schrieffer elméletnek) is neveznek”
		Leon Neil Cooper	USA
		Robert Schrieffer	USA
1973		Leo Esaki	USA	„a félvezetőkben lezajló alagút-jelenségekkel kapcsolatos felfedezéseikért”
		Ivar Giaever	USA
		Brian Davon Josephson	Egyesült Királyság	„az alagút-akadályon átfolyó szuperáram tulajdonságainak előrejelzéséért, különös tekintettel a ma Josephson-effektusnak nevezett jelenségekre”
1974		Martin Ryle	Egyesült Királyság	„a rádióasztrofizika terén elért úttörő kutatásaikért” „a megfigyeléseiért és fejlesztéseiért, különösképp az apertúra szintézis technikájáért”
		Antony Hewish	Egyesült Királyság	„a pulzárok felfedezésében játszott meghatározó szerepéért”
1975		Aage Niels Bohr	Dánia	„a kollektív magmozgás és az egyes részecskék mozgása közötti kapcsolat felfedezéséért, és az ezen alapuló atommagszerkezet elméletnek kidolgozásáért”
		Ben Roy Mottelson	Dánia
		James Rainwater	USA
1976		Burton Richter	USA	„egy új típusú nehéz elemi részecske felfedezésében végzett úttörő munkájukért” (J/pszi mezon, c kvark)
		Samuel C. C. Ting	USA
1977		Philip Warren Anderson	USA	„a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszekrezetére vonatkozó elméleti vizsgálataikért”
		Nevill Francis Mott	Egyesült Királyság
		John H. van Vleck	USA
1978		Pjotr Kapica	Szovjetunió	„alapvető találmányaiért és felfedezéseiért az alacsony hőmérsékletek fizikája területén”
		Arno Penzias	USA	„a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezéséért”
		Robert Woodrow Wilson	USA
1979		Sheldon Glashow	USA	„az elemi részecskék között ható egyesített gyenge és elektromágneses kölcsönhatás elméletéhez való hozzájárulásukért, beleértve többek között a gyenge semleges áramok előrejelzését” (elektrogyenge kölcsönhatás, alapvető kölcsönhatások)
		Abdus Salam	Pakisztán
		Steven Weinberg	USA

1980–1989

Év	Díjazott		Ország	Indoklás
1980		James Cronin	USA	„alapvető szimmetriaelvek sérülésének felfedezéséért a semleges K-mezon bomlásában”
		Val Fitch	USA
1981		Nicolaas Bloembergen	USA	„ a lézerspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásukért”
		Arthur Leonard Schawlow	USA
		Kai Manne Siegbahn	Svédország	„a nagy felbontású elektronspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásáért”
1982		Kenneth G. Wilson	USA	„a fázisátalakulásokkal kapcsolatos kritikus jelenségekre vonatkozó elméletéért”
1983		Subrahmanyan Chandrasekhar	USA	„a csillagok szerkezetének és fejlődésének megismerésében fontos fizikai folyamatok elméleti vizsgálataiért”
		William Alfred Fowler	USA	„azoknak a magreakcióknak elméleti és kísérleti vizsgálatáért, melyek a világegyetem kémiai elemeinek felépülésében jelentősek”
1984		Carlo Rubbia	Olaszország	„a gyenge kölcsönhatást közvetítő W és Z részecskék felfedezéséhez vezető nagy projektben való jelentős szerepükért”
		Simon van der Meer	Hollandia
1985		Klaus von Klitzing	Németország	„az úgynevezett kvantumos Hall-effektus felfedezéséért”
1986		Ernst Ruska	Németország	„az elektronoptikában végzett alapvető munkájukért, és az első elektronmikroszkóp megépítéséért”
		Gerd Binnig	Németország	„a pásztázó alagútmikroszkóp kivitelezéséért”
		Heinrich Rohrer	Svájc
1987		Johannes Georg Bednorz	Németország	„a kerámiákban történő szupravezetéssel kapcsolatos úttörő felfedezéseikért”
		Karl Alex Müller	Svájc
1988		Leon Max Lederman	USA	„a neutrínónyaláb módszerért és a müonneutrínó felfedezésével a leptonok dublet szerkezetének kimutatásáért” (kétneutrínó-kísérlet)
		Melvin Schwartz	USA
		Jack Steinberger	USA
1989		Wolfgang Paul	Németország	„az ioncsapda technika kifejlesztéséért”
		Hans Georg Dehmelt	USA
		Norman Foster Ramsey	USA	„a szeparált oszcillátormezők módszerének kifejlesztéséért, és alkalmazásáért a hidrogénmézerben és más atomórákban”

