Perak

Perak
Perak címere
Perak címere
FővárosaIpoh
é. sz. 4° 45′, k. h. 101° 00′4.75, 1014.750000°N 101.000000°EKoordináták: é. sz. 4° 45′, k. h. 101° 00′4.75, 1014.750000°N 101.000000°E
Népesség
Népszámlálás szerint2 258 428 fő[1]
Földrajzi adatok
Terület21 035 km²
IdőzónaUTC+8 (UTC)
Nemzetközi gépkocsijelA
A Wikimédia Commons tartalmaz Perak témájú médiaállományokat.

Perak egyike Malajzia 13 szövetségi államának, a Maláj-félszigeten a félsziget egyik legnagyobb állama.

Perak elhelyezkedése Malajzia térképén

Északon a thaiföldi Kedah és Yala tartományok határolják, északnyugaton Pinang, keleten Kelantan és Pahang, délen Selangor, nyugaton pedig a Malacca-szoros.

Nevének jelentése a maláj nyelven 'ezüst'. Ezüsthöz hasonló színű az ón. Perakban vannak a világ leggazdagabb óntartalmú hordaléküledékei, ami az 1890-es években a brit korona egyik ékszerévé tette Perakot. Egyesek szerint neve mégis inkább a vizeiben úszó halak ezüstös színére utal. Az állam arab neve Darul Ridzuan, „a szépség földje”.

Területe 21 006 km2, népessége 2,4 millió fő (2007-es becslés).

Fővárosa, Ipoh óniparáról volt ismert az ón árának zuhanásáig az 1980-as években, ami érzékenyen érintette az egész állam gazdaságát és elvándorláshoz vezetett. A királyi főváros Kuala Kangsar, ahol a peraki szultán palotája is áll. A peraki szultán Nazrin Shah (*1956).

Perak Menteri Besarja (főminisztere) Datuk Seri Ir. Mohammad Nizar Jamaluddin (Pakatan Rakyat koalíció – Pánmaláj Iszlám Párt). A korábbi Menteri Besar, Dato Seri Diraja Mohd Tajol Rosli Mohd Ghazali (Barisan Nasional – Egyesült Maláj Nemzeti Szervezet, UMNO) a peraki parlamenti ellenzék vezetője.

Közigazgatási beosztása

Perak kilenc közigazgatási körzetre (malájul daerah) oszlik, amelyeket községi tanácsokra (majlis bandaraya/majlis prebandaran/majlis daerah) osztottak tovább.

  • Kinta körzet - Népesség: 751 825; Terület: 1958 km2.
  1. Majlis Bandaraya Ipoh
  2. Majlis Daerah Kinta Selatan
  3. Majlis Daerah Kinta Barat
  • Larut, Matang dan Selama (LMS)- Népesség: 273 321; Terület: 2103 km2.
  1. Majlis Perbandaran Taiping (administrate central and south-west part of district)
  2. Majlis Daerah Selama (administrate north part of district)
  • Hilir Perak- Népesség: 191 098; Terület: 1727 km2.
  1. Majlis Perbandaran Teluk Intan (Majlis Daerah Hilir Perak)
  • Manjung- Népesség: 191 004; Terület: 1168 km2.
  1. Majlis Perbandaran Manjung (Majlis Daerah Manjung)
  • Batang Padang- Népesség:152 137; Terület: 2730 km2.
  1. Majlis Daerah Tapah
  2. Majlis Daerah Tanjong Malim
  • Kerian- Népesség: 52 651; Terület: 938 km2.
  1. Majlis Daerah Kerian
  • Kuala Kangsar- Népesség: 154 048; Terület: 2541 km2.
  1. Majlis Perbandaran Kuala Kangsar (Majlis Daerah Kuala Kangsar)
  • Hulu Perak- Népesség: 82 195; Terület: 6558 km2.
  1. Majlis Daerah Gerik
  2. Majlis Daerah Pengkalan Hulu
  3. Malis Daerah Lenggong
  • Perak Tengah- Népesség: 82 103; Terület: 1282 km2.
  1. Majlis Daerah Perak Tengah

Perak legfontosabb városai

  1. Ipoh
  2. Taiping
  3. Teluk Intan
  4. Sungai Siput
  5. Kuala Kangsar
  6. Lumut
  7. Batu Gajah
  8. Tanjung Malim

További információk

  • Az állam honlapja
  • Department of His Royal Highness, the Sultan of Perak in handling and managing all the activities of Perak's State Ruler
  • Perak page on the official portal of the Ministry of Tourism Malaysia
Sablon:Malajzia államai
  • m
  • v
  • sz
Államok
Johor · Kedah · Kelantan · Melaka · Negeri Sembilan · Pahang · Perak · Perlis · Pulau Pinang · Selangor · Terengganu · Sabah · Sarawak
Malajzia államai.
Malajzia államai.
Szövetségi területek
(Wilayah Persekutuan)
Kuala Lumpur · Labuan · Putrajaya
Sablon:Monarchiák
  • m
  • v
  • sz
Földrajzi alapon
Afrika · Amerika · Ázsia · Európa · Ausztrália és Óceánia
Abszolút
Alkotmányos
 Bahrein ·  Bhután ·  Jordánia ·  Kuvait ·  Lesotho ·  Liechtenstein ·  Marokkó ·  Monaco ·  Tonga ·
Parlamentáris
Országon belüli monarchiák
Ashanti · Dagomba
Johor · Kedah · Kelantan · Negeri Sembilan · Pahang · Perak · Perlis · Selangor · Terengganu
Ibadan · Nri · Kano · Sokotói Kalifátus · Lagos
Ankole · Buganda · Bunyoro · Busoga · Toro
Abu-Dzabi · Adzsmán · Dubaj · Fudzsejra · Rász el-Haima · Sharjah · Umm-el-Kaivein
Alo · Sigave · Uvea
Egyéb
Māori ( Új-Zéland) · Yogyakarta ( Indonézia) · Zuluföld ( Dél-afrikai Köztársaság) · Barotseföld ( Zambia)
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 126685202
  • LCCN: n82001889
  • GND: 4304095-0
  • SUDOC: 026589907
  • BNF: cb11946456v
  1. 2010