Monarchia

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A „Monarchia” lehetséges további jelentéseiről lásd: Osztrák–Magyar Monarchia.

Politikai fogalmak
Politika
Politikai eszmék Politikai rendszerek Politikatudomány Politikafilozófia Referendum Alkotmány Történeti alkotmány
Államforma
Monarchia Köztársaság
Államszerkezet
Unitárius állam Föderáció Konföderáció
Kormányformák - Köztársaság
Parlamentáris Elnöki (prezidenciális) Félelnöki (félprezidenciális) Direktoriális (kollegiális) Diktatórikus
Választások
Választójog Választási rendszerek Politikai képviselet Politikai pártok
Demokrácia
Sablon:Politikai fogalmak m v sz

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja. Az uralkodó címét örökléssel és/vagy választással szerzi, és határozatlan vagy határozott ideig tartja meg.

Monarchia

Monarchia (a görög monosz és arkhein: „egyszemélyes vezetés” összekapcsolásából) eredeti értelemben egyeduralom, a hatalomgyakorlás egyik formája, a szuverenitásának mint legfőbb államhatalomnak egyik természetes személyben (monarcha) való kifejeződése és összpontosítása, mai értelemben a köztársasággal szembeállítva olyan államforma, amelyben az államfő tisztségét egy, az öröklési elv alapján meghatározott személy (császár, cár, király stb.) élethossziglan tölti be. A monarchia eredetileg egyszemélyi hatalomgyakorlás teljességét jelentette, sőt az ősi teokratikus rendszerekben az uralkodó – mint istenség földi megszemélyesítője, vagy képviselője – vallási feladatokat is ellátott. Az uralkodó hatalmát csak vallási, erkölcsi megfontolások, vagy magasabb rendűnek tekintett törvények (természetjog) korlátozták. Ezen alapul a görög városállamokban a monarchiától mint a közjó szolgálatában álló, törvénytisztelő hatalomgyakorlástól (baszilea) ennek elfajult formájaként a zsarnoki egyeduralom (türannisz) megkülönböztetése. A monarchia isteni eredetét a középkorban is hangsúlyozták, majd alapul szolgált a felvilágosult abszolutizmus politikai berendezkedésének (abszolút monarchia) igazolásához is. A képviseleti eszme elterjedése az újkorban egyre inkább az uralkodó egyszemélyi hatalmának korlátozásával, majd visszaszorításával járt, és az ún. korlátozott monarchia különböző formáinak (rendi monarchia, alkotmányos monarchia) megjelenését eredményezte; az előbbinél a hatalomgyakorlást az ország rendjeinek részvétele, az utóbbinál az alkotmány korlátozza. A modern monarchiákban a monarcha „uralkodik, de nem kormányoz”. Aktusainak jogi érvényességéhez általában miniszteri ellenjegyzés szükséges, bár azokért sem jogi, sem politikai felelősséggel nem tartozik, személye sérthetetlen. Mint „semleges” alkotmányos tényező inkább csak jelképes hatalommal rendelkezik, bár személyes tekintélyével, kiegyensúlyozó szerepe lehet országa politikai életében.

Fajtái az uralkodó jogai szerint

Abszolút monarchia

• Olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmának intézményi korlátai nincsenek és a hatalom osztatlan.^[1]

Bővebben: Abszolút monarchia

Jelenlegi abszolút monarchiák:  Szaúd-Arábia,  Brunei,  Omán,  Katar,  Szváziföld

Alkotmányos monarchia

Bővebben: Alkotmányos monarchia

• Az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak, és egyben az egyének jogai az alkotmányban vannak rögzítve.
• A király uralkodik, de nem kormányoz.
• Alkotmányos monarchia először Angliában jött létre 1689-ben. Magyarországon 1848-ban, majd az 1867-es kiegyezés után alakult ki.

Parlamentáris monarchia

Bővebben: Parlamentáris monarchia

• ha az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik, államfőként, elsősorban protokolláris szereppel.