1990–1999

Év	Díjazott		Ország	Indoklás
1990		Jerome Isaac Friedman	USA	„az elektronnak a protonon és a kötött neutronon történő mélyen rugalmatlan szórásával kapcsolatos úttörő kutatásaikért, amelyek rendkívül fontossá váltak a részecskefizika kvarkmodelljének fejlesztésében”
		Henry Way Kendall	USA
		Richard Edward Taylor	Kanada
1991		Pierre-Gilles de Gennes	Franciaország	„az egyszerű rendszerek rendezettségi jelenségeinek tanulmányozására kifejlesztett eljárásáért, melyet általánosítva az anyag összetettebb formáinak – például folyadékkristályok és polimerek tanulmányozására is használni lehet”
1992		Georges Charpak	Franciaország	„részecskedetektorok ki- és továbbfejlesztéséért, különös tekintettel a sokszálas proporcionális kamrára (1968)”
1993		Russell Hulse	USA	„egy kettőscsillag rendszerben lévő pulzár felfedezéséért, mely lehetőséget adott a gravitáció tanulmányozására” (gravitációs hullám)
		Joseph Taylor Jr.	USA
1994		Bertram Neville Brockhouse	Kanada	„a kondenzált anyagok vizsgálatára szolgáló neutronszórás technikájának felfedezéséért”
		Clifford Glenwood Shull	USA
1995		Martin Lewis Perl	USA	„a leptonfizikához való úttörő kísérleti hozzájárulásukért” „a tau-lepton felfedezéséért”
		Frederick Reines	USA	„a neutrínó detektálásáért”
1996		David Morris Lee	USA	„a hélium-3 izotóp alacsony hőmérsékleten létrejövő szuperfolyékony tulajdonságának felfedezéséért”
		Douglas Dean Osheroff	USA
		Robert Coleman Richardson	USA
1997		Steven Chu	USA	„az atomok lézerfénnyel történő hűtés és csapdázás módszerének kifejlesztéséért”
		Claude Cohen-Tannoudji	Franciaország
		William Daniel Phillips	USA
1998		Robert Betts Laughlin	USA	„a kvantumfolyékonyság új formájának felfedezéséért, amelynek gerjesztései az elemi töltés tört részét hordozzák”
		Horst Störmer	Németország
		Daniel Chee Tsui	USA
1999		Gerardus ’t Hooft	Hollandia	„az elektrogyenge kölcsönhatás kvantumszerkezetének tisztázásáért” (alapvető kölcsönhatások)
		Martinus Veltman	Hollandia

2000–2009

Év	Díjazott		Ország	Indoklás
2000		Zsoresz Ivanovics Alfjorov	Oroszország	„félvezető heterostruktúrák kifejlesztéséért a nagysebességű- optoelektronika számára”
		Herbert Kroemer	Németország
		Jack Kilby	USA	„az integrált áramkörök feltalálásában való munkájáért”
2001		Eric Allin Cornell	USA	„alkáliatomokból álló hígított gázokban Bose–Einstein-kondenzátum előállításáért, és a kondenzátum tulajdonságainak korai tanulmányozásáért”
		Wolfgang Ketterle	Németország
		Carl Edwin Wieman	USA
2002		Raymond Davis	USA	„az asztrofizikában elért úttörő eredményeikért, különös tekintettel a kozmikus neutrínók észlelésére”
		Kosiba Maszatosi	Japán
		Riccardo Giacconi	USA	„az asztrofizika területén végzett úttörő munkáért, amely kozmikus röntgenforrások felfedezéséhez vezetett”
2003		Alekszej Abrikoszov	Oroszország USA	„a szupravezetés a szuperfolyékonyság területén végzett úttörő munkáért”
		Vitalij Ginzburg	Oroszország
		Anthony James Leggett	Egyesült Királyság USA
2004		David Jonathan Gross	USA	„az erős kölcsönhatás elméletében jelenlévő aszimptotikus szabadság felfedezéséért”
		David Politzer	USA
		Frank Wilczek	USA
2005		Roy Glauber	USA	„az optikai koherenciával kapcsolatos kvantumelmélet továbbfejlesztéséért”
		John Hall	USA	„a lézeralapú precíziós színképelemzés kifejlesztésében való közreműködésükért”
		Theodor Hänsch	Németország
2006		John C. Mather	USA	„a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feketetest-formájának és anizotrópiájának felfedezéséért”
		George Smoot	USA
2007		Albert Fert	Franciaország	„az óriás mágneses ellenállás felfedezéséért”
		Peter Grünberg	Németország
2008		Yoichiro Nambu	USA	„a spontán szimmetriasértés mechanizmusának felfedezéséért”
		Kobajasi Makoto	Japán	„mert megsejtették, hogy legalább három kvarkcsalád létezik a természetben”
		Maszkava Tosihide	Japán
2009		Charles Kuen Kao	Kína, USA Egyesült Királyság	„az optikai kábelen történő kommunikáció alapjainak kidolgozásáért”
		Willard Boyle	USA	„a képalkotásban új távlatokat nyitó CCD-érzékelő fejlesztéséért”
		George Elwood Smith	USA

