Régészet

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.

Bevezetés

A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia, (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi például az egyiptológia és az asszíriológia.

Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanítanak.^[1]

A régészet módszerei és fő területei

A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, amikor a föld alól tárják fel pontos tervek és rendszerezés alapján a múltbeli épületek vagy sírok maradványait. Ezenkívül víz alatti és barlangi régészeti kutatások is előfordulnak.

A régészet hazánkban is gyakorolt fontos ágai:

Ősrégészet (őskőkorszak, neolitikum, rézkor), a bronzkor és a vaskor régészete.
Egyiptomi régészet (egyiptológia).
Klasszikus régészet /"classica archaeologia"/ (Görögország és Róma).
Középkori régészet (ezen belül például a népvándorláskor, a honfoglalás-kor, az Árpád-kor és a késő középkor régészete)

Emlékek a föld alatt

Sok olyan régi város vagy városrész van, ahol a legöregebb házak bejárata az utca szintje alatt található. Ennek nem az az oka, hogy mint a mesékben, a városok elsüllyednek, hanem az, hogy a földfelszín szintje sokféle lassan és észrevétlenül, de emelkedik. De hogyan? A levegőben milliónyi porszemcse lebeg, és ez a por leülepedik a földre, és egyre emeli a felszínt. Sok házat és várat így temetett be a szél.

Régészet válfajai és társtudományai

Helyszín alapján:

• Légirégészet
• Víz alatti régészet

Egyes fajtái:

• Bibliai régészet
• Enviromentális régészet (környezet)
• Indusztriális (ipari) régészet
• Kísérleti régészet
• Posztmedievális régészet (középkor utáni)
• Törvényszéki (igazságügyi) régészet (forensic archeology) – tömegsírok exhumálása
• Városi régészet (urban archeology)

Az elméleti régészet válfajai:

• Analitikus régészet
• Etnoarcheológia (kulturális antropológia)
• Feminista régészet
• Kognitív régészet
• Marxista régészet
• Posztprocesszualista régészet
• Processzuális régészet
• Szimbolista és strukturális régészet
• Új régészet

Segédtudományai:

• Antropológia
• Archeobotanika
• Archeogenetika
• Archeográfia
• Archeometallurgia
• Archeometria
• Archeozoológia
• Dendrokronológia
• Epigráfia
• Geoarcheológia
• Geofizika
• Hidroarcheológia
• Numizmatika
• Paleobotanika
• Paleontológia
• Petroarcheológia
• Restaurálás
• Stratigráfia

Fő régészeti korszakok

Bővebben: Régészeti korszakok

• Paleolitikum (őskőkor vagy pattintott kőkorszak) – Európában kb. az i. e. 10. évezredig
• Mezolitikum (Átmeneti kőkor) – Európában kb. az i. e. 10. évezred és i. e. 8. évezred között
• Neolitikum (újkőkor vagy csiszoltkő-korszak) – Európában kb. i. e. 8. évezred – i. e. 5. évezred
• Kőrézkor – Európában kb. i. e. 5. évezred – i. e. 3. évezred
• Bronzkor – Európában kb. i. e. 3. évezred – i. e. 1. évezred
• Vaskor – Európában az i. e. 1 évezred folyamán
• Római kor – a Kárpát-medencében 1. század – 5. század
• Népvándorláskor – 5. század – 9. század

Régészeti kultúrák

A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.

Régészettel foglalkozó intézmények Magyarországon

Régészeti intézet

• MTA Régészeti Intézete

Múzeumok

Tanszékek

• Régészettudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Budapest
• Régészeti Tanszék, Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged
• Régészeti Tanszék, Pécsi Tudományegyetem BTK, Pécs
• Régészeti Tanszék, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba
• Őstörténeti és Régészeti Tanszék, Miskolci Egyetem BTK, Miskolc

Magáncégek

Kapcsolódó szócikkek

• Őskor
• Ókor
• Népvándorláskor
• Középkor
• Civilizáció

További információk

• Múltra nyíló ablakok (Régészetről mindenkinek)
• Dr. Gábli Cecília: Az őstörténet kutatásának irányai és eredményei
• Leletek, feltárások
• Magyarországi régészek
• Régészet.lap.hu – linkgyűjtemény
• Légirégészet.com Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Régészeti ásatások légifotói
• Magyar régészet az ezredfordulón
• Magyar régészet – főleg magyarhoni régészeti aktualitások és hírek gyűjteménye Archiválva 2013. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Colin Renfrew–Paul Bahn: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat; szerk. Kalla Gábor, ford. Dezső Tamás, Vicze Magdolna, Benczik Vera; Osiris, Bp., 1999 (Osiris tankönyvek)

Jegyzetek