Napjaink monarchiáinak listája

Ország		A monarchia formája	Uralkodó	Jelenlegi uralkodó	Megjegyzés
1 császárság
	Japán	Parlamentáris	Tennó (császár)	Naruhito
33 királyság
	Antigua és Barbuda[2]	Parlamentáris	Király	III. Károly	—
	Ausztrália[2]				—
	Bahama-szigetek[2]				—
	Bahrein	Alkotmányos		Hamad ibn Isa Al Kalifa	2002-ig emirátus, azóta királyság. A 2000-ben megkezdett demokratikus reformok után ma alkotmányos monarchia.
	Belgium			Fülöp	—
	Belize[2]	Parlamentáris		III. Károly	—
	Bhután	Alkotmányos		Dzsigme Keszar Namgyel	A buddhista abszolút monarchia 1907-től 2008. július 18-ig, azóta alkotmányos monarchia.
	Dánia	Parlamentáris	Király	X. Frigyes	A dán uralkodó Grönland és a Feröer-szigetek uralkodója is. A trónöröklés 1953 óta a nők számára is nyitott.
	Szváziföld	Abszolút	Király	III. Mswati	Az utolsó abszolút monarchia Afrikában. A demokratizálódás folyamatban.
	Grenada[2]	Parlamentáris		III. Károly	—
	Jamaica[2]				—
	Jordánia	Alkotmányos		II. Abdulláh	Az Egyesült Királyság hozta létre 1921-ben.
	Kambodzsa			Norodom Szihamoní	Az 1993-as új alkotmánya óta ismét a monarchia.
	Kanada[2]	Parlamentáris		III. Károly	—
	Hollandia			Vilmos Sándor
	Lesotho			Letsie III.
	Malajzia			Abdullah Szultán Ahmad Shah
	Marokkó	Alkotmányos		Mohammed VI.	Szultánság 1957-ig, azóta királyság.
	Új-Zéland[2]	Parlamentáris		III. Károly	—
	Norvégia	Alkotmányos, erős parlamentáris jellemzőkkel		V. Harald	1905 óta független királyság. 1990 óta az utódlás vonala a nők számára is nyitva áll.
	Pápua-Új-Guinea[2]	Parlamentáris		III. Károly	—
	Salamon-szigetek[2]				—
	Szaúd-Arábia	Abszolút		Salman ibn ʿAbd al-ʿAziz	Iszlám monarchia.
	Svédország	Parlamentáris		Carl XVI. Gustaf	A trónöröklés 1979 óta a nők számára is nyitott. Az uralkodónak nincs politikai hatalma.
	Spanyolország			VI. Fülöp	1947-ben ismét királyság, de 1975 óta de facto.
	St. Kitts és Nevis[2]			III. Károly	—
	St. Lucia[2]				—
	St. Vincent és a Grenadinák[2]				—
	Thaiföld	Alkotmányos		Maha Vajiralongkorn (X. Ráma)	Buddhista monarchia
	Tonga	Parlamentáris		Tupou VI.
	Tuvalu[2]			III. Károly	—
	Egyesült Királyság				A brit uralkodó tengeren túli területeknek is uralkodója.
1 Nagyhercegség
	Luxemburg	Parlamentáris	Nagyherceg	Henrik
3 Fejedelemség
	Andorra	Parlamentáris	Társfejedelmek	Joan Enric Vives i Sicília
				Emmanuel Macron
	Liechtenstein	Alkotmányos „parlamentáris alapon“	Herceg	Hans-Adam II.	—
	Monaco	Alkotmányos		Albert II.	—
2 Szultanátus
	Brunei	Abszolút	Szultán	Hassanal Bolkiah
	Omán			Haitham bin Tariq bin Taymur	—
3 Emírség
	Katar	Abszolút	Emír	Tamīm bin Hamad ath-Thānī	—
	Kuvait	Alkotmányos		Mesál al-Ahmad al-Dzsabir	1991-ig abszolút monarchia.
	Egyesült Arab Emírségek	Alkotmányos	Elnök	Zayid Al Nahyan kalifa	Formálisan a hét szövetségi emír közül bármelyik megválasztható a szövetségi kormány élére, de hagyományosan mindig Abu-Dzabi emírjét választják meg.
1 Szentszék
	Vatikánváros	Abszolút monarchia	Pápa	Ferenc pápa	Az utolsó abszolút monarchia Európában és az egyetlen keresztény teokrácia a világon. A pápát a konklávéban szavazati joggal rendelkező bíborosok választják meg, és mint római püspök és a római katolikus egyház feje hivatalosan a Vatikán uralkodója.

Fajtái a monarcha szerint

A monarchiákat általában a monarcha címe után nevezik el.

• király (királyság)
• császár (császárság)
• szultán (szultanátus)
• emír (emírség)
• sejk (sejkség)
• cár (cárság)
• kalifa (kalifátus)
• kagán (kaganátus)
• sah (sahság)
• nagyherceg (nagyhercegség)
• herceg (hercegség)
• pápa (pápaság)

Uralkodói címek

Európában

Főnemesi és uralkodói címek
Császár Király Főherceg Nagyherceg Herceg Őrgróf Gróf Vikomt Báró
Sablon:Nemesi címek m v sz

• pápa, papa
• császár, cár, imperator
• király, rex
• alkirály, proconsul
• nagyherceg, magnus dux
• választófejedelem, elector
• főherceg, archi dux
• fejedelem, princeps
• herceg, dux
• őrgróf, márki
• gróf, comes
• algróf, vicecomes
• báró, baro
• lovag, ritter

