Pikler Gyula

Pikler Gyula
Született	1864. május 21.[1][2] Temesvár
Elhunyt	1937. november 28. (73 évesen)[1][2] Ecséd
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	filozófus egyetemi oktató pszichiáter
A Wikimédia Commons tartalmaz Pikler Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pikler Gyula (Temesvár, 1864. május 21. – Ecséd, 1937. november 28.^[3]) magyar jogbölcsész, egyetemi tanár, a Társadalomtudományi Társaság tagja. A pozitivista állam- és jogbölcselet egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású, külföldön is ismert hazai képviselője. Hatására és az ő személye körül jött létre 1908-ban a Galilei Kör Budapesten, amelyhez elsősorban a haladó szellemű értelmiségi fiatalok csatlakoztak.^[4]

Életpályája

Kispolgári bánsági zsidó családba született^[5], Pikler Lipót és Singer Jozefin gyermekeként. A gimnáziumot Ungváron, az egyetemi tanulmányait a pesti egyetem jogi karán végezte el. Közben 1884 és 1891 között a képviselőház segédkönyvtárnoka volt. 1886-ban a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. 1891-től a budapesti egyetemen címzetes rendkívüli tanár, 1896-ban rendkívüli tanár, 1903-tól 1920-ig rendes tanár volt a jog- és állambölcselet tanszéken.

Kiváló pályatársakkal működött együtt a századelőn, 1900-ban Jászi Oszkárral, Pulszky Ágosttal, Vámbéry Rusztemmel, Somló Bódoggal megindította a Huszadik Század című polgári radikális társadalomtudományi folyóiratot, s egy évvel később már meg is alapították a Társadalomtudományi Társaságot. 1901-től alelnöke, 1906-1920 között elnöke volt ennek a társaságnak. Pozitivista felfogása miatt évekig harcban állt a konzervatív és klerikális irányzatok képviselőivel, számos támadás is érte nézetei miatt, még a képviselőházban is. Fő művének a Jog keletkezéséről és fejlődéséről című kötete tekinthető, amelyben az állam és jog lényegét meghatározó elméletét fejti ki saját nézetei alapján. 1910 után csendesen visszavonult a közéleti szerepléstől, és tudományos munkásságának java részét a lélektan és a pszichofiziológia terén fejtette ki. Élete során számos folyóiratban publikált jogbölcseleti, szociológiai témában, többek között a Huszadik század, a Századunk és a Jogtudományi Közlöny hasábjain.

1919 tavaszán egészségi állapota miatt szabadságot kért és Bécsbe távozott. A Tanácsköztársaság bukása után, 1925-ben, végérvényesen nyugdíjazták.^[6] Felesége Spitzer Anna volt. Élete hátralévő éveiben visszavonultan, családja ecsédi birtokán élt., ahol látásfiziológiai megfigyelésekkel és kísérletekkel foglalkozott, amelyeket német nyelven publikált is. 1937. november 28-án, délelőtt 9 órakor hunyt el Budapesten, szívkoszorúér-meszesedés következtében. Otthona ma az ecsédi óvodának ad helyet.^[7]

Társasági tagság

• Társadalomtudományi Társaság

Főbb művei

• Ricardo. Jelentősége a közgazdaságtan történetében. Elméleti tételeinek bírálatos magyarázata és továbbfejlesztésök áttekintése; MTA, Bp., 1885
• Ricardo: jelentősége a közgazdaságtan történetében: érték- és megoszlástana. Budapest: Egyetemi Ny., 1885. 190 p.
• Bevezető a jogbölcseletbe. Budapest: Athenaeum, 1892. XXXII, 166 p.
• A jog keletkezéséről és fejlődéséről – 1897
• Az emberi egyesületek és különösen az állam fejlődése: az igazságosságról általában : folytatásul A jog keletkezéséről és fejlődéséről c. könyvhöz. Budapest:Politzer Zsigmond, 1897. 145 p.
• Az emberi egyesületek. [Budapest]:[Politzer Zsigmond], [1898]. 203 p.
• A "Jus" szó eredete és fogalmi és nyelvi rokonai. Budapest: Politzer Zsigmond, 1898. 24 p.
• A büntetőjog bölcselete: Pikler Gyula előadásai. 2. kiadás. Budapest: Politzer Zsigmond, 1898. 146 p.
• A jótékonyság központosítása – 1900
• Das Grundgesetz alles neuro-psychischen Lebens. Leipzing: Johann Ambrosius Barth, 1900. XVI, 254 p.
• Az emberi egyesületek és különösen az állam keletkezése és fejlődése : 1. folytatás "A jog keletkezéséről és fejlődéséről" c. könyvhöz, [2] – 1905
• A büntetőjog bölcselete: második folytatás A jog keletkezéséről és fejlődéséről c. könyvhöz. 6. kiadás. Budapest: Politzer, 1908. VI, [1], 128 p.
• A lélektan alapelvei – 1909
• A lelki élet alaptörvényei – 1910
• A büntetőjog bölcselete. 7. jav. kiadás. Budapest: Grill, 1910. 161 p.
• A jog keletkezéséről és fejlődéséről. Budapest:Grill, 1911. IX, 301 p.
• Sinnesphysiologische Untersuchungen. Leipzig: J. A. Barth, 1917. VIII, 515 p.
• Theorie des Gedächtnisses: Mit einer kritischen Anwendung auf W. Köhlers "physiologische Theorie des Sukzessivvergleichs" und die gegenwärtige "Gestaltpsychologie" überhaupt. Leipzig: J. A. Barth, 1926. 43 p.

Jegyzetek

Források

• Nagy Endre: Magyar szociológiatörténet. Egyetemi jegyzet.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 709–710. o.  Online elérés
• Pikler Gyula életrajza. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál.
• Pikler Gyula digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban.

További információk

• Tudós tanárok az egyetemen, ELTE portál^{[halott link]}
• Dienes Valéria: Pikler Gyula pszichológiája, Nyugat, 1911/7. sz.
• Pikler Gyula, MÉL
• Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Katalógusa
• Jehlicska Ferenc: Pikler belátásos elmélete. (Hozzáférés: 2010. szeptember 16.)
• Pikler Endre: Pikler Gyula életműve 1864 – 1937 (Bp., 1938)
• Szabó Imre: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon (Bp., 1955)
• Horváth Zoltán: Magyar századforduló (Bp., 1961)

Irodalom

• Loss Sándor: A jogbölcselet és a lélektan vonzáskörében. Pikler Gyula társadalom- és jogbölcselete. In: Portrévázlatok. A magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből. Miskolc, Prudentia Iuris, 1995. 45-62. p.
• Pikler Endre: Pikler Gyula életműve. = Századunk, 1938. XIII. évf. 2-3. sz. 53-71. p.
• Szabadfalvy József: Pikler Gyula (1864-1937) In: Magyar jogtudósok, V. kötet. Hamza Gábor, Siklósi Iván (szerk.) ELTE Eötvös kiadó. Budapest, 2015. 81-93. p.
• Szabó Imre: Pikler Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973. (A múlt magyar tudósai) 183 p.

Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!