2010–2019

Év	Díjazott		Ország	Indoklás
2010		Andre Geim	Oroszország Hollandia	„a kétdimenziós anyaggal, a grafénnel kapcsolatos úttörő kísérleteikért”
		Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov	Oroszország Egyesült Királyság
2011		Saul Perlmutter	USA	„a Világegyetem gyorsuló ütemben való tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért” (megjegyzés: ezt magyar csillagászok évekkel korábban kimutatták[2])
		Brian P. Schmidt	USA
		Adam Riess	USA
2012		Serge Haroche	Franciaország	„az önálló kvantumrendszerek mérésével és manipulálásával kapcsolatos módszerek kidolgozásáért”[3]
		David J. Wineland	USA
2013		François Englert	Belgium	„azon elmélet kidolgozásáért, hogy az elemi részecskék hogyan jutnak tömeghez, ami a Higgs-bozon létezését tette szükségessé, melyet 2012-ben kísérletileg bizonyítottak”[4][5][6]
		Peter Higgs	Egyesült Királyság
2014		Akaszaki Iszamu	Japán	„kék fényt kibocsátó diódák feltalálásáért”[7][8][9]
		Amano Hirosi	Japán
		Nakamura Súdzsi	Japán USA
2015		Kadzsita Takaaki	Japán	„a neutrínóoszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy a neutrínónak van tömege”[10][11][12][13][14][15]
		Arthur B. McDonald	Kanada
2016		David J. Thouless	Egyesült Királyság USA	„a topológiai fázisátalakulással és az anyag topológiai fázisaival kapcsolatos felfedezéseiért”[16]
		Duncan Haldane	Egyesült Királyság USA
		J. Michael Kosterlitz	Egyesült Királyság USA
2017		Kip Thorne	USA	„a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért”[17][18]
		Barry Barish	USA
		Rainer Weiss	Németország USA
2018		Arthur Ashkin	USA	„az optikai csipeszek megalkotásáért és az eszközök biológiai rendszerekben való alkalmazásáért”[19][20]
		Gérard Mourou	Franciaország	„a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért”[19]
		Donna Strickland	Kanada
2019		James Peebles	Kanada	"átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket" [21]
		Michel Mayor	Svájc	"felderítették kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva"[22]
		Didier Queloz

2020–2029

Év	Díjazott		Ország	Indoklás
2020		Roger Penrose	USA	"a fekete lyukak kialakulásának leírásáért és általános relativitással összeegyeztethetőségének kimutatásáért"
		Reinhard Genzel	Németország	"a Tejút közepén elhelyezkedő négymillió Nap tömegű szupermasszív fekete lyuk felfedezéséért"
		Andrea M. Ghez	USA
2021		Syukuro Manabe	USA	"a globális felmelegedés megbízható előrejelzését és mennyiségi variabilitását leíró modell készítéséért a Föld klímájáról"
		Klaus Hasselmann	Németország
		Giorgio Parisi	Olaszország	"a fizikai rendszerek fluktuációjának és rendezetlenségének kölcsönhatásának kutatásáért az atomi részecskétől a planetáris skáláig"
2022		Alain Aspect	Franciaország	"a fotonokkal végzett kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenségekkel kapcsolatos megállapításaikért, és a kvantuminformatika területén elért munkájukért"[23]
		John F. Clauser	USA
		Anton Zeilinger	Ausztria
2023		Pierre Agostini	Franciaország/USA	"Az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért"[24]
		Krausz Ferenc	Magyarország/Ausztria
		Anne L’Huillier	Franciaország/Svédország

Jegyzetek

Források

• Nobel-díjasok hivatalos listája
• Jan Nilsson: A Nobel-díj centenáriuma, Fizikai Szemle
• Beck Mihály: A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok
• Informationen des Deutschen Historischen Museums