Porosz–francia háború

Porosz–francia háború
Pierre-Georges Jeanniot Tűzvonal (1886) című, a Mars-La-Tour-i csatáról készült festménye
Pierre-Georges Jeanniot Tűzvonal (1886) című, a Mars-La-Tour-i csatáról készült festménye
Dátum1870. július 19. –
1871. május 10.
HelyszínFranciaország, Saar-vidék
EredményDöntő porosz–német győzelem
Frankfurti béke
Terület-
változások
Az Északnémet Szövetség és a többi német állam megalakítja a Német Birodalmat; Németország annektálja Elzászt és Lotaringiát; A Harmadik Francia Köztársaság kikiáltása
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország Poroszország
Baden
Bajorország
Württemberg
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
III. Napóleon
Patrice de Mac-Mahon
Otto von Bismarck
id. Helmuth von Moltke
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
500 000 sorkatona
420 000 tartalékos, főleg Garde Mobile
300 000 sorkatona
900 000 tartalékos és Landwehr
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
139 000 halott és sebesült
474 000 hadifogoly
117 000 halott és sebesült
A Wikimédia Commons tartalmaz Porosz–francia háború témájú médiaállományokat.

A porosz–francia háború 18701871 között zajlott le a Porosz Királyság által vezetett német szövetségesek és a Francia Császárság között.

A „kisnémet” egységet megvalósítani kívánó Poroszország rövid idő alatt szembekerült Franciaországgal, mivel III. Napóleon (1852–1870) országa nem nézte jó szemmel a határai mentén kialakulóban lévő erős államszövetséget.

Története

A Habsburg Birodalom katonai vereségét követő prágai béke (1866. augusztus 23.) után III. Napóleon császár minden igyekezete arra irányult, hogy a váratlanul megnövekedett szomszédját elszigetelje, és ha szükséges, katonai csapást mérjen rá. Az ehhez szükséges katonai szövetséget azonban nem sikerült összekovácsolni. Az Olasz Királyság még Dél-Tirolért cserébe sem volt hajlandó Poroszország ellen fordulni, hiszen az 1866-os porosz–osztrák–olasz háborúban a poroszok szövetségeseként szerezhette meg Venetó tartományt. A Monarchia pedig nem merte német népeit a poroszok ellen indítani, bár a reváns végett több nacionalista érzelmű osztrák katonai kör sürgette mindezt, ám Andrássy Gyula közbelépésének is köszönhetően erre nem került sor. A katonai és minőségi helyzet amúgy sem kedvezett volna a Monarchiának, még Franciaország nagyméretű hadereje mellett sem, a Monarchia új hadereje is mindössze az 1870-es években állt rendelkezésre és tesztelés céljából Boszniában vetették be.

Az idő tehát ismét Bismarcknak dolgozott. A vaskancellár nem is szándékozott kihasználatlanul hagyni a külpolitikai helyzetet, és igyekezett olyan helyzetet teremteni, melyben Franciaországnak nincs más választása, mint a háború. A francia követtel, Benedettivel tárgyaló porosz király a híres emsi táviratban „kidobatta” a franciák diplomatáját. Az eset a franciákat rendkívül felháborította és feltüzelte nacionalista érzelmeiket. Bár maga Napóleon óvakodott a háborútól Poroszországgal, ismervén az abban rejlő veszélyeket, de a francia embereknek a francia dicsőségbe és felsőbbrendűségbe vetett szinte már öntelt hite miatt nagy nyomás nehezedett a császárra. A legtöbben a korábbi évek győzelmeitől rendkívül elbizakodottak voltak. 1870 júliusában lázas diplomáciai próbálkozások után Franciaország hadat üzent. Vasúton, német precizitással megalkotott tervek szerint özönlöttek a porosz egységek a francia határhoz. A Patrice de Mac-Mahon tábornagy vezette francia hadsereg sorozatos vereségeket szenvedett. A III. Napóleon vezette sereg felmentésükre indult, de Moltke Sedannál körülzárta a franciákat, így szeptember 2-ára a francia császárnak nem maradt más választása, mint a fegyverletétel. III. Napóleon császár is porosz fogságba esett.

Két nappal később Párizsban kikiáltották a köztársaságot – a bonapartizmus rendszere megbukott. 1870. szeptember közepére a poroszok körülzárták Párizst. A főváros helyőrsége néhány hónapig védekezett, de utánpótlás hiányában januárra megadták magukat. 1871. január 18-án a versailles-i palota tükörtermében a német fejedelmek ünnepélyes keretek közt bejelentették a Német Császárság megszületését.

A végleges békeszerződést Majna-Frankfurtban írták alá 1871. május 10-én. A Német Császárság megszerezte Elzász és Lotaringia vidékét, ezen felül ötmilliárd aranyfrank hadisarchoz jutott.

Következmények

A porosz függetlenségi háborúk végeztével egy új nagyhatalom születhetett és Poroszország vezetésével megvalósult a bismarcki kisnémet egység.

Források

  • A porosz hadsereg két nagy győzelme: Königgraetz, Sedan és következményeik, a Szegedi Tudományegyetem honlapján.
  • Kirobban a francia-porosz háború - Tarján Tamás cikke
  • La guerre franco-allemande (1870-1871) (francia nyelven). larousse.fr. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
Nemzetközi katalógusok
  • LCCN: sh85051543
  • GND: 4122110-2
  • NKCS: ph138520
  • BNF: cb11954150p
  • BNE: XX534994
  • KKT: 00563600
  • Németország Németország-portál
  • Franciaország Franciaország-portál
  • Történelem Történelemportál
  • Hadtudomány Hadtudományi portál