Egyéb hatalmat gyakorlók címei

caudillo arkhón autokratór bán bojár conducător connétable despota dictator dux gyula

harka kende kenéz kormányzó majordomus nádor régens sénéchal soltész vajda zsupán

Amerikában

• kacika (cacique): törzsfőnök, kormányzó
• hueyi tlatoani: azték császár
• ajav: maja uralkodó
• sapa inka: inka császár
• morubixaba: tupi vezető
• sha-quan: indián vezető
• Mikó (mico) krík vezető

Afrikában

• fáraó: az ókori Egyiptom istenkirályának címe
• négus: Etiópia királyának címe. Hivatalos használata 1942-ben megszűnt.
• nagasa nagasi: Etiópia császárának címe, jelentése: ’királyok királya, vagyis császár.
• mwami: tuszi királyi cím
• oba: juruba királyi cím
• olu: joruba királyi és nemesi cím. Az Oluwa szó kicsinyítőképzős alakja, amely istent jelent.
• eze: ibó királyi cím
• kabaka: királyi cím Bugandában
• almamy: fulbe királyi cím
• Lámdó (laamdo) fulbe cím, jelentése: "vezető" vagy "király". A nép alacsonyabb rangú vezetői használták.
• Lámidó (lamido, laamido) fulbe uralkodói cím, jelentése: "nagy király" vagy "nagy vezető". A nyugat-afrikai fulbe emírségek vezetői használták, az uralkodó és az alárendelt (gyakran vazallus) államok konföderációinak vezetőjeként.
• omukama: királyi cím Ugandában.
• muata jamvo: lunda királyi cím ( Közép-Afrika)
• ngola: Ndongo uralkodójának címe volt (a mai Angola területe).
• asantihene: Asanti uralkodójának címe volt (Ghána)
• Fámá (faama) mandinka szó, jelentése "apa", "vezető" vagy "király". A Mali birodalom megalapítása előtt használták.
• mansza: Mali uralkodójának címe volt, a jelentése: "a királyok királya"
• afong: Bamileke uralkodójának címe volt (Kamerun)
• mfu: Bamun uralkodójának címe volt
• nyimi: Kuba uralkodójának címe volt
• mulovhe: Luba uralkodójának címe volt
• mvene matapa: Monomapata uralkodójának címe volt
• bale: Ibadan uralkodójának címe volt
• ologun: Lagos uralkodójának címe volt (Nigéria)
• alafin: Oyo uralkodójának címe volt
• Gárád (garad, garaad, garada) Északkelet-Afrikában használt uralkodói cím. Szomáliai nyelven „bölcs embert, bölcsességet”, ” vagy „főnököt” jelent, a szultán cím szomáliai megfelelője. Az Etiópiában beszélt harari nyelven szintén "főnök" a jelentése.
• Inkozi / Inkosi: a zulu és a xhosza nép uralkodójának címe Dél- Afrikában.

Ázsiában

arasan: tamil királyi cím, druk gyalpo: Bhután uralkodójának címe, chogyal: Szikkim uralkodójának címe volt, kán kagán jugurrus: magas avar uralkodói méltóság (jugrus, jogur alakokban is), szultán: több muzulmán állam (Oszmán Birodalom, Omán, stb. uralkodója), radzsa maharadzsa ókimi tennó, mikado sógun daimjó szamuráj naváb (magyarosan nábob alakban is) nojon

saopha: San uralkodói címe volt datu: a Fülöp-szigeteken főnöki cím volt nizam-ul-mulk: indiai uralkodói cím volt thampuran: Kerala királyi címe volt swargadeo: Asszan uralkodójának címe volt szamrát / szamarát: indiai uralkodói cím volt nam: Vietnámban báró volt ba: Vietnámban gróf volt tu: Vietnámban vicont volt hau: Vietnámban őrgróf volt cong: Vietnámban fejedelem volt quan-cong: Vietnámban herceg volt quoc-cong: Vietnámban nagyherceg volt vuong: Vietnámban király volt bo: Kínában gróf volt hakushaku: Japánban gróf volt baejak: Koreában gróf volt namjak: Koreában báró volt danshaku: Japánban báró volt

A Közel-Keleten

• nagyvezír
• vezír
• szerdár
• beglerbég
• pasa, basa
• bej
• bégum
• basi
• aga
• szultán
• kalifa
• emír
• sejk
• sah
• padisah
• sahinsah
• malik
• mirza

Egyéb közel-keleti titulusok

• beke
• koppány
• gyula
• horka
• bak-sah

Jegyzetek

További információk, szakirodalom

• szerk.: Jakab András, Könczöl Miklós, Menyhárd Attila, Sulyok Gábor: Államforma., IJOTEN (Internetes Jogtudományi Enciklopédia) Alkotmányjog rovat (rovatszerkesztő: Bodnár Eszter és Jakab András)., "Monarchiák és köztársaságok" [37]–[97]. o. (2023))